CSOK: így igényelheti, ha félig kész lakást vesz

Az állami támogatást alapvetően ingatlan vásárlására, építésére vagy bővítésére lehet igényelni. De mi a helyzet akkor, ha veszünk egy félig kész (szerkezetkész, befejezésre váró) házat vagy lakást? Vagyis ha egyszerre vásárolunk, és építtetünk is? Ennek jártunk utána.
Kapcsolódó cikkek

Amikor a családi otthonteremtési kedvezményről (CSOK) írtunk, akkor az ingatlanvásárlást, -építést és -bővítést nevesítettük, mivel ez a három alapeset létezik a vonatkozó rendelet szerint. A való életben viszont ennél átmenetibb szituációk is előfordulhatnak: akkor, ha a lakás vagy ház még nincs teljesen kész, beköltözhető állapotban. Lehet, hogy csak az alap áll, lehet, hogy már a falak is, tető is van rajta, esetleg be is van pucolva, de még a burkolatok nincsenek meg, vagy egyéb munkálatokat kell elvégezni, mielőtt az új tulajdont birtokba vehetné a vevő. Számtalan variáció elképzelhető az alaptól a kulcsra kész állapotig. És ráadásul van, hogy elég jó áron lehet kifogni a mondjuk régebb óta álló építkezés produktumait.

A válság miatt pedig félbehagyott épületekből nem kevés vár eladásra. Ezért tehát nem árt tudnia a vevőnek, hogy ha nem kész ingatlant vásárol, akkor CSOK-olhat-e, és ha igen, hogyan, mire?

Csak a vételárra? Vagy arra a költségre is, ami kell ahhoz, hogy beköltözhető legyen az ingatlan? Ennek jártunk utána.

Építésnek számít

A Bankmonitor.hu szakértője, Nagy Ildikó szerint az ilyen szituációk az „építés” kategóriájába tartoznak a kormányrendelet szerint:

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a folyamatban lévő, épülő ingatlan megvásárlására és befejezésére igényelhető a CSOK, és „építés” kategóriának számít – magyarázta Nagy Ildikó.

A szakértő hozzátette azt is, hogy ilyenkor az előző építő (az ingatlant megépítő személy vagy vállalkozás, akitől vásárol a CSOK-os család) nevére szóló számlák is kellenek a lakástámogatás igényléséhez.

A rendelet ezt így fogalmazza meg:

Nem mindegy, hogy ki fejezi be az építkezést

Nagy Ildikó arra is felhívta a figyelmünket, hogy ha az első építő fejezi be az ingatlant, és ő magánszemély, de mégsem költözik be, hanem eladja a felépült új ingatlant, akkor az használt lakás vásárlásnak minősül, nem pedig újnak. Ez azért lényeges különbség, mert a használt és új lakásokra eltérő a kedvezmény mértéke,ahogy korábban is írtuk, és ahogy ezt e következő táblázat is mutatja:

Ha viszont a vevő fejezi be a megvásárolt félig kész ingatlant, akkor a fentiek alapján kaphat rá CSOK-ot, az építés szabályai szerint. Ugyanez a helyzet akkor is, ha úgy zajlik a befejezés, hogy a vevő megbízza az egyes szakembereket (ács, kőműves, burkoló, stb.), hogy végezzék el a különböző munkákat. Ez szintén „építés” kategória, és a CSOK az építés szabályai szerint jár.

Más a helyzet abban az esetben, amikor a vevő egyetlen vállalkozót bíz meg a kivitelezéssel úgy, hogy végül kulcsrakészen veszi át az ingatlant. Ez az eset már új lakás vásárlása, és nem építés.

Ami szintén nem mindegy: építés esetén ugyanis visszaigényelhető az áfa. Vásárláskor viszont nem.
Szóval aki CSOK-on gondolkodik, nyugodtan tervezhet olyan ingatlannal is, amit a saját igényei szerint fejez (vagy fejeztet) be, ennek nincs akadálya. De azért jó, ha tisztában vele, melyik esetben, milyen szabályok vonatkoznak rá.