Hogy állnak most az uniós pénzeink?

Hetek kérdése, és megtörténhet az, amit Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hónapok óta vár – hol rövidebb, hol hosszabb határidőket határozva és jósolva meg –, vagyis tényleg elkezdhetnek megérkezni Magyarországra a jelenlegi fejlesztési ciklus uniós pénzei. Mielőtt ez megtörténne, érdemes röviden összefoglalni azt a rendszert, amelyben több szinten is be vannak fagyasztva a Magyarországnak járó források.

Jelenleg két fő forrásból érkeznek uniós pénzek:

• ezek egyike az előző, 2020-ig tartó hétéves költségvetési ciklus. Itt a pénzek körülbelül 90 százalékát már kifizették, de 10 százalék folyósítása még folyamatban van. Névleg 2020-ig tart a költségvetési ciklus, a teljes lezárás azonban csak 2025 márciusában lesz, addig tehát még jöhetnek pénzek a már megvalósított projektekre. Ezek a pénzek az EFOP, GINOP és KEHOP nevű operatív programokból jönnek, a többi program már kifutott.
• A másik pedig a jelenlegi költségvetési ciklus agrártámogatásai, amelyek a megszokott menetrendben érkeznek. A teljes hétéves költségvetési ciklusnak a harmadát teszik ki ezek a pénzek, körülbelül 55 milliárd euróról van szó.

Van azonban két jelentős pénzügyi csatorna, ahonnan nem jutunk forrásokhoz. Az egyik a Helyreállítási Alap, ami egy gigantikus segélycsomag a koronavírus káros gazdasági hatásainak orvoslására, bár a prioritások többször is átalakultak. Innen több mint kétezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást várhatunk, és a háromezer milliárd forintnál is nagyobb hitelkeret több mint felét is igényeltük.

A második elzárt pénzcsap a kohéziós, fejlesztési források egy részét érinti. Ez az kondicionalitási eljárásban, vagyis a jogállami mechanizmus néven elterjedt eljáráson belül hozott intézkedés három operatív program 55 százalékára vonatkozik: a KEHOP+, az IKOP+ és a TOP+ programokra. Valamivel több mint 2600 milliárd forintnyi eurót blokkolnak, amit a következő hét évben lehet felhasználni. A magyar kormány többször jelezte, hogy évekig tart, mire felhasználjuk a szabadon hozzáférhető 45 százalékos támogatási részt, tehát hosszú idő, mire a befagyasztott forrásokra szükség lehet, ezzel szemben a szankció úgy működik, hogy az egy évre számolt támogatások 55 százaléka van zárolva, tehát

a pénz hiánya azonnal érezhető.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság által közvetlenül menedzselt forrásoknál is korlátozások léptek életbe, melyek szerint uniós források terhére nem lehet új szerződéseket kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Ez több mint 700 milliárd forintnyi forrást érint. A legtöbbször ennek kapcsán az Erasmus+ programról van szó, de nem ez jelenti a legnagyobb problémát. Az Erasmus programokon belül a pályázatok a 2023-24-es tanévre le vannak fedve, probléma akkor lehet, ha a 2024-25-ös tanév tervezéséig nem sikerül megegyezni. A nagyobb gond a Horizont Európa nevű kutatási alappal kapcsolatban van. Itt ugyanis nem előre, hanem utólag finanszírozzák a kutatóintézetek pályázatait, amelyeket szintén közalapítványok szerveznek. Előfordulhat olyan eset, hogy bár egy kutatást már lezártak, de a szerződéskötés megtiltása miatt nem kaphatják meg rá a pénzeket az Európai Uniótól.

A legfájóbb uniós intézkedés a kohéziós forrásból származó pénzek befagyasztása. Tehát nemcsak a fent említett három program 55 százalékához, hanem a felzárkóztatási alap egészéhez sem fér hozzá jelen pillanatban Magyarország. Ez azért van, mert a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus elfogadásakor a tagállamok megegyeztek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekben, amelyek kimondják, hogy amennyiben bizonyos tagállamok nem tartják tiszteletben az EU alapjogi chartáját, akkor a problémák által érintett forrásokat be lehet fagyasztani mindaddig, amíg nem oldják meg ezeket.

Magyarországon ezekkel kapcsolatban három probléma is van.

• A legfontosabb az igazságügyi rendszer függetlenségének a kérdése. Ez az ügy blokkolja az összes forrást.
• A második legfontosabbak azok a feljogosító feltételek, amelyek szektorálisan, tehát adott ügyekben fagyasztanak be pénzeket. Itt nem minden pénz van blokkolva, jellemzően csak a források kisebb része, addig, amíg ezeket a problémákat nem kezeli a magyar kormány. Ilyen befagyasztás van érvényben például a gyermekvédelminek nevezett törvény azon részei miatt, amelyeket az Európai Bizottság homofóbnak tart, valamint az akadémiai függetlenséggel kapcsolatos viták miatt is.
• A harmadik szintet tematikus feljogosító feltételeknek nevezik, ezek adott ügyekben blokkolhatnak pénzeket. Ilyenek is vannak, de ez teljesen normális, hasonló viták más országokkal kapcsolatban is folynak.

A kohéziós alapokból eddig csak az előfinanszírozást lehetett lehívni, ami a támogatások egy százaléka, körülbelül 360 millió euró. A kormány két programban, a GINOP+-ban és a TOP+-ban is elkezdte költségvetési forrásból megelőlegezni az uniós támogatásokat.

A problémák feloldására többféle választ várnak Magyarországtól.

• A Helyreállítási Alap pénzeinek megszerzéséhez összesen 54 úgynevezett mérföldkő teljesítését várja el az Európai Bizottság. Ezek közül 27-et szupermérföldkőnek neveznek, ami annyit jelent, hogy mindegyiket teljesíteni kell, és úgy, ahogy azt a bizottság szeretné. Ezek kerülnek elő a jogállami mechanizmusnak is nevezett kondicionalitási eljárásban is feltételként.
• A maradékból négy az igazságügyi reform teljesítéséhez kapcsolódik, ezek azok, amelyeket a horizontális feljogosító feltételeknél is említettünk.
• A többi mérföldkő csak a Helyreállítási Alap pénzeinek feltétele. Ezeket egyébként érdemes lenne minél korábban teljesítenie a kormánynak, mert a Helyreállítási Alap pénzeinek elköltésére sokkal rövidebb határidők vannak, mint a hétéves költségvetésnél.

A hétéves költségvetés befagyasztott részének feloldásához a 27 szupermérföldkövet és a négy, igazságügyi reformmal kapcsolatos mérföldkövet is teljesíteni kell. Ezeket márciusra kellett volna teljesítenie a kormánynak, ami szerintük azért nem sikerült, mert az Európai Bizottság nem válaszolt időben a nekik küldött reformtervezetekre. Valójában nyárra lehet megegyezés a vitás kérdések nagy részében, bár több problémás ügyet már lezárt a kormány, míg másokat részben teljesített.

Ha ez megvan, akkor a bizottságnak és a tagállamok kormányainak is rá kell bólintania a pénzek kiolvasztására (a tagállamok 55 százalékának egyetertése szükséges). Ha ezt megteszik, hozzáférhetünk a három operatív program 55 százalékához, amelyeket a kondicionalitási eljárással befagyasztottak, és megoldódhat az Erasmus+-szal és a kutatóintézeteknek adott Horizont-támogatásokkal kapcsolatos probléma is.

Az összes többi fejlesztési forrás megszerzéséhez egy feltétel van: az igazságügyi reform.

Ennek a teljesítése feloldaná a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos befagyasztásokat, valamint a kondicionalitási eljárással és a Helyreállítási Alappal kapcsolatos viták egy részét is.

Ebben haladt most nagyot előre a kormány. Már korábban közzétették véleményezésre az igazságügyi reformról szóló törvényt, az Európai Bizottság azonban nem volt elégedett a tervvel, egyeztetés kezdődött, ami most zárult le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megegyeztek a vitás ügyekben a bizottság szakértőivel. A tervezet módosítását csütörtökön be is nyújtották a parlament elé, a törvényalkotási bizottság el is fogadta. Erről és a reform leglényegesebb elemeiről részletesen itt írtunk.

Innentől a kondicionalitási eljárással befagyasztott pénzeken kívüli kohéziós források megszerzéséhez, vagyis ahhoz, hogy az első pénzek elinduljanak a jelenlegi költségvetési ciklusból, két dolog kell: egyrészt el kell fogadnia a módosított igazságügyi reformtervezetet az Országgyűlésnek. Ez formaság. Továbbá az Európai Bizottság biztosi kollégiumának szavaznia kell a pénzek odaadásáról. Ez nem lenne feltétlenül elvárás, de a horizontális feljogosító feltételek ügye alapvetően politikai, ezért nem egyetlen biztosra hárították a döntést, hanem a teljes kollégiumra.

Ez tehát az első lépés a pénzek megszerzéséért, ami nyárra tényleg megtörténhet. Utána kezdődhet a további egyeztetés a kondicionalitási eljárás addigra vélhetően teljesített feltételeiről, majd a Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó összes feltétel teljesítéséről.

Abból a szempontból a magyar kormány még nincs lemaradva ezekkel, hogy az év második felében lehetnek egyáltalán olyan számlák, amelyeket a mostani hétéves költségvetési ciklusból le tudnak majd adni, hogy a bizottság kifizesse őket. Az előlegek kifizetését pedig néhány hónapig el tudja viselni a magyar költségvetés, de évekig már nem.

A Helyreállítási Alap pénzeit viszont sok országban már nagyrészt el is költötték, és innen rengeteg pénz mehetne például a zöld átállásra. Ebben az ügyben valóban nagyon le van maradva az Orbán-kormány, és ez oldódhat meg legutoljára.