Az oltásellenes szülő lelkileg is megnyomoríthatja a gyerekét

Halálra éheztette jómódú családja egy 18 hónapos agárdi kisfiút, hathetes kisbaba halt bele súlyos szülői mulasztás következtében az agyvérzésbe. Magyarországi esetek a közelmúltból, amikor a tragédiák közvetlen kiváltó oka a szülők orvostudomány-ellenes hozzáállása volt.

Az egészséges csecsemők az oltástól szoktak meghalni. A SIDS (hirtelen bölcsőhalál) a vakcinázás okozta halálesetek vakcinabarát fedőneve…

A védőoltásoknak nevezett vakcinák alkalmatlanok a fertőző betegségek megelőzésére, ellenben kiemelkedően teljesítenek a krónikus, gyógyíthatatlan betegségek TERJESZTÉSE terén

– vallja az Oltáskritikus Életvédők Szövetsége a Facebookon.

A csaknem 7000 követővel bíró oldal alapítója az az L. Csaba, aki a vádirat szerint feleségével együtt hathetes kisfiuk haláláért felelős. A január 12-én kezdődött per az öt évvel ezelőtti emberölés körülményeit próbálja felgöngyölíteni. A csecsemő azért halt meg, mert szülei nem adták be neki a kötelező K-vitamit, és a vitaminhiány következtében fellépő agyvérzéskor nem vitték időben orvoshoz. A házaspár az orvosokat hibáztatja, akik az apa szerint a gyerek szerveit akarták megszerezni.

A 18 hónapos agárdi kisfiú lényegében azért halt bele az éhezésbe, mert a jó anyagi körülmények között, luxusvillában élő szülők elutasították a hagyományos orvoslást. A szoptatás mellett nem voltak hajlandóak tápszert adni a babának, pedig a megfelelő fejlődéshez szüksége lett volna rá; orvost és védőnőt nem engedtek be a házba. A gyerek vízfejűségét egy természetgyógyász próbálta gyógyítani, a gyanú szerint kuruzslással.

Az oltásellenesség hátterében nem az információhiány áll

A fenti eseteknél a szülők nagy valószínűséggel különböző összeesküvés-elméletekben hittek, és ezekre alapozva hagyták meghalni a gyerekeiket. Az egyik legnépszerűbb és legkárosabb ilyen hiedelem, hogy az oltásokban levő „kemikáliák” különböző betegségeket (például autizmust, rákot) okoznak, ezért tartózkodni kell tőlük.

Az orvostudomány nem mindenható, de tény, hogy a 21. század elejére sok fertőző betegséget sikerült visszaszorítani az oltások segítségével. Úgy tűnik, ez sokaknak nem tetszett: a ’90-es évektől egyfajta visszacsapásként – sokszor a „természetes” gyógymódokkal összefonódva – terjedni kezdett az oltásellenesség. Bár az USA-ban az utóbbi néhány évben csökkent az arány, így is viszonylag sokan hisznek benne. Magyarországon nincsenek adatok arról, hány szülő utasítja el az oltásokat, vagy általánosságban a modern orvostudományt, de úgy tűnik, mintha egyre több ilyen eset fordulna elő.

Számos elmélet próbálja magyarázni, mi állhat a háttérben, hogy jut el valaki odáig, hogy saját gyereke vagy mások életét veszélyeztesse a hitéhez való merev ragaszkodással. Az emberek különböző vallási, politikai, filozófiai indokokkal magyarázzák, hogy miért nem veszik igénybe a szükséges, elérhető, néha kötelező orvosi ellátást. Azt gondolnánk, hogy ha a szakértők felhívják a figyelmet a veszélyekre, ha mindenki megfelelő információhoz jut, a tévhitek visszaszorulhatnak. Sajnos ez nem ilyen egyszerű, mivel az erős érzelmi bevonódás legyőzi a racionális érveket, az információadásnak a várttal ellenkező hatása lesz, és az érintett még jobban fog hinni a saját igazában. Az összeesküvés-elméletekben való hit az olyan, természetes gondolkodási hibák segítségével is erősödhet és fennmaradhat, mint az önigazolás, a megerősítési torzítás vagy a teljes érvrendszer vizsgálata helyett az ún. „mazsolázgatás”. Az erre fogékonyak általában nem kizárólag egy összeesküvés-elméletben hisznek, hanem többfélében.

Ha ismerőstől, rokontól, baráttól hallunk egy-egy történetet, az gyakran erősebben hat ránk, mint a tudományos információk; ez a jelenség is oka annak, hogy erősödhet az oltásellenesség. Ráadásul mivel sok betegség az oltásoknak köszönhetően már csak ritkán fordul elő, az azokkal kapcsolatos aggodalom kevésbé erős, mint az oltásban állítólag jelen levő „mérgező” anyagoktól való félelem. Az oltásellenesek számára a világ sötét, ijesztő és ellenséges hely, ahol az állam, a gyógyszergyárak és az orvosok mérgezik a gyanútlan embereket, és számukra egy ilyen, szkeptikus csoporthoz való tartozás erősítheti a kontrollérzetet.

Az oltásellenes gondolkodás alapja két dolog téves összekapcsolása, egyidejűleg vagy egymás után, gyakran véletlenül történő események ok-okozati viszonyként való beállítása. Legismertebb példája ennek, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, és mivel az autizmusra nincs egy egyváltozós magyarázat, ez a hiedelem könnyen fennmarad. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az elméletet egy Wakefield nevű angol csaló terjesztette el azért, mert az összefüggés bebizonyításához komoly anyagi érdekei fűződtek.

Egyes pszichológusok az összeesküvés-elméletekben való hitet még az alacsony önértékeléssel és a nárcizmussal is összefüggésbe hozzák. Egy vizsgálatban azok az emberek, akik magas pontszámot kaptak a nárcizmus-skálán és alacsony az önértékelésük, fogékonyabbak voltak az összeesküvés-elméletekre. Az eredmény logikusnak tűnik annak tudatában, hogy a nárcisztikusok hajlamosak mások fölé helyezni magukat és azt gondolni, a többi ember szövetkezik ellenük. (Ez jól megfigyelhető például azoknál a politikai vezetőknél, akik ellenfeleiket titkos szerveződéssel vádolják, egy-egy fontosabb politikai eseményt pedig cselszövés eredményének látnak.) Létezik az úgynevezett kollektív nárcizmus is, amikor egy csoport képzeli azt, hogy értékesebb és fontosabb szerepet tölt be a társadalomban más csoportoknál. Ezzel összefüggésben azt találták, hogy a politikailag szélsőségesebb nézeteket vallók fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, mint a „mérsékeltebb” álláspontú emberek.

A morális alapelvek különbözősége is fontos tényező

Donald Trump sokkal inkább hisz az összeesküvés-elméletekben, mint az őt megelőző amerikai elnökök, a klímaváltozást például hoaxnak tartja. Így nem csoda, ha az átlagember is hajlamos megkérdőjelezni a tudományos eredményeket. Az USA-ban egy 2012-ben publikált könyvben vált ismertté egy új szociálpszichológiai fogalom, a Moral Foundations Theory (magyar neve még nincs, Erkölcsi Alapelvek Elméletének fordítható). Az elmélet segítségével a kutatók azt próbálják megmagyarázni, miért hoznak tanult, jóindulatú emberek gyakran olyan döntéseket, amelyekkel károkat okozhatnak saját maguknak vagy másoknak; és a sok hasonlóság ellenére miért eltérő a különböző kultúrákban élők erkölcsi prioritása. A koncepció pont Trump győzelme kapcsán került újra előtérbe, és hat általános morális alapvetést különböztet meg:

• gondoskodás/ártalom
• tekintély/felforgatás
• lojalitás/árulás
• szabadság/elnyomás
• tisztaság/lealacsonyodás
• méltányosság/csalás

Az emberek különböznek abból a szempontból, hogy melyik alapelvet tartják szem előtt egy-egy döntés során, vagy melyiket helyezik a másik elé. Az elmélethez kifejlesztettek egy mérőeszközt is, és különböző csoportok morális attitűdjeit tesztelték. Az amerikai konzervatívok értékrendszerében például elsősorban a tekintély és a lojalitás játszik fontos szerepet, míg a liberálisoknak a méltányosság.

Az USA-ban 1000 olyan szülővel töltették ki a kérdőívet, akiknek 13 éven aluli gyereke van, és azt is megkérdezték tőlük, mit gondolnak az oltásokról. Kiderült, hogy az oltásellenesség a tisztaság és a szabadság alapelvével jár együtt. Ezek a szülők elsősorban amiatt aggódnak, hogy elveszítik az egyéni szabadságukat, ha be kell adatniuk az oltást; illetve ellenérzéseik vannak a „nem természetes” anyagokkal kapcsolatban. (Az oltásellenesek szerint az oltóanyag szennyezettek, mérgező vegyületeket tartalmaznak.) Az eredményekből az is kiderült, hogy ezek az emberek ugyanolyan fontosnak tartják, hogy ne ártsanak és méltányosan járjanak el, mint azok, akik nem tartanak az oltásoktól. Ez azt jelenti, hogy hiába kapnak információt az oltások hiányának veszélyeiről vagy arról, hogy ez más gyerekekkel szemben nem fair, mivel azt gondolják, pont akkor tesznek jót, ha saját hiedelmeik szerint járnak el. Emiatt a felvilágosító kampányokban inkább a „tisztaságra” lenne érdemes koncentrálni: ki lehetne emelni, hogy az oltások valójában természetes anyagokból készülnek.

Az összeesküvés-elméletekben, ezen belül is az oltás káros hatásaiban való hit szerencsére nem mindig jár olyan súlyos következménnyel, amilyeneket a bevezetésben láttunk. Ugyanakkor tudjuk, hogy olyan járványok jelentek meg újra, amelyeknek az oltások birtokában már nem lenne szabad felbukkanniuk, és ha a gyerek nem is hal bele az ilyen típusú szülői gondoskodásba, maradandó fizikai vagy lelki sérüléseket szenvedhet. A gyereknek már az is ijesztő, ha tanúja annak, hogy a szülő különböző összeesküvés-elméletekben hisz és azt közvetíti felé, hogy a világ veszélyes hely, nem szabad bízni senkiben. Ez pedig társadalmi szempontból is következményekkel jár: aki így nő fel, az képzelt ellenségekkel fog küzdeni, és kevesebb eséllyel ismeri fel azokat a valódi igazságtalanságokat, amiken változtatni kellene.

Kiemelt kép: Nemes János / MTI