A magyarországi pilótaképzéssel foglalkozó szervezetek szerint a kormány teljesen ellehetetlenítette az üzletágat egy júniusban elfogadott törvénymódosítással, amely brutálisan megemelte a tevékenység hatósági engedélyek kiadásáért felszámolt díjakat.
A Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számos díjtételt drágított meg különböző mértékben, két alapvető fontosságú engedély esetében azonbanA pilótaképző szervezetek szerint ez a példátlan hatósági díjemelés jelentkezik majd a képzés piaci árában is, az áremelés pedig visszavetheti a jelentkezők számát.
A tárca az „egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása” néven futó csomaggal számos közlekedési terület szabályozásába avatkozott be, megváltoztatta többek között
- a szabályszegések helyszíni eljárásait,
- a tranzitfuvarozás szabályait,
- és sok egyéb mellett ezzel módosították a légiközlekedési eljárások feltételrendszerét is.
A 136 igen, 36 nem szavazattal jóváhagyott módosító csomag melléklete szerint a „légitársasági pilóta, kereskedelmi pilóta és többfős személyzet pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó, jóváhagyott képző szervezet (a szakzsargonban ATO) éves felügyelete” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pilótaképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak évente immár kétmillió forintos díjat kell fizetniük azért, hogy a minisztériumhoz tartozó légügyi hatóság emberei évente egyszer látogatást tegyenek náluk, és egy audit elvégzése után a következő évre meghosszabbítsák a tevékenység végzésére kiadott engedélyt. Szokatlan módon ezt a díjemelést a törvénymódosítást megelőző fél évre visszamenőleg is behajtják. Az új jogszabály szerint ugyanis … „a felügyeleti díj és a 2023. január 31. napjáig befizetett felügyeleti díj különbözetét 2023. szeptember 30. napjáig kell megfizetni”.
A repülőorvosok éves felügyeleti díjánál még drasztikusabb a tarifaemelés:
A pilótaengedély megszerzéséhez – a gépkocsira érvényes jogosítványhoz hasonlóan – kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat, és a gyakorló pilóták számára is kötelező a rendszeres alkalmassági. A 40 és 60 év között pilóták esetében például fél év, a 60 év felettiek esetében pedig negyed év az orvosi engedély érvényességi ideje. Ezt csak a repülőorvosok adhatják ki. A vizsgálatok a most alkalmankénti 20-30 ezer forint körüli díja előreláthatóan jelentősen megemelkedik majd, mivel az orvosok engedélyei is megdrágultak.
Ezek a hosszabbítási vagy engedélymódosítási eljárások a környező országokban és Nyugat-Európában a most bevezetett díjak töredékébe kerülnek.
Összehasonlításképp:
- Szlovákiában az egypilótás ATO-díj 160 euró, a kétpilótás 500 euró,
- Ausztriában pedig 350 euró körüli összeget kérnek a hatósági pecsétért.
- Néhol egy kisebb alapdíj mellett óradíjat számolnak fel az évente ismétlődő eljárások elvégzéséért, de a végösszegek így sem lépik túl a 100–200 ezer forintnak megfelelő sávot.
A korábbi években a kedvező árak miatt kifejezetten sok külföldi érkezett Magyarországra azért, hogy itt tegye le a pilótavizsgát. A pilótaturizmus mára visszaesett, ám a képző szervezetek szerint a mostani díjemelés végképp megadja a kegyelemdöfést a külföldi bevételi forrásaiknak. A hazai érdeklődők száma is visszaesett. A koronavírus-járvány idején drasztikusan visszaesett a különféle légiközlekedési képzésben résztvevők száma. A járványidőszak óta a repülőgvezetői pálya iránti érdeklődés érezhető mértékben csökkent, sokan érzik úgy, hogy a nagy pénzügyi befektetés és a hosszú tanulási idő nem biztos, hogy megtérül valaha. Forrásaink szerint jelenleg 2,5-3 millió forintba kerül egy privát pilóta képzése (PPL), de a későbbi légitársasági karrierben gondolkodók számára a több modulból álló, összetett kereskededelmi pilóta (CPL) képzések ennél nagyságrendekkel nagyobb költséget jelentenek.
A cégek viszont a mostani hatósági díjemelést kénytelenek lesznek tovább hárítani, ami ismét csökkentheti a jelentkezők számát. A díjemelés csak az olyan képzőhelyek működését nem befolyásolja, amelyeknél nem az önköltséges pilótajelöltek tartják el a céget. Ilyenre példa a Debrecenben az egyetemmel együttműködő vállalkozás, amely akkreditált pilótaképzést végez többek között Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas külföldi hallgatóknak.
Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint az elmúlt hetekben felvetődött, hogy a szervezetek egyetlen közös cégbe tömörülve védenék ki a díjemelés hatását, ám ez a terv a szerteágazó üzleti érdekek miatt hamvába holt. Pillanatnyilag az egyetlen lehetséges megoldásnak azt látják, hogy külföldre viszik a repülős vállalkozásokat, és az ottani, jóval kedvezőbb díjakkal próbálják megtartani a hazai képzési keresletet is.
A közlekedési hatóság honlapja szerint jelenleg 26 „jóváhagyott légijárművezető-képző szervezetet” tartanak nyilván Magyarországon, a listában szereplő cégek közül négy esetében azonban eleve felfüggesztették az ATO-engedélyt.
A minisztérium szerint nincs ok az aggodalomra, állítják, hogy a díjemelések miatt nem várható drasztikus átrendeződés a piacon. A tárcától levélben kérdeztük, hogy miért volt szükség az eddigi díjtételek sokszoros emelésére. Az ÉKM szerint a javaslat a „légiközlekedés biztonsága érdekében” született meg, arra viszont nem adtak magyarázatot, hogy a kettő között mi az összefüggés.
Indoklásként azt is írták, hogy a 2015-ben megállapított felügyeleti díjak emelésére
a magyar légiközlekedési iparág gazdasági teljesítőképességéhez igazítva, az elmúlt 8 év gazdasági változásait, annak a felügyeleti hatósági eljárásra gyakorolt hatásait figyelembe véve került sor.