A tehetősebb adócsalóknak kedvezhet az új adózási rend

Az adózás rendjét és a közigazgatási eljárási szabályokat két külön törvényben szabályozná a Nemzetgazdasági Miniszérium, ami miatt – mint írtuk – nagy változások jöhetnek:

A tervezetet még nem nyújtották be a parlamentbe, egyelőre az előzetes szakmai véleményeztetést zajlik. Élt ezzel a lehetőséggel a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) is, akik szerint röviden két egymással konkuráló, zavaros törvényjavaslatról van szó. És úgy vélik, az adózók számára kedvezőnek minősített változások is inkább a hivatal érdekeit szolgáló egyszerűsítések.

Kiemelték például a tervezett változtatások közül, hogy szép csöndben megszüntetnék a felszámolás alá került cégek kötelező adóellenőrzését és az önellenőrzést ismét lehetne az ellenőrzés „kivédésére” felhasználni. Megszűnne az adószám-felfüggesztés, így az adószámokat egyből törölnék. Valamint hogy a fokozott adóhatósági felügyeletet a hivatal elszabotálta, elérvén azt, hogy az megszűnjön.

A könyvelők egyesülete szerint a 200 százalékos bírság eltörlése csupán az ilyen bírságok elképesztően alacsony beszedési arányát javítja majd. A tehetősebb adócsalóknak kedvez az a javaslat is, hogy a fellebbezés helyett az adóhiány határidőn belüli megfizetése mentesít a bírság alól – tették hozzá.

Arra is kitértek, hogy az MKOE részéről havonta érkezett az elmúlt évtizedben az adóhatósághoz szakmai javaslat, hogy mit és milyen irányban kellene szerintük változtatni. Most ezeket ismét elküldték a törvényjavaslatokhoz kapcsolódva az NGM-nek. De mint megjegyezték, nem csak ezek hiányoznak a törvényjavaslatokból.

Itt arra utaltak, hogy bár még 2015-ben sikerült elfogadtatni egy az adóhatóság közmegítélését jelentősen javító koncepciót, azt azóta sem foglalták jogszabályba. A koncepció lényege az lenne, hogy az adóhatóság a fellebbezési illeték ötszörösét, de legalább negyedmillió forintot fizessen minden jogszabálysértő határozata után, kártérítésként. Emlékeztetnek rá továbbá, hogy Pankucsi Zoltán helyettes államtitkárként többször, nyilvánosan is bejelentette, hogy ez a javaslat megvalósul. Viszont ennek nyoma sincs a tervezetekben – hívta fel a figyelmet az MKOE.

Ruszin Zsolt alelnök részletesen, pontokba szedve is véleményezte a két törvényjavaslatot – észrevételei közül néhányat emeltünk ki:

• Semmi se tiltaná, hogy “kockázatelemzés” címén az adóellenőrzés megkezdése előtt is ellenőrzési cselekményeket folytasson az adóhatóság.
• Megszűnne a munkaidőben, illetve a 8-20 óra közti helyszíni ellenőrzési korlát.
• Látszólag 365 nap lenne az adóellenőrzés határideje, de az ennél hosszabb ellenőrzés is jogszerű határozatot eredményezne, mert a határidő átlépésének nincs érdemi szankciója.
• Látszólag 365 nap lenne az adóellenőrzés határideje, de az ennél hosszabb ellenőrzés is jogszerű határozatot eredményezne, mert a határidő átlépésének nincs érdemi szankciója. Az idegen nyelvű iratok fordítása esetén a határidő továbbra is nyugszik majd.
• Az új eljárásra utasítás esetén továbbra is 12 hónappal hosszabbodna meg az elévülési idő. Tehát, ha az adóhatóság hibázik, akkor 12 hónapot “nyer”, miközben az elektronikus pervitel miatt már nincs szükség hónapokra, hogy az új eljárást megkezdjék.
• A határozatra benyújtott fellebbezésben már nem lehetne új tényt előadni, holott a NAV képes megváltoztatni az indokait a jegyzőkönyvhöz képest.
• A brutális foglalást, zárolást lehetővé tevő “biztosítási intézkedés”-nek nem lenne semmilyen jogi gátja, azt az adóhatóság továbbra is szabad mérlegeléssel alkalmazhatná.