Konsztantyin Koszacsjov orosz parlamenti képviselő kedden arra szólította fel az EU-tagállamokat, hogy foglaljanak állást az ügyben.
A lett kormány elhatárolódott a külügyi tárcavezető kijelentésétől: Laimdota Straujuma lett kormányfő a balti állam köztelevíziójának úgy nyilatkozott, hogy Rinkevics kijelentése nem a balti állam hivatalos álláspontját, hanem a miniszter személyes véleményét tükrözi, írja az MTI.
A lett diplomácia vezetője előző nap Twitter-oldalán azt írta: “Minél közelebbről követem figyelemmel a modern Oroszországot, annál inkább az a meggyőződésem, hogy arra a sorsra jut, amelyre az első, majd a második világháború után a Német Birodalom, és akkor már késő lesz”.
A balti államok – Lettország, Litvánia, Észtország – és Oroszország viszonya az ukrán válság kirobbanása óta rendkívül feszültté vált.
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
Az ENSZ adatai szerint az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között dúló harcok miatt legkevesebb 6090 ember veszítette életét, a sebesültek száma pedig 15429.