A vizsgált időszakban a hazai cégek 64 százalékának akadt legalább egy olyan üzleti partnere, amelyik késedelmesen teljesítette a fizetési kötelezettségét. A válaszadók 26 százaléka ráadásul maga is tartozott beszállítóinak (ez egyébként 12 százalékpontos csökkenés a tavalyi második félévhez képest), 14 százalékuk pedig tartozás miatt legalább egyszer nem tudott fizetni – áll a GVI felmérésében. Ezek alapján a késedelmes fizetés és a lánctartozás továbbra is komoly problémának tekinthető a hazai cégek körében.
„Ma egy vállalkozás akkor jár el körültekintően, ha mindent megtesz a lánctartozás elkerülése érdekében. Ez ugyanis nemcsak a bevételkiesés miatt jelenthet problémát, hanem gyakran bonyodalmas és időigényes jogi eljárást von maga után, ami leköti az erőforrásokat és tovább növelheti a kiadásokat” – emelte ki Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A probléma megelőzésének vagy megoldásának azonban vannak hatékony eszközei.
1. Tájékozódás a szerződéskötés előtt
A kockázatok csökkentése érdekében minden esetben ajánlatos a leendő partner fizetőképességét, pénzügyi stabilitását előzetesen ellenőrizni. Ezt legegyszerűbben az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosan elérhető e-beszámoló oldalán lehet megtenni. Az ellenőrzést követően a pénzügyi adatok ismeretében dönthet a társaság az üzleti kapcsolat létesítéséről, illetve szükség esetén a felek a szerződéskötéskor gondoskodhatnak a megfelelő jogi védelemről.
2. Harmadik fél bevonása kezesként
Biztonságot nyújtó, mégis viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, ha kezesként harmadik felet vonunk be a megállapodásba. Erről célszerű külön megegyezést kötni, de az adott szerződésen belül is megoldható a kezesség rögzítése. Tartós vagy rendszeres szerződéses kapcsolat esetén érdemes figyelni arra, hogy a kezességvállalás valamennyi, a felek között létrejött vagy a jövőben megkötendő szerződésből eredő követelésre kiterjedjen.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Egyszerű kezesség helyett ajánlott készfizető kezesség vállalásában megállapodni, ilyenkor ugyanis a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. Így nem halogathatja a teljesítést addig, amíg a jogosult nem igazolja, hogy az eredeti kötelezettel szembeni igényérvényesítés nem vezetett eredményre.
3. Fizetési meghagyás indítása
Ezt a közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárást szinte bárki kezdeményezheti, akinek lejárt követelése van. A fizetési felszólítástól alapvetően abban különbözik, hogy amennyiben a kézbesítettnek minősülő fizetési meghagyásnak az adós nem tesz eleget, illetve nem mond ellent, akkor az eljárás jogerőre emelkedik, ami alapján már végrehajtás is kezdeményezhető.
Előnye, hogy rövidek a határidők (15 nap), és a fizetési meghagyás kibocsátásához nem kell a követelés jogalapját bizonyítani. Ilyen eljárás nagyjából bármilyen lejárt pénztartozás esetén kezdeményezhető, a törvény ugyanakkor meghatároz bizonyos korlátokat. Ezek közé tartozik például, hogy nem lehet ilyen eljárást kezdeményezni akkor, ha a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot – összegezte az ügyvédi társulás.
+1 tipp: követelés átruházása
Sokszor érdemi segítséget nyújthat a vállalkozásoknak ez a lehetőség is. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ekkor az átruházó elveszíti a rendelkezési jogát a követelés felett. Ha ebben gondolkodunk, akkor elsősorban – de nem kizárólagosan – faktoring cégekhez fordulhatunk.
Mérlegelendő, hogy ilyen esetben a teljes követelésnek rendszerint csak egy részét kapjuk meg, attól függően, hogy az átvevő mennyire tartja valószínűnek, hogy a követelés később megtérül. Ez a megoldás az átruházó szempontjából azért lehet mégis kedvező, mert így hozzájuthat legalább a követelése egy részéhez, miközben „megszabadul” az igényérvényesítéssel összefüggő ügyintézéstől és költségektől.