A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, áprilisi trend-előrejelzései szerint Szlovénia az életszínvonalat, pontosabban a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP-t tekintve 2029-re megelőzheti Olaszországot – írja a Bloomberg hírügynökség. Ezzel Szlovénia lehet az első olyan kelet-európai ország, amely az egyik legnagyobb nyugat-európai gazdaságot felül tudja múlni. Olaszország gazdasági erejét egyébként jelzi, hogy a hét fejlett ipari országot tömörítő G7 csoport tagja.
A szlovénok már most is megelőzik egyébként a spanyolokat, a portugálokat és a görögöket, így ha az olaszokat is lehagyják, akkor Dél-Európa minden jelentősebb államát felülmúlják életszínvonalban az évtized végére.
Persze az IMF-nek vannak más térképei is – az idővonalat böngészve kiderül, hogy például az olaszok még fejlettebbek lesznek 2029-ben a szlovénoknál (nem vásárlóerő-paritáson számítva az egy főre eső GDP-jük nagyobb lesz a délszláv országénál), de a trend egyértelmű: délnyugati szomszédunk gyorsabban fejlődik Itáliánál.
Magyar szemmel irigylésre méltó, hogy a szlovén GDP 2023 eleje óta folyamatosan növekszik. 2023 utolsó negyedévében 2,2 százalékos volt az éves szintű növekedés, ami a növekedési ütem gyorsulását is jelzi az egy negyedévvel korábbi 1,3 százalékhoz képest. Tavaly az egész évi növekedés 1,6 százalékos volt a szlovén statisztikai hivatal szerint, míg a magyar GDP 0,9 százalékkal zsugorodott a KSH adatai alapján.
A gazdasági növekedés mellett Szlovénia népessége is gyarapszik. Tavaly januárban 2 millió 117 ezer ember élt délnyugati szomszédunkban, az idén januárra a lélekszám 2 millió 124 ezerre kúszott fel, míg a hasonló magyar érték 15 ezer fős csökkenést jelez.
Szlovéniában mindössze 3,4 százalékos a munkanélküliség, és csökkenő trendet mutat: az előző három hónaphoz képest – ötezer fővel – 35 ezerre mérséklődött a tavalyi az utolsó negyedévben. A hazai munkanélküliség 4,4 százalékos a KSH szerint. A szlovéniai infláció 3 százalékra zsugorodott – ami Magyarországhoz képest igencsak jó eredmény, főleg, hogy a szlovénoknál ez a mutató csökken, nálunk viszont épp a legutóbbi adat minimális emelkedést mutat.
Ilyen gazdasági eredmények láttán azt gondolhatnánk, hogy Szlovéniában stabil a kormány helyzete. Ehhez képest a jobboldali ellenzék tüntetéseket szervez a kormány ellen, az elemzők a kabinet bukásának esélyeit tárgyalják szinte folyamatosan, a miniszterek pedig örülhetnek, ha egy évig meg tudják tartani a pozíciójukat. Egy elemzés szerint az eddigi két éve alatt hat miniszterétől vált meg a 2022-ben hatalomra került balliberális koalíciót vezető kormányfő, Robert Golob. Azaz
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1333" width="2000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A legnagyobb kormánypártot, a Szabadság Mozgalmat (GS) irányító Golob 2022-es hirtelen választási sikerét Magyarországon többen Magyar Péter feltűnéséhez hasonlítják, holott a gyors felfutáson kívül sok érdemi egybeesés nincs kettőjük karrierje között. Hiszen Szlovénia jelenlegi miniszterelnöke valójában nem volt új szereplő az ottani közéletben, kormányzati tapasztalattal is rendelkezett, ráadásul nem „oldalt váltva”, tehát nem jobbról balra tolódva kezdett újra politizálni 2022-ben, hanem mindig is a balliberális erők színeiben lépett fel korábban.
2022-ben a jobboldali, illiberális Janez Jansa uralmának megszakításával került hatalomra három balliberális párt, a GS, a szocdemek és az ultrabalos Levica (Baloldal) Ljubljanában. Golob ezt megelőzően átvette egy kisebb zöldpárt irányítását, majd pár hónap alatt győzelemre vezette a Szabadság Mozgalomnak átkeresztelt politikai tömörülést. Ő azonban nem volt teljesen ismeretlen a politikai életben: államtitkárként egy évtizeddel ezelőtt, 2013-2014-ben szerepet vállalt rövid időre Alenka Bratusek miniszterelnöknő kormányában, majd a ljubljanai polgármester, Zoran Jankovic pártjában is feltűnt átmenetileg alelnökként. A szlovén jobboldalhoz köthető Nova24 TV weboldalán
Mindez a Fidesz gyurcsányozós kampányaihoz hasonlít, amikor Márki-Zay Pétertől Karácsony Gergelyig igyekszik a kormánypárt az ellenzéki politikusokat Gyurcsány Ferenc bábjaként beállítani. A Nova24 TV aligha véletlenül alkalmaz fideszes módszereket – a 24.hu-n megírtuk, hogy a Janez Jansához és a szlovén SDS párthoz köthető médiatermék körül a magyar kormánypárthoz, illetve Habony Árpádhoz közeli befektetők is feltűntek.
Amúgy 2023-ra némileg változtatott taktikáján a jobboldali sajtó: Golobot ugyanis a 2022-es választási kampányban még a volt baloldali államfő, Milan Kucan emberének akarták beállítani. A váltást az magyarázhatja, hogy az akkor még egészségügyi miniszterként tevékenykedő Daniel Besic Loredan egy elmérgesedni látszó vita végén tavaly „nyilvánosan alázkodott meg” Jankovic előtt, bocsánatot kérve a ljubljanai polgármestertől. Loredan hiába volt Golob pártjának befolyásos tagja, végül 2023 közepén távozni kényszerült egy másik botrány miatt a miniszteri székből, és visszavonult a politikától. A botrány kiváltó oka az volt, hogy két beteget összecseréltek egy kórházban, de aztán személyeskedő politikai csatározásokba torkollott a vita.
A habonyi propaganda módszereinek terjedése nem kell, hogy megtévesszen minket. Golob ugyanis 2022-es hatalomra kerülése után nem Jankovic ljubljanai polgármestert kérte fel a kormányába miniszternek, hanem másik volt főnökét, Alenka Bratuseket. Az exkormányfő el is fogadta a felkérést, ráadásul nem csak ő lett miniszter a korábbi kormányfők közül a Golob-kabinetben: a szintén liberális Marjan Sarec honvédelmi miniszterként irányítja Szlovénia együttműködését a NATO-val.
Amilyen gyorsan ért el sikert, 34,5 százalékos eredményt pár hónap alatt Golob a 2022-es kampányban, ugyanolyan gyorsan derült ki, hogy a választási győzelem után nehezen találja a megfelelő embereket a kormányzáshoz. Már 2022 végén összeveszett belügyminiszterével, Tatjana Bobnarral, aki később azzal is megvádolta a miniszterelnököt, hogy beavatkozott a rendőrség belső személyi ügyeibe, és azt akarta, hogy távolítsa el a testülettől Janez Jansa embereit. Parlamenti vizsgálóbizottság is összeült, ahol Bobnar azóta is folyamatosan vádolja a kormányt.
Mindez azért érdekes, mert az előző, jobboldali kormányzat, azaz Jansa egyik első intézkedéseinek egyike az volt 2020-ban, hogy leváltotta a rendőrség éléről Bobnart, akit még Sarec nevezett ki rendőrfőnöknek. Szlovénia kicsi ország, így az elitek körforgása igen látványos. Érdekes módon Bobnar ezt a küzdelmet nem akarta folytatni a rendőrségen, jóllehet korábban maga is áldozata volt ennek az elitharcnak.
Bobnar leváltása 2022 decembere óta kelti a folyamatos utórezgéseket. Ezután lépett ki a Szabadság Mozgalomból a befolyásos korábbi alelnöknő, Marta Kos, aki szolidaritást vállalt a leváltott belügyminiszterrel. Válaszul a köztársasági elnök, a független, de inkább balliberális Natasa Pirc Musar felkérte Bobnart, hogy legyen a tanácsadója.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3000" width="4500" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Golob-kormány Bobnar és Kos távozása óta sem tudta stabilizálni a működését. A Szabadság Mozgalom meghatározó politikusai váltak ki a pártból vagy a kormányból, de leginkább a kisebbik koalíciós társ, a Szociáldemokraták (SD) helyzete ingott meg. A júniusi európai parlamenti választás megmutathatja, mennyire volt képes a két nagyobb kormánypárt megőrizni 2022-es szavazóit. Elemzők az SD-nek adnak erre kisebb esélyt, és akár Tanja Fajon szocdem pártelnöknő pozíciója is megrendülhet június 9. után.
Szintén az elitváltások terepe a közmédia, amelyet egyrészt strukturális reform alá vett Golob kormánya, amit a szlovén alkotmánybíróság akadályozott sokáig, másrészt személycseréket is végrehajtott. Ez utóbbi során a legfőbb változás az volt, hogy nagy nehezen eltávolították a köztévé éléről Jansa emberét, Andrej Grah Whatmough-t is tavaly augusztusban.
Mint ismert, a közvélemény-kutatásokat vezető ellenzéki párt elnöke, Janez Jansa háromszor is volt már miniszterelnök, de került már börtönbe is két kormányfősége között korrupciós vádak miatt. (Sőt korábban, még Jugoszlávia fennállása idején is börtönbe vetették, emiatt vált nemzeti hőssé vált a később függetlenedő Szlovéniában.) Jansa az utóbbi években Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségesévé vált a régióban. A szlovén jobboldal vezére rendszeresen részt vesz például a Fidesz és a magyar miniszterelnök rendezvényein, a Magyarországon rendezett CPAC-találkozók visszatérő vendége.
Az, hogy a vezető szlovén kormánypárt, a Golob-féle GS folyamatosan veszít a népszerűségéből, megállíthatatlan folyamatnak tűnt 2024 elejéig. Februárban az SDS már 15 százalékpontos előnyben volt a legnagyobb kormánypárttal, a Szabadság Mozgalommal szemben. Azóta némileg csökkent Jansáék előnye, májusban a Politico közvélemény-kutatásokat összegző weboldala szerint immár „csak” 11 százalékponttal vezetnek a GS előtt (35:24-re).
Utaltunk már rá, hogy a Golob-kormány kisebbik koalíciós pártja, a szocdemek komoly bajban vannak. Ennek egyik legfőbb tünete egy idei kormányválság volt. Dominika Svarc Pipan szociáldemokrata igazságügy-miniszter februárban alapvetően nem is Golob kormányfő nyomására mondott le, hanem mert saját pártjával veszett össze. Egy zavaros ingatlanvásárlási ügy jóváhagyásakor ugyanis a miniszternő azt állította, hogy a szcodemek hagyták cserben őt, illetve egyszerűen átejtették párttársai. Egy bírósági célokra kiszemelt épület 7,7 millió eurós ügyletéről volt szó, melyért a kritikusok szerint túl sokat fizetett az állam, illetve szabálytalanul jártak el a hatóságok a vásárláskor. Végül a miniszternőt lemondatta pártja, Svarc Pipan azonban szintén kemény vádakat fogalmazott meg a szocdemekkel szemben, sőt már lemondása előtt kilépett az SD-ből.
Bár Golob kezdetben a minisztert támogatta, végül megállapodott szocdemek elnöknőjével, Tanja Fajonnal a további együttműködésről. Ez azóta is folytatódik, hiszen Fajon külügyminiszterként továbbra is aktív. Feltűnést keltett például az elmúlt napokban, hogy Ljubljana elismerné a jövőben a palesztin államot. Ebben Golob és Fajon is azonos vonalat visz, elsősorban a gázai konfliktus miatt. Sőt, Fajon Egyiptomba is elutazott, ahol kairói kollégájával együtt szólította fel Izraelt és a Hamászt, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
És akkor még nem is beszéltünk a legkisebb kormánypárt, az ultrabalos Levica belső megosztottságáról. A kormányban ugyanis az a Luka Mesec képviseli miniszterelnök-helyettesként ezt az erőt, akit párttársai nem tartanak elég baloldalinak, ezért leváltották a párt első számú vezetői posztjáról.
Jansa március végén tiltakozást szervezett a kormány ellen, amelyet alkalmatlannak tart a feladatainak ellátására, és megkérdőjelezte a Golob-kabinet támogatottságát, legitimitását is. Éppen ezért előrehozott választást sürgetett. Nem sok jóval kecsegtetett a mérsékeltebb jobboldali-kereszténydemokrata ellenzéki párt, az NSI fellépése sem. Ők ugyan nem tömegdemonstrációt rendeztek, de vezetőjük, Matej Tonin szerint a Golob-kormány egyszerűen „lerombolja” Szlovéniát.
Mindezek után egyértelmű, hogy a júniusi EP-választás választ adhat néhány fontos kérdésre: valóban olyan óriási-e az illiberális ellenzék támogatottsága, és tényleg bajban vannak-e a kormánypártok? Robert Golob aligha tekint nyugodtan a voksolás elébe.