Csurkával is védi Varga Juditot a fideszes médiaholding feje

A Mandinernek a közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített fideszes médiaholding, azaz a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumának elnöke, mint az Alapjogokért Központ igazgatója magyarázza el, miért van igaza  Varga Judit igazságügy-miniszternek a jogállamiság-vitában az őt bíráló professzorokkal szemben.

Szánthó Miklós pökhendinek nevezi a három professzor válaszcikkét, szerinte az, hogy Varga  Judittal ellentétben a „jogállamiságot” egy jól körülírható jogi fogalomnak tartják azt igazolja, Csurka Istvánnak sok éve igaza volt, a „szakmaiság bolsevista trükk”. A balliberális oldal a saját érveit „szakmainak”, a jobboldalét „politikainak” állítja be, noha világnézeti a konfliktus, így természetesen mindkét álláspont politikailag „motivált”.

Szerinte fontos, hogy a „neves nyugati egyetemi tanárok” korábban tanítottak vagy előadtak a CEU-n, ráadásul hazudtak, mert azt állították, nem szokták az „Orbán-rezsim” mindenféle megnyilvánulását kommentálni, miközben folyamatosan bírálták a magyar és lengyel intézkedéseket.

Írásuk nem több, mint szakmai kommentárnak álcázott kinyilatkoztatás, hiába is  hivatkoztak számtalan dokumentumra, mert azok is mind a nyílt társadalom zárt és belterjes hálózatához köthetők.

 A »jogállamiság« homályos fogalmának »konkretizálására« tett erőszakos kísérletek azért kiemelten fontosak számukra, mert ebben a varázsszóban látják azt az alapot, melyre hivatkozva az állami döntéshozatal kiszervezhető uniós vagy nemzetközi szintre. (…) Helyesen mutat rá Varga Judit, hogy egyes kérdésekben óriási köztünk a szakadék: Európa keresztyén gyökerei, nemzeti identitás és kultúra, család – egyáltalán a »család« definíciója – vagy migráció és multikulti kapcsán. Persze hogy nem tetszik a nyílt társadalom híveinek, ha egy országban alkotmányos rangra emelkedik a keresztyén kultúra és alkotmányos önazonosság védelme, ha a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálják vagy ha rögzítik, hogy senkinek nem jár menedékjog, csak annak, akinek valóban az az ország az első biztonságos ország.

Szánthó ezt követően hosszan érvel amellett, hogy ma már miért túlhaladott nézet, hogy egy állam legyen világnézetileg semleges, majd oda lyukad ki, hogy aki ilyet akar, az „suba alatt liberális államot akar”, amit azonban az EU pénzzel nem kényszeríthet ki. A „három bölccsel” ellentétben úgy véli, az Orbán-kormány nyugodtan nemet mondhat a jogállamiságra úgy, hogy igent mond az EU-s forrásokra, mert azok nem könyöradományok.