Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években – a Portfolio.hu tudósítása szerint többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián.
Idevág: az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése.
A miniszter azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén.
Magyarország erősségeit és gyengeségeit így foglalta össze a Lázár:
- A 2017-2018-as növekedési kilátásai nagyon biztatóak, lényegében nincs infláció, alacsonyak a kamatok, csökken az államadósság, 5% alatti a munkanélküliség, nő az export, jelentős kereskedelmi többlettel zárhatjuk az évet, ilyen jó gazdasági állapotunk 30 éve nem volt.
- A meggyengülő Nyugat-Európában Németország egyetlen természetes szövetsége a mi régiónk maradt.
- A tőkehiány a magyar gazdaság gyengesége, ez súlyos probléma, saját erőforrásokból ezt nem tudjuk pótolni, ezért a következő 25-30 évben a külső forrásokra rá vagyunk szorulva. A problémát csak részben oldják meg az EU-források.
- de ezért kötelessége is, hogy középtávú gazdasági fejlesztési tervekben gondolkodjon, tekintettel a súlyos tőkehiányra is.
- Súlyos demográfiai kihívásban szenved Magyarország, és ezt nem biztos, hogy drasztikus beavatkozások képesek megváltoztatni, és nem is a migráció a válasz, hanem például a családtámogatás rendszerének további erősítése.
- A romló demográfiai helyzetet előbb meg kell állítani, ehhez előbb az egészségügy komoly átalakítása kell, ami nem feltétlenül a források jelentős növelését jelenti, hanem a népesség egészségügyi állapotát kell javítani (egészségben-betegségben töltött idő arányát kell javítani).
- A gazdaságfejlesztés komoly gyengesége, hogy az olcsó munkaerőre épülő termelési modell már nem működik, erre nem építhetünk és ezzel is összefügg a minap eldöntött jelentős béremelés (érvelése szerint az elmúlt években jelentősen szűkült az alacsony bérek miatt is a munkaképes korú lakosság aránya a külföldre vándorlás miatt), drágább lesz a munkaerő, de a kormány döntései nélkül is ez történne.
- A technológiai forradalomban kérdéses, hogy Magyarország hogyan tud részt venni.
- A versenyképességi adatokra is figyelni kell, kétségtelen, hogy rossz a helyzet, a tendencia pedig egyértelműen rossz, ezt meg kell változtatni, mert a régióbeli országok is elhúztak mellettünk.
A korrupcióval kapcsolatban pedig többek között elmondta, hogy az állami pályázatértékelői rendszer felállításakor radiális eszközökhöz kellett nyúlni, mert olyan folyamatokat láttak, ami felvetette a forrásvesztés kockázatát (a pályázatértékelés ki volt szervezve privát gazdasági érdekeltségekre). Az új rendszerbe már csak állami tisztviselői jelentkezhet, az Alkotmányvédelmi Hivatal szoros felügyelete mellett. Ezen a górcsőn keresztül kell tehát azt a kérdést vizsgálni, hogy az EU-forrásokról szóló döntéshozatalban felmerülhet-e a korrupció.
Megemlítette, hogy csökkentett a verseny a közbeszerzéseknél, mert az Európai Bizottság szerint túl sok az egyajánlatos eljárások aránya. De ez minden régiós országban így van – tette hozzá, jelezve, nem korrekt régiós korrupcióról beszélni.
Azt azért elismerte, hogy vannak strukturális problémák, és utalt arra, hogy emiatt újították meg a közbeszerzést. Az EU-s vitákról pedig azt mondta, bár rendszeresek, de Magyarország kompromisszumokra törekszik, ameddig a jogrendszer és mások példái megengedik. Ha bővebben is kíváncsi, miket mondott még, kattintson!
Tudta? Egy nemrégiben végzett kutatás szerint a magyarok többsége úgy látja, rosszabb a korrupciós helyzet, mint korábban.