A Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor nevével fémjelzett cégek kapcsolati hálója még a hazai cégstruktúrához képest is összetett, érdemes ezért a vállalkozások kapcsolatrendszere mögé komolyabban is benézni – állítja az Opten.
Különös jelentősége van a mostani elemzésnek abból a szempontból is, hogy a zártkörű részvénytársaságok tulajdonosait – a jogszabályi háttérből fakadóan – jellemzően nem teszi közzé a cégbíróság, de az ő adatbázisukban ezek a tulajdonosok is fellelhetőek. „A zárkörű részvénytársaságok a hazai gazdaság meghatározó szereplői, így tulajdonosi hátterük teljes körű ismerete kulcskérdés a cégek kapcsolatrendszerének elemzésekor” – mondja a céginformációs cég ügyvezető igazgatója, Tóth Tamás.
Összetett kapcsolatrendszer
Mint írják, a három cégcsoport egymástól függetlennek tűnik az adatok első körös elemzése után, azonban a vizsgált cégek csoporton belüli kapcsolatrendszere rendkívül összetett. Ennek oka, hogy a tulajdonosok és a vezetők általában több cégben is érdekeltek, a cég–cég közötti tulajdoni jogviszonyok a könyvvizsgálói átfedésekkel pedig már igazi csemegét jelenthetnek az elemzők és a nyomozóhatóságok számára is – állapítják meg.
Tulajdonosok és vezető tisztségviselők
A csoportok közül a Buda-Cash-ügyben érintett cégek kapcsolatrendszere a legkiterjedtebb. A csoportok végső tulajdonosi listáján pedig olyan magánszemélyek is megtalálhatóak, amelyek nincsenek a közvetlen tulajdonosok között, illetve fellelhetőek külföldi címmel (pl. Seychelles Köztársaság, Panamai Köztársaság, Fülöp-szigeteki Köztársaság, Ciprus, Liechtensteini Fejedelemség, melyek ismert offshore paradicsomok) rendelkező magánszemélyek és cégek is.
A kapcsolatrendszert tovább bonyolítja, hogy a végső tulajdonosok összességében 176 egyéb hazai cég felett rendelkeznek közvetett tulajdonjoggal, ezen cégek pedig összesen 33 milliárd forint éves árbevételt regisztráltak 2013-ban.
Leányvállalatok
A leányvállalatok a vizsgált cégek által tulajdonolt egyéb vállalkozásokat jelentik, őket különösen érzékenyen érintheti anyavállalatuk fizetésképtelensége. Az Opten adatai szerint mintegy 55 hatályosan kapcsolható vállalkozás tartozik ebbe a kritikus csoportba, amelyek összesen kb. 5 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek. A tulajdoni jogviszonyok bonyolultságát jelzik, hogy egyes leányvállalatok megjelennek a cégek tulajdonosainak közvetlen kapcsolati hálójában is.
Testvércégek, egyéb csoporttagok
A testvércégek azok a kapcsolt vállalkozások, amelyeket a csoportok közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai közvetlenül tulajdonolnak vagy irányítanak. A csoporttagok felszámolásai, csődeljárásai ezeket a cégeket közvetve érintik, hiszen várhatóan a hatósági vizsgálatok a tulajdonosi, vezetői körre is kiterjednek, így rajtuk keresztül a fizetési nehézségek és nyomozati eljárások a testvércégekhez is eljuthatnak. Nehéz megbecsülni, hogy ez mit jelent a testvércégek életében, nagyban függ attól, hogy mennyire kötődnek a fő tulajdonosokhoz, milyen egyéb külső tulajdonosaik vannak, és azok milyen arányú befolyással rendelkeznek vagy rendelkeztek a cégek felett. Az Opten adatbázisa szerint összesen 157 testvércég kapcsolható vagy volt kapcsolható az elmúlt 3 évben a vizsgált vállalkozásokhoz, melyek összesen 26 milliárd forint éves árbevétellel rendelkeznek. Az összetett kapcsolatrendszernek köszönhetően a testvércégek sokszor leányvállalatok vagy éppen tulajdonosok is egyben.
Könyvvizsgálói kapcsolatok
A brókerbotrány jellegzetességéből fakadóan az érintett cégek könyvvizsgálói is a hatósági vizsgálatok tárgyát képezhetik. A vizsgálat tehát elképzelhetően kiterjedhet az érintett könyvvizsgálók egyéb könyvvizsgált cégeire is. Fontos hangsúlyozni, hogy abból a tényből, hogy két cégnek ugyanaz a könyvvizsgálója, nem következik az, hogy pénzügyi vagy jogi kapcsolatban vannak.
A csoporttagok elmúlt 2 évben érintett könyvvizsgálói (cégjegyzéki adatok szerint):
A vizsgált könyvvizsgálók összesen 139 cég könyvvizsgálatát végezték az elmúlt években, mely cégek közel 114 milliárd forint árbevételt értek el egy év alatt.
Felszámolás alatt álló pénzintézetek ügyfelei
Sajnálatos módon a BUDA-CASH csoporthoz tartozó pénzintézeteknél számos magánszemély, önkormányzat és vállalkozás vezette a számláját. Ők lehetnek a brókerbotrány legnagyobb vesztesei. Az, hogy mennyit veszíthetnek, cégenként nagyon eltérő lehet, nagyban függ attól, hogy a teljes pénzeszközállományukat az érintett pénzintézeteknél vezették-e, de függ a felszámolási és büntetőjogi eljárások eredményétől is. Mindenesetre több mint 6000 működő vállalkozás vezette folyószámláját az érintett pénzintézetekben.
Gazdasági hatások
A mostani felszámolási és csődeljárásoknak minden bizonnyal komoly hosszú távú negatív következményei lesznek. A legintenzívebb hatás az érintett cégek mikrokörnyezetében lehet. A közvetlen veszteségeken túl a hatósági vizsgálatok is komoly adminisztrációs terhet jelentenek majd, ráadásul felszámolási hullám indulhat a tulajdonosi láncon keresztül, ami már a kapcsolt vállalkozások beszállítóit is kellemetlenül érintheti.
A lokális hatásoknál azonban még komolyabb következménnyel járhatnak majd az ügy makrogazdasági hatásai. Az egyik legsúlyosabb következmény a befektetői bizalmi helyzet visszaesése lesz. Az amúgy is fejletlen befektetői kultúrával rendelkező Magyarországon a biztonságosabb papírok felé fognak fordulni a megtakarítók, ami likviditási és finanszírozási problémákat vethet fel a kockázati tőkepiacon. A beruházási hajlandóság visszaesése pedig erősen rontja az ország versenyképességét. A bizalmi helyzet romlásának további mellékhatásai lehetnek, hogy a tőke a kisebb pénzintézetek felől a nagyobbak felé vagy az országhatáron kívülre fog áramolni.
Szintén sok pénzbe fog kerülni az ország gazdaságának a várhatóan erősödő pénzintézeti kontroll bevezetése és üzemeltetése. Az adminisztrációs terhek növekedése érezhető lesz mind az ellenőrző szervek oldalán, mind az ellenőrzött pénzintézeteknél, ami szintén ronthatja a gazdaság versenyképességét.
Végül, de nem utolsósorban újabb pofont kapott a hazai üzleti etika, illetve vállalkozói kultúra is. A közhangulatban újra előtérbe került, hogy Magyarországon mindig vannak kiskapuk, és azokat hosszú évekig büntetlenül lehet kihasználni, még akkor is, ha több százmilliárd forintos összegek elszámolásáról van szó.