Lajos bácsi azzal keresett meg minket, hogy üdülése során a boltban a kártyás vásárlásnál kerekítenek neki. Ráadásul mindig felfelé. Ezt azért furcsállotta nagyon, mert állandó lakhelyén sosem kerekítettek a pénztárnál, ha kártyával fizetett. És úgy tudta, ez a szabály.
Szóvá is tette ezt az üdülőhelyen lévő kisbolt pénztárosának, aki magyarázatot nem adott neki, csak utasította, hogy ne kekeckedjen. Emiatt még inkább azt hitte, hogy becsapják. Kiderült azonban, hogy a kerekítéssel kapcsolatban nincs igaza. De a bolt is hibázott.
Bankkártyás vásárlásnál viszont az a helyzet, hogy a törvény nem zárja ki a kerekítés lehetőségét. Ezért nem volt igaza olvasónknak, amikor reklamált. Egy feltétel azonban van: az üzletnek előre tájékoztatnia kell a vásárlókat, hogy a kártyás vásárlásnál ők alkalmazzák a kerekítést. A minimum tehát az lett volna, hogy ha már az előzetes tájékoztatás nem volt meg, akkor legalább rákérdezésre, de megnyugtatóan ismertetik, mi a szabály.
Olvasónkat megkérdeztük még, hogy ha 1 vagy 2, illetve 6 vagy 7 forintra végződő összeget kell fizetnie a boltban, akkor is kerekítettek-e neki, lefelé. Ilyen esetre nem emlékezett. Kiderült, hogy az üzletben szinte mindennek 9-re végződik az ára, és ő általában csak 1-2 dolgot vásárol. Vagyis a végösszege többnyire 8-ra vagy 9-re végződik. Tanácsoltuk, fele olyan sűrűn menjen a boltba, amíg üdül, és egyszerre vegyen legalább 3 vagy 4 dolgot, hogy vesztesből nyertessé váljon.
Kíváncsiak voltunk rá, vajon a nagyobb üzletláncok hogyan állnak kártyás vásárlásnál a kerekítés kérdéséhez, és hogy az 1 és 2 forintosok hiánya vajon összességében pluszt vagy mínuszt jelent-e nekik.
A multik nem kerekítenek a kártyás vásárlásnál
A CBA-tól azt a választ kaptuk, hogy nincsenek pontos adataik arról, melyik módozatot milyen arányban használják náluk a vállalkozások. A cég kommunikációs igazgatója, Fodor Attila azonban hozzátette: tapasztalatai szerint a franchise lánc tagjainak többsége a bankkártyás fizetésnél nem alkalmazza a kerekítési szabályokat, vagyis pontosan annyit vesznek le a plasztiktulajdonos számlájáról, amennyi a blokkon szerepel.
A Tesco kizárólag a készpénzes fizetésnél alkalmazza a kerekítési szabályokat, egyéb fizetőeszközzel történő fizetésnél nem, így bankkártyás fizetés esetében sem.
Arról nem kaptunk infót kettejüktől, hogy céges szinten a kerekítés jelent-e pluszt vagy mínuszt .
A SPAR élve a lehetőséggel nem alkalmazza kártyás vásárlásnál a kerekítési szabályokat, tehát a vásárlók a kerekítés nélküli blokkvégösszeget fizetik meg minden egyes esetben. A cég azért döntött így, mert szerintük ez a lehető legkorrektebb eljárás a kártyás fizetési tranzakcióknál. Készpénzes fizetéseknél mérhető pluszbevétel, illetve pluszkiadás nem keletkezik náluk, ugyanis mint írták, a +1/+2 és -1/-2 forintos kerekítések statisztikailag kioltják egymást. Mi is erre tippeltünk volna.
Az Auchannál sem alkalmaznak a kártyás fizetéseknél kerekítést, tehát a vásárló a bevásárlása pontos végösszegét fizeti ki. Az áruházlánc azt is írta válaszában, hogy a teljes forgalomhoz mérten nem számottevő a – csak a készpénzes fizetéseknél alkalmazott – kerekítésből adódó különbözet, mert sok vásárló választja a kártyás fizetés lehetőségét a pénztáraknál.
A Lidl Magyarország az áruházaiban a kártyás fizetéskor szintén nem alkalmaz semmilyen kerekítést, a vásárlók annyit fizetnek, amennyi a kassza kijelzőjén látható.
A készpénzfizetéses kerekítésekből pedig a vállalat tájékoztatása szerint sem többletbevételt, sem kiadást nem könyvelnek el, mert a két tétel kioltja egymást.
Hasonló a gyakorlat és a tapasztalat a Pennynél is: a kártyás vásárlásoknál azért nem alkalmaznak kerekítést, mivel ebben az esetben a pontos végösszeg kifizetése kerekítés nélkül is lehetséges.