“Azt mondják a maratoni futók, hogy a küzdelem különösen a 35. kilométer környékén válik nehézzé, de hozzáteszik, hogy célba érni csak abban az esetben lehet, ha az ember már az elején tudatosítja, mekkora feladat áll előtte, és ennek megfelelően osztja be az energiáját. Nem feltétlenül az teljesíti a távot legelőször, aki az elején a leggyorsabb, hanem az, aki tudja, mit jelent lefutni a teljes távot” – mondta a kancellár. Mivel a válság mindenekelőtt bizalmi, legelőször is “a költségvetési és pénzügyi unió fő gyengeségeit kell kijavítanunk”. “A bizalom visszanyeréséhez kötelező érvényű szabályok kellenek ott, ahol most csak megállapodások vannak” – tette hozzá.
Szigorú költségvetés
Az utóbbi évtizedben az eurózóna költségvetési szabályait körülbelül hatvanszor szegték meg a különböző tagországok – közöttük Németország – de egyiket sem büntették meg szigorúan. “Vissza kell szereznünk a bizalmat, amelyet hatvanszor is elvesztettünk” – jelentette ki Merkel.
“Nemcsak beszélünk arról, hogy költségvetési uniót hozunk létre, hanem rögtön el is kezdjük ennek megvalósítását” – szögezte le, hozzátéve, hogy egy szigorú szabályok szerint működő költségvetési unióról van szó, amely legalábbis az eurózóna országaira lesz érvényes. Ennek a “stabilitási uniónak” a központi eleme Németország szándéka szerint egy “új európai adósságplafon” lenne – mondta, és megismételte: szilárd elhatározása meggyőzni a tagországokat arról, hogy meg kell változtatni az Európai Unió szerződéseit, és azoknak szigorúbb költségvetési elveket kell tartalmazniuk. Ezek között a költségvetési elvek között szerepel a nemzeti költségvetések, az állami kiadások szigorúbb ellenőrzése.
Kiállt az euró mellett
Mindazonáltal visszautasította a vádat, hogy Németország és Franciaország uralkodni akarna az EU felett, és hogy el akarnák különíteni azokat az országokat, amelyek szigorú megszorításokra kényszerülnek, sőt dicsérte ezeknek az országoknak az erőfeszítéseit. Felhívta a figyelmet azokra a küzdelmekre, amelyeket az eurózónán kívüli országok folytatnak euró érdekében. Szerinte ezek az országok is elismerést érdemelnek. Példaként a balti államokat, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát említette.
Merkel kiállt az euró fenntartása mellett. “Az utóbbi időben tapasztalt minden árfolyam-ingadozás ellenére az euró már bizonyított. Stabil valuta, stabilabb, mint a német márka volt. Az exportorientált Németországnak mindenképpen hasznára van. De az euró nem csak valuta. A gazdasági és pénzügyi unióval az integráció egy új fokát értük el Európában. Az euró az európai eszmének, a kontinens belső fejlődésének egyik sarokköve, a világ előtt álló feladatok közös megoldásának egyik fő eszköze. Az euró jövője elválaszthatatlan Európa egységétől” – jelentette ki a kancellár a Bundestagban.
A központi bankokkal és a bíróságokkal kapcsolatban kijelentette: létfontosságú az európai demokrácia szempontjából az európai bíróságok és a központi bankok hitelének és megbízhatóságának megvédése. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapról (EFSF) szólva pedig azt mondta: szerinte nem kellene szerepét lebecsülni, hanem reálisan meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek rejlenek benne.