A Velencei Bizottság a főbíró túlhatalmáról

Ellentmond az európai normáknak a magyar igazságszolgáltatási reform, amely sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Kapcsolódó cikkek

Túlságosan nagy hatalom összpontosul az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében – írta a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságok függetlenségével foglalkozó tervezetében, amelyből a Népszabadság közölt részleteket. „Az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal” – közölte a Bizottság, amely az igazságügyi reform fő gondjának nevezte a főbíró „korlátlan hatalmát”.

Az Európa Tanács (ET) tanácsadó testületét januárban kérte fel Martonyi János külügyminiszter, hogy véleményezze a bírósági, valamint az egyházügyi és választási törvény szövegét, Thorbjorn Jagland ET-főtitkár levelére válaszolva. A Velencei Bizottság februárban delegációt is küldött Budapestre, ahol több illetékessel is megbeszéléseket folytattak.

A bírói törvénnyel kapcsolatos aggodalmak közül a Bizottság az OBH elnökét emelte ki, akinek „korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést” – írta a Népszabadság. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. „Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum” – idézte az ET-testület véleménytervezetét a lap.

Ezt az erős hatalmat a Bizottság szerint szerint tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra. A Bizottság szerint a bírák korai nyugdíjazásával kapcsolatban megjegyezte: annak nincs semmilyen anyagi oka, és nem bizonyított, hogy a több fiatal bíró növelné az igazságszolgáltatás hatékonyságát – közölte a Népszabadság.

A Velencei Bizottság következtetése szerint ellentmondanak az európai normáknak az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei, és sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. A testület szerint alkotmánymódosításra lenne szükség, hogy az alaptörvényben legyen szabályozva az igazságszolgáltatás függetlensége, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét – írta a Népszabadság.