Európai döbbenet az azeri kegyelem miatt

Az Európai Parlament elnöke megdöbbent, hogy az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesült.
Kapcsolódó cikkek

Megdöbbenésének adott hangot kedden Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annak kapcsán, hogy az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesült.

Brüsszeli médiaforrások értesülése szerint Schulz azt követően bírálta Baku eljárását, hogy az azeri külügyminiszter lényegében Jerevánt tette felelőssé Gurgen Markarján 2004-es meggyilkolásáért.

“Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint (Ilham) Aliyev elnök politikai okból részesítette kegyelemben Safarovot” – jelezte közleményében az EP elnöke, aki egyúttal Örményországot és Azerbajdzsánt felszólította arra, hogy tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől és nyilatkozatoktól.

Schulz közleményében kitért arra, hogy Safarovot nemzetközi egyezmény alapján, Baku kérésére szállították Azerbajdzsánba. “Az elítéltek átszállításáról szóló egyezménnyel nem lenne szabad politikai célból visszaélni” – állapítja meg közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke.

Közben az Európa Tanács emberi jogi biztosa nyilatkozatban ítélte el Safarov kegyelmét. “A rasszista bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Az etnikai és faji alapú erőszak különösen veszélyes formája a bűnözésnek, amely a konkrét áldozatokon és hozzátartozóikon kívül pusztító hatással van a társadalomra is, aláássa annak alapjait. A hatóságok kötelesek szigorú megelőző szankciókat alkalmazni az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben” – hangsúlyozta nyilatkozatában a lett Niels Muiznieks.

A biztos szerint “rendkívül sajnálatos, hogy egy etnikai vagy nemzetiségi alapon bűnt elkövető embernek megkegyelmeznek, mégpedig ily módon. Az ilyen emberek felmagasztalása és kitüntetése kihívás minden elfogadott normával, az emberi jogok védelmének szabályaival és a törvények felsőbbségével szemben. Az ilyen bűnök dicsőítése és igazolása azt üzeni, hogy az áldozattal azonos etnikai csoporthoz tartozók és más sebezhető csoportok tagjai jogos célpontjai a támadásnak. Ez rendkívül veszélyes üzenet” – hangsúlyozta az ET emberi jogi biztosa.