Már nem a migránsoktól kell rettegni, hanem a szörnyű tudósoktól

Ismeri azt a viccet, hogy találkozik négy tudós, egy német, egy brit, egy magyar és egy szlovák? Nem? Akkor folytatom. Megkérdezi tőlük a szpíker, hogy

Uraim, jó-e nekünk ez a bevándorlás?

Erre jönnek a válaszok sorban. A német azt mondja, Angela Merkel egy hülye. Az angol azt, hogy az Európai Unió egy kalap szar. A magyar azt, hogy szar a kérdés feltevése. A szlovákot meg nem érteni, mert hadar és nem artikulál, pedig okos dolgokat mond. Na, így zajlott le a budapesti Danube Institute vitaestje az ELTE jogi karának dísztermében (aula magna), ahol négy nagy koponya tervezett nagy válaszokat adni korunk nagy kérdésére.

Hogy ez mennyire sikerült, az már más kérdés.

Az Immigration: Cost or Benefits? (Bevándorlás: Költség vagy haszon?) című előadás helyszíne tökéletesen lefestette, miért van bajban Európa ezzel az egész kérdéssel, és miért képtelen a magyar és en bloc az egész európai értelmiség normális választ adni a menekültkrízisre. Egy puccos aulában, Pázmány Péter és Mária Terézia tekintete alatt, nemzetközi közönség előtt, elegáns angolsággal puffogtatta négy tudósember a saját szólamait, és ugyan nem volt köztük vérre menő vita, egy közös megoldás vagy megállapodás esélye fel sem merült.

Pont, mint a menekültkvóták esetében.

Négy vendég volt az este folyamán, plusz a házigazda, az intézet igazgatója, Gerald Frost (nem, nincs köze a néhai amerikai elnökhöz). Mivel nem lehet egységes beszélgetésfolyamról beszélni, négy részre bontjuk per fő alapon, hogy ki mit mondott.

Ne sírjunk már!

Melegh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetemről jött rendet tenni a fejekben. Ő a klasszikus liberális álláspontot képviselte, mondván Európa elöregedik, kell a friss, fiatal és motivált munkaerő. Szerinte összeurópai megoldásra van szükség, nem nemzetenkéntire. Idézett egy rakat adatot az ENSZ-től, miután kiemelte, hogy ezek az adatok nem szentírások, nem feltétlen megbízhatók, de mégis a legtöbb migráns európai országokból érkezik európai országokba, és amúgy sincs jogunk válogatni a menekültek közül. „Különleges technikákat kell kifejlesztenünk sírás helyett” – mondta Melegh, aki szerint előbb-utóbb nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjakat, ezért van szükség a friss erőre, amit felszívhat pl. az autóipar, de akár az egészségügy is (miközben a magyar ápolók menekülnek nyugatra, lehetne utánpótlás).

Merkel tehát hülye

Erich Weede, a bonni egyetem emeritus professzora az alcímben látható félmondatra húzta fel mondandóját. Azért megemlített egy fontos kifejezést is, a láncmigrációt. Azt nevezte láncmigrációnak, amikor valaki egy országból bevándorol egy másikba, ahol jó életet tud élni, majd elkezdi odacsábítani a rokonokat ismerősöket, akik ha jól elhelyezkednek, szintén elkezdenek másokat csábítani. Ezután kissé populistán azt mondta, „ha magasan képzett jó szamaritánusok jönnek, akkor az jó lesz Németországnak”, de ez mese, mert nem azok jönnek a valóságban. Szerinte viszont olyanok jönnek, akiket a jóléti német állam vonz, meg a sok állami támogatás. Szerinte a bevándorlók „aláaknázzák a jogrendet”, mivel nem is tisztelik azt, a kulturális sokszínűség pedig óhatatlanul polgárháborúba torkollhat.

Elveszik a hiányszakmákat!

Martin Kahanec a Közép-európai Egyetemről (CEU) érkezett megfejteni a rejtélyeket, bár mint fentebb említettem, nem volt egyszerű dolog az ő szövegének desifrírozása sem. „Ha kinyújtom a kezem valaki felé, azon nem lesz árcédula”  – adta meg mondandója alaphangját, amiből lehetett sejteni, ő is a támogatók között lesz. A menekültek között sok a fiatal a fiatalok márpedig vállalják a rizikót és innovatívabbak, ez kell. Cinikusan cáfolta az összes menekültügyi lózungot, hogy lenyomják a migránsok a béreket és elveszik a munkákat. Szerinte éppen, hogy a hiányszakmákat lehetne betömni velük.

Marxot idéző jobbos angol

Anthony Scholefieldről érdemes tudni, hogy a Brit Függetlenségi Párt (UKIP), az EU-ellenes, az elszakadást pártoló csapat egyik alapítója, ennek megfelelően úgy kellett visszafognia magát, hogy ne ostorozza végig Brüsszelt. Scholefield, miután idézett Marxtól és pár republikánus amerikai elnökjelölttől, rátért a lényegre: jöjjön bevándorló, de nem mindegy, milyen. Felhozta példaként, hogy anno az első hajókkal olyan európaiak utaztak Ausztráliába, akik haszonállatokat és gépeket is vittek, magyarán tőkét. De a mostani bevándorlók nem hoznak semmilyen tőkét a vasutat és hajócsatornákat feltaláló Nagy-Britanniába. Ő is kiállt a láncmigráció elmélete mellett: szerinte a londoni pakisztániak 70 százaléka egy pakisztáni régióból, az indiaiak 60 százaléka pedig egy fix pandzsábi területről érkezik, ami nem véletlen. Mindegy is, csökkentik a béreket, ebben szerinte az EU, az ENSZ és az OECD is hazudik.

Kérdések órája

A kérdésekre adott válaszokból még a következők derültek ki:

• Angela Merkel elszúrta, amikor minden szír menekült befogadásáról beszélt. És Németországban amúgy is túl sok mindenbe beleszól az állam.
• Lehet, hogy beilleszkednek a bevándorlók, de ez hosszú időbe telik. Ráadásul egy vietnami jobban beilleszkedik és jobban akar dolgozni, mint egy szír. Amúgy is, a muszlim szíreket fogadják be a Perzsa-öböl országai.
• Az ausztrálok csinálják jól, hogy már nem engednek senkit kikötni a kontinensen, aki kiköt, az se kap menekültstátuszt. Helyette irány Pápua Új-Guinea és Kambodzsa.
• Itt Frost is hozzászólt: szerinte a radikális iszlámot inkább második generációs, az adott európai államban születettek vallják magukénak, ez felveti a beilleszkedés kérdését.
• A liberálisabb előadók szerint ha a jogrendet kérjük számon a migránsokon, nekünk is be kell azt tartani, kezdve a menekültekről szóló genfi egyezménnyel.

Hogy lehetne summázni az egész estét? Hát úgy, hogy egy embert még meghívhattak volna: