Megszavazták a görögök a saját megmentésüket, miközben Athén lángol

Összejött a görög parlamentben a 151 igen szavazat a megszorítócsomagra, így a görögök teljesítették az unió feltételeit, amiben a vasárnapi csúcson állapodtak meg. 

A végeredmény így néz ki:

• 229 igen
• 64 nem
• 6 tartózkodás

Nemmel szavazott Janusz Varufakisz volt pénzügyminiszter is, aki még a megállapodás megkötése előtt mondott le posztjáról. Ugyanígy elutasította a javaslatot a parlament elnöke, Zoi Konsztantopulu.

Athén lángokban

Még a szavazás előtt összecsapások törtek ki az athéni parlament előtt azon a tömegtüntetésen, amelyet a megszorítások elleni tiltakozásul szerveztek. A rendőrök paprikasprayt és könnygázt is bevetettek a Molotov-koktélokat és köveket dobáló, több tucatnyi álarcos fiatal ellen. A békés demonstrálók menekülni kezdtek a helyszínről.

A parlament épülete előtti Szintagma téren több mint tizenkétezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a Görögország és hitelezői közti megállapodás ellen. „Nemet mondunk a privatizációra, mentsük meg a kikötőket, a nemzeti energiavállalatot, a kórházakat” – áll az egyik transzparensen.

Az egyik résztvevő, a 28 éves Heleni azt mondta: azért ment ki a térre, mert a kormány nem vette figyelembe a július ötödiki népszavazást.

Akkor kezdődtek az összecsapások, amikor a törvényhozásban megkezdődött a vita az újabb megszorító intézkedésekről, melyeket a nemzetközi hitelezők követelnek azért cserébe, hogy elkezdhessék a tárgyalásokat a harmadik pénzügyi mentőcsomagról.

Azért tiltakoznak ennyien, mert hiába szervezett népszavazást a görög kormány az unió korábbi ajánlatánka elutasítására, végül egy még annál is szigorúbb csomagot fogadtak el, cserébe több pénzért. A legtöbben ezt úgy értelmezték, hogy Alekszisz Ciprász kormánya végig blöffölt, aztán megalázkodott és megadta magát. 

Mi ez az egész?

Az egyébként kifejezetten liberális csomagban a görögök 83 milliárdrd eurónyi hitelt kapnak, három évre. A cserébe kért szigorú megszorításokban többek között ezek szerepelnek: 

• Többletes lesz az elsődleges költségvetési egyenleg. Ez azt jelenti, hogy az állam több adót szed be, mint amit minden másra elkölt. Idén egy százalék, jövőre kettő, majd három és 3,5 százalékos többletet ígérnek.
• Most októberben elég nagy áfaemelés jönne. 23 százalékra emelnék az éttermek áfáját, de lenne egy csökkentett, 13 százalékos áfa az alapvető élelmiszerekre és egy 6 százalékos, szupercsökkentett áfa a gyógyszerekre, könyvekre és színházra, mert mégiscsak görögökről van szó.
• A szigetek nagy részének adómentességét eltörölnék, csak a legtávolabbi, legnehezebben elérhető szigetek tarthatnák meg.
• A nyugdíjakkal kapcsolatos megszorítások bevételét megdupláznák, a GDP negyed százalékáról fél százalékára. Ezt úgy érnék el, hogy a támogatják a nyugdíj helyetti munkát, és 2022-ig bevezetik a stabil 67 éves kori nyugdíjküszöböt.
• A katonai kiadásokat százmillió euróval csökkentenék, miközben a cégek adóját 26-ról 28 százalékra növelik. A farmerek elvesztenék az adókedvezményeiket és az üzemanyagvisszatérítést. A tengeri szállítási iparág is elvesztené az adókedvezményeit. Az 5 méternél hosszabb hajókra is kiterjesztenék a luxusadót, amit meg is emelnének, Tíz százalékról 13-ra.
• A közszféra béreit csökkentenék és az uniós normákhoz igazítanák. A fizetett szabadságok mennyisége az utazási költségtámogatásokkal együtt csökkenne.
• Új adóhivatalt hoznának létre.
• Könnyebb lenne új vállalkozásokat indítani, és a gázpiacot is megredormálnák, miközben bizonyos munkaszektorokat liberalizálnak.
• Privatizálnák az energiacégeket, a helyi repülőtereket, valamit a pireuszi és a szaloniki kikötőket.

Arról, hogy mennyire az utolsó pillanatban fogadták el ezt a csomagot a görögök, itt írtunk.