Elhozták Amerikát a zöldek

Az Európai Zöld Párt online szavazást indít, hogy eldöntsék, ki legyen a két listavezetőjük a jövő májusi választásokra.
Kapcsolódó cikkek

Dönts Európáról! – ezzel a szlogennel startol az Európai Parlament negyedik legnagyobb frakciójának EP választási kampánya. Ez pedig nemcsak a májusi voksolásra érvényes, hanem már most is.

Itthon is felmerült

A 2014-es országgyűlési választások ellenzéki egyeztetésének egyik állomásán az MSZP és az Együtt-PM tárgyalt arról, hogy egyfajta belső verseny előzze meg a tavaszi megmérettetést, azonban ennek formájáról nem tudtak megállapodni. Jobb lett volna? Kattintson az elemzésért!

Kikérik ugyanis a szimpatizánsaik véleményét, hogy melyik két politikus korteskedjen a zöld szavazatokért, és ami talán még ennél is fontosabb: ki legyen a jelöltjük José Barroso helyére.

Az Európában egyedülálló szavazást leginkább az amerikai elnökválasztásokhoz hasonlíthatnánk, ott is előválasztás során dől el, hogy ki lesz a párt elnökjelöltje.  A november 10-én délben elindított online voksoláson négy politikus közül választhat minden 16 év feletti zöld szimpatizáns egészen január 28-ig. Ehhez regisztrálni kell, de a rendszert úgy találták ki, hogy ne legyen követhető, hogy ki melyik két jelölt mellett döntött.

A zöldek nem ok nélkül reménykedhetnek abban, hogy ha beengedik a választókat a döntési folyamatokba és nagyobb beleszólást adnak nekik, cserébe jobban tudják majd mobilizálni őket. Ha a kontinensen eddig példa nélküli kísérlet jól vizsgázik, akkor állandósítanák is. Sőt, még az sem elképzelhetetlen, hogy a többi európai párt is hasonlóra adja a fejét.

A Zöldek és a nagy piros gomb – Így indult a szavazás
Fotó: EGP / Járdány Bence

Nemcsak demokratikus szempontból szaladnak előre ezzel: már az előválasztással megkezdődik a kampány a május végi EP-választáshoz, hiszen a négy jelölt körbeturnézza Európát a listavezetésért folytatott küzdelemben. Eközben népszerűsítik saját, zöld értékrenden alapuló koncepciójukat. Ráadásul már a többi párt európai kampánya előtt tőlük lehet hangos az EU.

Az előválasztás oldala egyébként magyarul is elérhető.

Kik közül választanak?

Az LMP támogatását is magáénak tudó José Bové az egyetlen férfi köztük. A francia zöldek jelöltjének nevét legtöbben Millau-i McDonald’s romboló akciója miatt ismerik Magyarországon. 2009 óta EP-képviselő, több mint négy évtizede harcol az atomenergia ellen, és küzd genetikailag módosított szervezetek (GMO) terjedésének megakadályozásért. Aktivistaként többször került börtönbe az elveiért, egyszer például egy GMO-búzatábla lekaszálásáért. Nem meglepő módon az ökológiai Európa megvalósítását helyezte kampánya középpontjába.

Elmondjuk X-Faktorul

Nem érdekli a belpolitika, de ezt meg szeretné érteni? Képzelje el, hogy a tehetségkutatókon nem a mentorok és a zsűri választja ki a legnagyobb durranásnak szánt élőshow résztvevőket, hanem már akkor beleszólhatnak a nézők.

Na, ezt csinálják most a zöldek: megkérdezik előre az európaiakat, hogy kire szavaznának majd a legszívesebben.

Az olasz Monica Frassoni 2009-ig a Magyarországon lényegesen ismertebb Daniel Cohn-Bendittel közösen vezette a zöldek parlamenti frakcióját. A politikus 2010-ben felkerült a Foreign Policy magazin által összeállított, a világ legfontosabb gondolkodóinak listájára (három zöldpárti vezető társával együtt). Frassoni valódi vetélkedővé alakítaná át az EP-választásokat, fontosnak érzi, hogy ne szakadjon két táborra az EU, és hogy a választók azt érezzék, hogy befolyással lehetnek az EU ügyeire.

A német Rebecca Harms is lassan négy évtizedes politikai múltra tekinthet vissza, pályája a német antinukleáris mozgalomban indult, jelenleg ő a zöldek EP-frakciójának a vezetője Cohn-Bendit mellett. Harms a fenntartható fejlődés és a klímavédelem fontossága mellett kiemelte, hogy vissza kell szerezni az állampolgárok bizalmát ahhoz, hogy újabb lépéseket tehessenek a politikai unió irányában.

A Fiatal Európai Zöldek Szövetsége jelöltje Ska Keller – mindössze 31 éves. Szintén német, a vasfüggöny Magyarországgal egyező oldalán született és nőtt fel. Céljai közt számos baloldali hívószó szerepel: szolidáris, szociálisan igazságos Európa, ami tényleg az emberek érdekeit szolgálja, és megérdemli a tavaly neki ítélt Nobel-békedíjat.

Érdekes része a rendszernek, hogy eredetileg is úgy találták ki, hogy mindenféleképpen legyen egy nő is a jelöltek közt. Ennek most nincs jelentősége, de ha több férfi is indult volna, és esetleg valamelyikük végzett volna az első helyen, akkor a legtöbb szavazatot begyűjtő nő lett volna a másik listavezető jelölt. Fordítva viszont nem működik az elv, azaz lehet két nő is a voksolás győztese. A másik korlátozás nemzeti jellegű: nem lehet ugyanolyan állampolgárságú a listavezetést elnyerő két jelölt.

Rebecca Harms, Ska Keller és Monica Frassoni – egyikük biztos listavezető lesz
Fotó: EGP / Járdány Bence

A szocialisták már döntöttek

A két legnagyobb politikai tömörülés közül az európai szocialisták a napokban nevezték meg hivatalos jelöltjüket. A Magyarországon éles Orbán-ellenes kritikáiról elhíresült német Martin Schulzot ajánlották az EB elnöki posztjára. A jelenlegi elnököt a sorai közt tudó Európai Néppárt és a liberálisok sem jelentették még be, hogy kit javasolnának az EB élére.

Növelték a tétet

Az Európai Parlamenti választások részvételi aránya 1979 óta lejtmenetben van. Akkor még a választók 62,5 százaléka kívánt beleszólni a testület összetételébe, 2009-ben pedig a 375 millió jogosult polgár 43 százaléka szavazott. Ennek a nem túl fényes statisztikának az okozója legfőképp az információhiány.

Egy 2013 elején publikált Eurobarométer felmérésből az derült ki, hogy európaiak 84 százaléka szerint többen szavaznának, ha tisztában lennének vele, hogy milyen hatással van a mindennapi életükre az Unió tevékenysége, és hogy mi szerepel a politikai pártok programjában. Jelentős többség (73 százalék) pedig akkor ikszelne nagyobb kedvvel, ha tudná, hogy az egyes jelöltek milyen párthoz tartoznak. A felmérés mutatott rá arra is, hogy javíthatna az is az arányon, ha a pártoknak lenne jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Erre már korábban is rájöttek a döntéshozók: a Lisszaboni szerződés szerint a tagállamoknak már figyelembe kell venni az európai választások eredményét is a Bizottság elnökének megnevezésekor. Jellemző az uniós folyamatokra, hogy az eredetileg a 2009-es EP-választásokra ütemezett módosítás végül a 2014-es voksoláson debütál. (A szerződés 2009 decemberében lépett hatályba, a csúszást ír népszavazás, valamint a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása okozta. Így élesben most vizsgázik először több, a részvételi arány felturbózását irányzó módosítás.