Holoda Attila: Hiába esett ki a Lukoil, nem fog elfogyni a benzin a kutakon

Mit jelent a hétköznapokra vetítve, hogy nem jön kőolaj a Lukoiltól? Holoda Attila energetikai szakértő rögtön a beszélgetés elején leszögezte, hogy számos vállalat táplál be kőolajat a Transznyeft vezetékébe, ebből adódóan Magyarországra most is érkezik nyersolaj. Annyi a változás, hogy a Lukoil helyét átvette valaki más. A szakértő elmondta, hogy a vezetéken folyó évi 10 millió tonna körülbelül harmadát szállítja a Lukoil. Az, hogy az orosz cég kiesett, nem azt jelenti, hogy elveszítettük a szállított mennyiség harmadát, csak azt, hogy ez a rész nem a Lukoiltól jön, valaki a helyébe lépett, a szállított mennyiség pedig nem csökkent.

A Lukoil azért kerülhetett rá a szankciós listára, mert az ukránoknak elegük lehetett abból, hogy olyan cég szerez rajtuk keresztül bevételt, mely Vlagyimir Putyin háborúját aktívan támogatja – véli Holoda. Egyébként most sem kizárt, hogy a Lukoil kőolaja is jöjjön, egy-két közvetítő kereskedő közbeiktatásával, akik nyilván megkérik ennek az árát. Molekulárisan nem lehet elválasztani a különböző helyről származó kőolajokat, mint ahogy olyan sincs, hogy ural típusú olajat termel egy cég. Az ural típusú olaj egy keverék, Szibériától Baskírián át Tatárföldig mindenféle nyersolajat táplálnak be a vezetékbe, amiből létrejön az „urali minőség” viszkozitás, sűrűség, kéntartalom alapján.

A Lukoil pótlását Mol is megoldhatta, mert számos céggel van ütemezett szállítási szerződése, amelyet átstrukturálhattak, vagy kereshettek más orosz beszállítót.

Az ukránok azóta jelezték, hogy az európai országokba a tervek szerint, az ügyfelektől beérkezett kéréseknek megfelelően történik az olajszállítás. És mint kiderült, az olaj nem a Lukoil tulajdona, mire ugyanis Ukrajnába ér a nyersanyag, az már a Mol leányvállalatának tulajdonát képezi. Ezt a magyar olajtársaság is megerősítette.

Olyan politikai indíttatású kereskedelmi viharról beszélünk, aminek valós hatása nincs a magyar nyersolajellátásra

– jelentette ki Holoda Attila, hozzátéve, hogy kereskedők közbeiktatásával, papírozással a probléma orvosolható.

Az ukránok mindenesetre jelezték, hogy nehézségek elé tudják állítani Magyarországot annak ellenére, hogy az Orbán-kormány elérte az EU-nál, hogy Magyarország felmentést kapjon az orosz kőolajbeszerzés tilalma alól. A szakértő szerint Ukrajna valójában nem akarta veszélyeztetni a kőolajbeszerzésünket, hiszen nem azt kérték, hogy mindenki, aki betáplál a vezetékbe, igazolja, hogy nem a Lukoiltól származik az olaj. Ez bonyodalmasabb is lett volna. És bizonyára tisztában vannak azzal is, hogy a lépésük kikerülhető.

Holoda kifejette, Ukrajnának is érdeke, hogy a szokásos rendben működjön a kereskedelem, vagyis hogy a rajtuk keresztül érkező, Magyarországon finomított orosz nyersolajból származó üzemanyag (benzin és dízel) eljusson hozzájuk, valamint hogy az évi mintegy 1,7 milliárd dollárnyi tranzitálási díjat is be tudják szedni a Barátság vezetéken érkező orosz kőolaj után.

Ha teljesen elzárnák a csapot az ukránok, azt is átvészelnénk

De mi történne, ha az ukránok valóban elzárnák a kőolajcsapot, és egyáltalán nem jönne rajtuk keresztül nyersolaj? A szakember szerint ezt nem lehet teljesen kizárni, bár nem tartja valószínűnek. Több lehetőség is van azonban az átmeneti pótlásra, és ebben az esetben sem fogy ki a kutakról a benzin és a gázolaj. Fel lehet dolgozni a finomítókban tartályokban lévő tartalék kőolajat, érkezhet több kőolaj az Adria vezetéken (jelenleg 70-30 arányban jön kőolaj a Barátság, illetve az Adria vezetéken), és a kormány jóváhagyásával hozzá lehet nyúlni a nagyjából 90 napra elegendő stratégiai biztonsági készlethez is, amiben van kőolaj, benzin és gázolaj is. Persze ezt később vissza kell pótolni. De 90 nap alatt pedig feltehetőleg születhet valamilyen politikai, jogi, kereskedelmi megoldás, amivel kezelhető a konfliktushelyzet.

Ezen kívül bár a Mol finomítói alapvetően urali kőolajra optimalizáltak, mégis bármilyen kőolajat fel tudnak dolgozni, csak más lesz a kihozatal, vagyis hogy egy tonna kőolajból mennyi benzin, dízel, vagy kerozin nyerhető ki – magyarázta Holoda. A világon körülbelül ötven féle nyersolajat forgalmaznak, a könnyű arabtól a nehéz uraliig. Van közöttük minőségre az urali olajhoz hasonlító, melyet máshol termelnek.

Az éves feldolgozott mennyiség mintegy 30 százaléka már most sem urali típusú olaj a Molnál: részben az Adria vezetéken jön kőolaj, illetve a Magyarországon termelt különböző összetételű nyersolajok feldolgozása is ide tartozik. Az Adrián például hol könnyű olaj érkezik, hol nehéz – ezeket tartályokban elegyítik a jobb feldolgozhatóság érdekében. A szakértő szerint bővíthetik ezt a kapacitást, vagy megoldás lehet az is, hogy a máshonnan vásárolt kőolajakból kikeverhetik az uralihoz hasonlító minőséget. Mindkettőnek lehet beruházásigénye, de megoldható.

Tankolni tehát akkor is fogunk tudni, ha ténylegesen elzárnák az olajcsapot – csak kérdés, hogy mennyiért.

Ha máshonnan, drágábban kell beszerezni a kőolajat, az drágíthatja a tankolást.

Egyéb következményei is lehetnek azonban, ha az orosz kőolajnak nagy mértékben kitett Magyarország elesik a fő beszerzési forrásától. Ez hatással lehet a forint árfolyamára is, lenyomhatja azt, ami szintén drágíthatja a benzint és a gázolajat. Ilyen helyzetben hamar el lehet érni akár a 700 forintos literenkénti üzemanyagárat is – tette hozzá Holoda Attila.

Kérdeztük a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget is kőolajtranzit blokkolásáról, ám nem kívántak nyilatkozni, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig nem reagált megkeresésünkre.