A Corvinus Zrt. az a cég, amely az állam nevében
- bevásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-be, a 4iG-vel közösködött a 660 milliárd forintos üzletben,
- 1400 milliárd forintért tulajdonrészt szerzett a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-ben, az összesen 4,54 milliárd eurós (1770 milliárd forintos) akcióban partnere a francia da Vinci S.A. volt,
- részesedést szerzett a Ganz-Mavag Europe Zrt.-ben, hogy rástartoljon a spanyol vonatgyártó Talgo megvásárlására. A mintegy 240 milliárd forintos üzletre Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekkörébe tartozó céggel jelentkezett be.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2338" width="3507" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Egyenként több száz, sőt ezermilliárd forintot meghaladó ügyletekről volt szó, amiket jelentős részben a Corvinus, azaz az állam finanszíroz adófizetői pénzekből. A repülőtérüzlethez például – mint korábban megírtuk – 848,8 millió euró tőkeemelést hajtottak végre Nagy Mártonék. Arról is írtunk, hogy az óriási tőkefröccs után néhány héttel újabb, mintegy 290 milliárd forint tőkeemelésről született döntés. Egyenes választ azóta sem kaptunk a minisztériumtól arra a kérdésre, hogy mire szolgált ez utóbbi tőkeinjekció (amely részben az Antenna Hungária Zrt. állami tulajdonrészének apportjával, részben készpénzben történt), de a készpénzes rész elég közel állt a Talgo spanyol vonatgyártóra szánt állami vételárrészhez.
A Corvinus alaptőkéje ennek töredéke, jelenleg 18 007 706 000 forint. A magyarázat annyi, hogy ázsiós tőkeemelések sorozatát hajtották végre, így az alaptőkén nem látszanak az óriási pénzinjekciók. Az említett repülőtér-vásárlást megelőző tőkeemelés például 1 darab 1000 forint névértékű részvénnyel történt, az alaptőke ennek megfelelően 1000 forinttal nőtt. A részvény kibocsátási értéke 848,8 millió euró volt (jelenlegi árfolyamon 339 milliárd forint), ebből 1000 forint került az alaptőkébe és 1000 forint híján 339 milliárd forint a tőketartartalékba. A cégbejegyzésekből az látszik, hogy az állami tulajdonos ezt a gyakorlatot folytatta már egy ideje, az alaptőke 2022. március 16. és 2024. február 8. között 18 007 701 000 forintról ötször változott, 1000 forintos lépésekben, egészen a jelenlegi 18 007 706 000 forintra.
Az eddigi folyamatos tőkepumpálás után szeptember 18-án arról határoztak, hogy az alaptőkét 1 540 580 000 forinttal leszállítják. Technikailag ez úgy történik, hogy
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM): mennyi pénzt vesznek ki a Corvinusból? A határozatból ugyanis csak a névérték látszik, a tényleges összeg nem. (Az alaptőke a részvények darabszámának és a névértéknek a szorzata, jelenleg 18 007 706 darab ezer forintos részvényből áll, így jön ki a 18 007 706 000 forintos alaptőke. A tőkeemelések során azonban – ahogy fent részleteztük – a részvények kibocsátási értéke sokszorosan meghaladta a névértéket.)
Cikkünk megjelenéséig nem reagált az NGM, nem válaszoltak arra, hogy pontosan mennyi pénzt vesznek ki a tőkekivonás alkalmával, és arra sem, hogy valóban a Talgo-üzlet bukása miatt feleslegessé vált forrást vonják ki ilyen módon az állami cégből. Idén augusztusban vált hivatalossá, hogy a spanyol kormány nem engedélyezi a Talgo vállalatba történő befektetést, „nemzetbiztonsági és közrendi” kockázatokra hivatkozva. A Talgo-ügyletet megelőzően mindenesetre 167 milliárd forint értékben apportáltak a Corvinusba Antenna Hungária-részvényeket, és 305 millió euró készpénzzel emeltek tőkét. Utóbbi a mostani 400 forintos euróárfolyammal számolva durván 122 milliárd forint.
Az alapítói határozatban annyit rögzítettek, hogy a Corvinus alaptőkén felüli saját tőkéjét az értékelési tartalék és a lekötött tartalék kivételével arányosan csökkentik. A cég aktuális mérlegadatait nem ismerjük, de
A múlt év végén a saját tőke 842 milliárd forint volt, a jegyzett tőkén felüli részt figyelembe véve 63 milliárd forint lehet a pénzkivét. Ha hozzá vesszük az idén év elején megejtett 290 milliárd forint körüli tőkeemelést is, az további 25 milliárdos tőkekivonást jelenthet.
A Corvinus egyébként tavaly csúcsot döntött: adózás után 30,5 milliárd forint eredményt könyveltek el – az elmúlt öt évben ennek a közelében sem jártak: 2022-ben 14 milliárd volt a profit, 2020-ban pedig 36 milliárd veszteséget kellett bevallani. A múlt évben a rekordnyereség a beszedett osztalékokból és nagyobb részt a tavalyi év során eladott részesedések árfolyamnyereségéből keletkezett.
A korábbi minisztériumi közlések szerint a Corvinus Zrt. a Budapest Airport visszavásárlása érdekében összesen több mint 700 millió euróért, azaz csaknem 270 milliárd forintért értékesített vagyonelemeket. Eladta az Erste Bank Hungary Zrt.-ben lévő 15 százalékos és a Yettel Magyarországban lévő 25 százalékos tulajdonrészét, továbbá a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport magyarországi társaságaiban lévő részesedését 45 százalékról 10 százalékosra csökkentette.