A fogyatékkal élő magyarok 39 százaléka jelentős anyagi gondokkal küzd

Bár javult a helyzet tíz év alatt, ez így is tíz százalékponttal több, mint az uniós átlag.

2019-ben a 16 évesnél idősebb magyar lakosság 19 százaléka mondta azt, hogy nehezen jön ki a pénzéből, 8 százalék pedig kimondottan nehéz anyagi helyzetre panaszkodott,

derül ki abból a felmérésből, amelyet az Eurostat közölt. A visegrádi országok közül Szlovákia nagyjából hazánkkal egy szinten van, míg a cseheknél és a lengyeleknél 15-16 százalék válaszolt úgy, hogy anyagi problémái vannak.

Az uniós országok közül Görögország szerepelt a legrosszabbul, ott a lakosság 70 százaléka küzd jelentősebb pénzügyi nehézségekkel, a második helyen Bulgária áll, ahol a polgárok fele van nehéz anyagi helyzetben. A 27 jelenlegi tagállam közül Németországban a legjobb a helyzet: a lakosságnak mindössze az 1,6 százaléka jön ki nagyon nehezen a pénzéből, és 3,8 százalékánál van még húsba vágó probléma.

A 2011 és 2019 közötti trendeket nézve látható, hogy míg tíz évvel ezelőtt a magyar lakosság 56,5 százaléka küzdött komolyabb anyagi problémával, mára ez 27,1 százalékra csökkent. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy hazánk most érte utol a visegrádi négyeket, és egyelőre csak Szlovákiát tudta megelőzni, egy százalékponttal. Csehország és Lengyelország viszont az uniós átlagnál is jobban teljesít.

2019-ben a 16 évnél idősebb magyarországi fogyatékkal élők 39 százaléka küzdött valamilyen jelentős anyagi problémával.

Az ő körükben 13,8 százalék volt azoknak az aránya, akik nagyon nehezen jöttek ki a pénzükből, míg 25 százalék nehezen. A legrosszabbul itt is Görögország szerepelt, a 75 százalékot elhagyó eredménnyel, a legjobban pedig Finnország, ahol az érintettek 10 százaléka panaszkodott hasonló problémák miatt.

A visegrádi négyeket vizsgálva az látszik, hogy Magyarország áll a legrosszabbul, Szlovákia mögött. Lengyelország nagyjából az uniós átlagot hozza, míg Csehország a 27 tagország közül a 9. helyen tudott végezni. Az évtizedes trendekből pedig ismét az derül ki, hogy hazánk 2011-ben sokkal rosszabb pozícióból indult, az érintettek 66 százalékánál jelentkeztek jelentősebb anyagi problémák. Ez csökkent 2019-re 39 százalékra, ám ez még mindig nagyon magas a régió többi országához képest.