Bő egy hete írtunk arról a Pénzcentrum.hu cikke alapján, hogy Nagy-Britanniában milyen trükkökkel fosztják ki leggyakrabban a netes vásárlók bankszámláját. Már akkor jeleztük, hogy valószínűleg nálunk is előfordulnak hasonló átverések, de pontosat nem tudtunk mondani.
Először a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál érdeklődtünk, mi az öt leggyakoribb átverés az online vásárlásoknál, de onnan az Országos Rendőr-Főkapitánysághoz irányítottak minket. Megjöttek a válaszok, és azt kell mondjuk, De vannak egyezések is. Meg fog lepődni, mi mindennel próbálják fényesre üríteni a kasszáját.
Ígérethegyek teljesítés nélkül és egyebek – az 5 leggyakoribb átverés
A rendőrség által folytatott büntetőeljárások tapasztalatai szerint az online vásárlásoknál az alábbiak a leggyakoribb tévedésbe ejtő magatartások (ilyen szépen fogalmazott az ORFK):
- Külföldi munkavállalás, állásajánlat ígérete, amelynek során előleg, regisztrációs díj és más jogcímen különböző nagyságú összegek átutalását kérik.
- Különféle műszaki cikkek, ruhanemű, használati tárgyak, ingóságok meghirdetése eladásra, értékesítésre, akár az ismert aukciós oldalakon is – de lényegesen alacsonyabb áron, mint amennyiért a kereskedelmi forgalomban elérhetőek. Az átverés az a dologban, hogy a hirdetés alapján a vevővel részben, vagy egészben előre kifizettetik a vételárat, azonban a megrendelt terméket nem küldik el, vagy nem a megrendelt terméket postázzák a vevőnek, illetve hogy a befizetett összeget nem kapja vissza.
- Gépjármű, egyéb jármű adásvétele során előleget vagy foglalót, szállítási díjat kérnek előre (elsősorban külföldön meghirdetett magyar rendszámú autóknál, motorkerékpároknál jellemző), de a járművet eszük ágában sincs leszállítani, így az sosem érkezik meg a vevőhöz.
- A brit példához hasonlóan Magyarországon is előfordul, hogy telefonhívások során tévesztik meg a sértetteket. Például különféle nyereményjátékok sorsolásaira hivatkoznak, és azt mondják, hogy a „nyeremény” kifizetését egy bizonyos telefonszám feltöltéséhez kötött.
- Az elkövetők magukat banki alkalmazottnak kiadva „adategyeztetés” végett hívják fel a sértetteket, bankszámlaszámot, esetleg bankkártyaszámot, bizalmas adatokat kérve tőlük. Aztán ezeket használva leürítik a bankszámlát.
Hogyan kerüljük el az átveréseket?
Az ORFK készített egy online tájékoztatóanyagot a témában, melyet itt érhet el. Ebben felsorolják, hogy melyek az online vásárlás, fizetés módozatai, kockázatai. Tapasztalatuk szerint az online vásárlás legnagyobb kockázata az, megkapjuk-e a kiválasztott terméket, és olyan minőségben kapjuk-e meg, amit kértünk. Pontokba szedték azt is, mi a tanácsuk:
- Ha lehet, válasszunk személyes átvételi módot.
- Ellenőrizzük az eladót (visszajelzések, közzétett adatok alapján).
- Bankkártyaadatainkat csak a bank online fizetésre létrehozott oldalán adjuk meg (e-mailben soha).
- Ellenőrizzük, hogy a fizetésre használt oldal rendelkezik-e tanúsítvánnyal.
A fentieken túl a rendőrség arra is külön felhívja a figyelmet, hogy bankszámla-, bankkártyaadatainkat se személyesen, se telefonon ne szolgáltassanak ki senkinek. Amennyiben egyeztetés szükséges, azt a számlavezető pénzintézetnél személyesen tegyük meg.
Nyereményjátékra hivatkozó telefonhívások kapcsán soha ne töltsük fel a hívó fél által megadott telefonszámokat, se ATM-készülékeknél, se más módon. Minden esetben győződjünk meg a nyereményjáték hitelességéről.