Törpepártok torpedózhatják meg Trump kampányát

Különös időket élnek meg az amerikaiak, legalábbis az utóbbi egy év rendkívül bizarrul alakult. Az előválasztási küzdelembe bepottyant a partvonalról egy ismert milliárdos, akin mindenki csak röhögött, majd ez a milliárdos bucira verte az ellenfeleit az előválasztásokon és ő lett a Republikánus Párt elnökjelöltje. Ő Donald Trump. A pár éve biztos befutónak tartott Jeb Bush döbbenetesen hamar kihullott, egyedül egy keményvonalasabb jelölt, Ted Cruz tartotta vele ideig-óráig a lépést.

Nem mellékes, hogy Trump megválasztását a mérsékeltebb republikánusok vaskos tábora az utolsó pillanatig ellenezte.

A demokratáknál végül nem történt fülkeforradalom, de alaposan megkavarta a kártyákat az értelmiségiek között durván népszerűvé lett Bernie Sanders. Miközben a demokraták zöme a nyakát és vagyonát tette volna rá, hogy Hillary Clinton nyer, a volt first lady kampányának sok olyan perce volt, amikor nagyot kellett nyelniük. Sanders az utolsó pillanatokig állta a sarat és elitellenes programjának egy részét Clinton is kénytelen volt beépíteni a sajátjába.

Tüntetésből ikszelnének

Mindezen információk azért fontosak, mert látszik belőlük, hogy Trump és Clinton megválasztása rengeteg elégedetlen demokrata és republikánus szavazót hagyott kétségek közt. És a kétségek gyakran protestszavazatokat szülnek. A tiltakozó voksok pedig simán kerülhetnek a kisebb pártokhoz, akikről nemigen szólnak a hírek a két nagy párt árnyékában. A szerepük pedig rendkívül fontos lehet, az elorozott szavazatokkal úgy eldönthetik a választást, ahogy Ralph Nader tette a 2000-es elnökválasztás idején, amikor a demokrata vádaskodások szerint Al Gore elől szedte el a szavazatokat, aki így vesztett George W. Bush-sal szemben.

Az Egyesült Államok egy hatalmas szövetségi államalakulat, így a választások is másképpen zajlanak. Államonként döntik el, melyik párt vagy független jelölt hol kerülhet fel a szavazólapokra. Több állam alkalmazza a write-in módszert, ilyenkor a szavazólapon nem szereplő pártokat és jelölteket fel lehet írni egy lapra és így szavazni rájuk. A két nagy párt természetesen minden államban megjelenik, a kicsiknek ez sokszor a képtelenség határát súrolja. Bemutatjuk a legjelentősebbeket és a legbizarrabbakat, majd felsoroljuk a harmadik párti indulók teljes listáját.

Aki megszorongathatja Trumpot

Sokadszorra indul az 1971-ben alapított Libertariánus Párt a választásokon. Változatlanul az amerikai típusú konzervatív vonalat, annak is egy vadhajtását követik: hisznek a totálisan szabad piacban, a nullára csavart állami beavatkozásban és a jóléti állam megsemmisítésében. Dörzsölt rókát, Gary Johnsont indítanak az elnökségért. Johnson nyolc évig volt Új-Mexikó kormányzója, még republikánusként.

Bürokráciaellenes és marihuánapárti, ráadásul meglepően népszerű: a CBS és a New York Times felmérése júliusban még 12 százalékra tette az esetleg rá voksolókat (ez azóta lecsökkent 8 százalékra). Alelnökjelöltjével, a massachusettsi William Welddel együtt már nem vehet részt az elnökjelölti tévévitákon, ahova a belépés egyik feltétele öt olyan felmérés, ahol 15 százalék felett mérték a jelöltet.

Aki megszorongathatja Clintont

Amerikában évek óta stabilan jelenlévő erő a Zöld Párt, azonban itt – mivel nincs koalíciókényszer – nem igazán van esélyük a Kongresszusba, pláne az elnöki székbe kerülésre. A legnagyobb olyan amerikai párt ez, ami tényleg baloldalinak vallja magát, de persze a a környezetvédelem a legfőbb programpontjuk az LMBTQ-jogok és a nemi egyenlőség hirdetése mellett. Jelöltjük Jill Stein, akire megint ráhúzható a dörzsölt jelző: másodszor indul zsinórban a párt jelöltjeként az elnökválasztáson. Mindenféle harvardi végzettsége van, orvosként húzott le éveket. Ekkor jött rá, hogy az emberek egészségét nagyban befolyásolja a környezetük, ezért aktivista lett.

A kongázni is tudó Stein politikai karrierjének csúcsa eddig az volt, hogy Lexington városi tanácsába beválasztották. Többször hiába is indult a massachusettsi kormányzói pozícióért. Ő és alelnökjelöltje, Ajemu Baraka egyértelműen begyűjthetnek több olyan voksot (a felmérések szerint most 3 százalékot), amit Sandersnek szántak a rajongói, Clinton lehet ennek a kárvallottja.

Trumpnak csak egy szúnyogcsípés

Az alcímmel arra utaltunk, hogy az Alkotmány Párt, azaz a Constitution Party abszolút a republikánusok elől szipkázhat el szavazatokat, de erejét jól jelzi, hogy az egész Egyesült Államokban mindössze 15 városi tanácsban van párttagjuk, magasabb szinteken pedig senki. A párt Amerika válasza a KDNP-re: a Bibliát tartják a törvénykezés egyik alappillérének az amerikai alkotmány és a további alapító iratok mellett és nagyjából annyira állnak jobbra, mint a Republikánus Párt (ultra)konzervatív jobbszárnya, a Tea Party.

Darren Castle-t indítják az elnökjelöltségért, nyolc évvel ezelőtt ő volt a párt alelnökjelöltje. A tennessee-i politikus szolgált a haditengerészetnél, majd ügyvéd lett, miközben olyan emberbaráti ügyeket karol fel, mint a bukaresti roma gyerekeké. Alelnökjelöltje Scott Bradley utah-i üzletember.

Érdekesség még az amerikai rendszerben – ez látszani fog a lenti adatsorban is -, hogy egy ember lazán lehet több párt elnökjelöltje is. Így lett maga Donald Trump a Republikánus Párt mellett a pici Amerikai Függetlenségi Párt elnökjelöltje is.

Az amerikai elnökválasztáson induló pártok és független jelöltek (párt neve – elnökjelölt – elérhető elektori szavazatok száma (write-in voksokkal együtt) – államok, ahol lehet rájuk szavazni):

• Libertariánus Párt – Gary Johnson – 534 – Az összes állam, kivéve Rhode Islandet (itt is folyamatban a szavazólapra kerülés).
• Zöld Párt – Jill Stein – 504 – Az összes állam Nevada, Oklahoma és Dél-Dakota kivételével (Észak-Dakota, Rhode Island és Wyoming folyamatban).
• Alkotmány Párt – Darrell Castle – 301 – Alabama, Alaszka, Arkansas, Colorado, Delaware, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Florida, Idaho, Iowa, Indiana, Hawaii, Louisiana, Michigan, Minnesota, Missouri, Mississippi, Nevada, New Hampshire, New Jersey Nyugat-Virginia, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, Texas, Utah, Új-Mexikó, Vermont, Washington, Wisconsin, Wyoming.
• Reform Párt és Amerikai Delta Párt – Rocky De La Fuente – 162 – Colorado, Florida, Idaho, Iowa, Louisiana, Minnesota, Mississippi, Montana, Nevada, New Jersey, New York, Tennessee, Utah, Új-Mexikó, Vermont, Wisconsin.
• Párt a Szocializmusért és Felszabadításért és Béke és Szabadság Párt és Szabadság Unió Párt – Gloria La Riva – 141 – Colorado, Florida, Iowa, Kalifornia, Louisiana, New Jersey, Új-Mexikó, Vermont, Washington.
• Szocialista Munkáspárt – Alyson Kennedy – 64 – Colorado, Louisiana, Minnesota, New Jersey, Tennessee, Washington.
• Jobbat Amerikának és Minnesotai Függetlenségi Párt és független jelölt – Evan McMullin – 62 – Arkansas, Colorado, Iowa, Idaho, Louisiana, Minnesota, Utah, Virginia.
• Amerika Pártja – Tom Hoefling – 52 – Arkansas, Colorado, Florida, Louisiana, Texas.
• Választók Egyesült Pártja és független jelölt – Lynn Kahn – 41 – Arkansas, Iowa, New York.
• Független Amerikai Párt – Farley Anderson – 27 – Colorado, Oregon, Utah, Új-Mexikó.
• Szocialista Párt USA és Természet Törvénye Párt – Mimi Soltysik – 25 – Colorado, Michigan.
• Munkások Világa Párt – Monica Moorehead – 24 – New Jersey, Texas, Wisconsin.
• Amerikai Veteránok Pártja – Chris Keniston – 23 – Colorado, Louisiana, Mississippi.
• Szesztilalom Párt – James Hedges – 21 – Arkansas, Colorado, Mississippi.
• Független jelölt – Laurence Kotlikoff – 17 – Colorado, Louisiana, Texas.
• Legális Marihuánát Most Párt – Dan Vacek – 16 – Iowa, Minnesota.
• Amerikai Szolidaritás Párt – Mike Maturen – 9 – Colorado.
• Táplálkozás Párt – Rod Silva – 9 Colorado.
• Dél-karolinai Amerikai Párt – Peter Skewes – 9 – Dél-Karolina.
• Az Egyesült Államok Pacifista Pártja – Bradford Lyttle – 9 – Colorado.
• Szocialista Egyenlőség Párt – Jerry White – 8 – Louisiana.
• Amerikai Szabadság Párt – még nincs jelöltjük – 6 – Mississippi.

Nem lesznek a szavazólapon végül:

Dan Bilzerian (független, pókerjátékos), Ken Fields (vállalkozó), Zoltan Istvan (futurista, író, filozófus, a Transzhumanista Párt alapítója), Terry Jones (a Korán-égető keresztény szektavezér, hitszónok), Merlin Miller (filmes), Joe Schriner (festő), Guy Schwartz (zenész), Ron White (komikus, színész), Robby Wells (volt amerikaifutball-edző).