A Gundel Étteremben tartott konferencia célja az volt, hogy bemutassa az MGYOSZ legújabb kutatási eredményeit, melynek során végigjárták Magyarország régiót, hogy megismerjék a helyi munkaerőpiaci szakemberek, vállalati vezetők várakozásait arról, milyen irányba halad a hazai foglalkoztatás, és hogyan fog kinézni mindez 2035-ben.
Dr Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nyitóelőadásán elmondta, hogy a kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése, hogy a tagállami munkanélküli rangsorban előrébb lépjünk, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen hazánkban a foglalkoztatási ráta. Felhívta a figyelmet, hogy
- az előrejelzések szerint 2030-ra 300 000 ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, mely többek között
- a demográfiai trendeknek,
- a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve
- a képzettség hiányának lesz köszönhető.
Az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója, Bálint Adrienn beszámolt az egy évig tartó kutatás eredményeiről, illetve az ország hét magyar városában (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopok tanulságairól. Bemutatta, hogy Ennek legfőbb okai jelenleg
- az elvándorlás,
- a mobilitás hiánya, illetve
- az oktatás, mely sürgős reformra szorul.
Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat szerinte.
A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával
– tette hozzá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="670" width="941" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Dr. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa Bogóné Dr. Jehoda Rozáliával készített kutatásából a munkaerő- és szakember-utánpótlás jellemző kihívásait elemelte ki. A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak, különösen a következő témákban:
- a munkaerő lojalitása (74%),
- bérigény (71%),
- a munkaerő képzettsége, tapasztalata, szakértelme (64%).
A kutatás során a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak:
- jelentős regionális különbségek vannak a munkaerő elérhetőségében,
- a legnehezebb egyetemi és középfokú szakmai végzettségű alkalmazottat találni,
- a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak,
- a közeljövőben a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók találnak a legkönnyebben munkát.
Dr. Vakhal Péter beszámolt a jövő munkahelyeiről is, a kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – pedig biztos megmaradnak a HR, a pénzügy, illetve a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésen Bagaméri Dániel (Képviseletvezető Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM Budapest), Dr. Simon Balázs (Munkaerőkölcsönzők Országos Szövetsége), Tóth Csaba (LEGO Group), Bábel Balázs (Vasas Szakszervezeti Szövetség), valamint Papp Tünde (Tanítsunk Magyarországért Alapítvány) arról beszélgettek, hogy mi kell ahhoz, hogy ezek a trendek 2035-re megváltozzanak.
- Abban minden vendég egyetértett, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van az országban, és foglalkozni kell az ő etikus foglalkoztatásukkal, illetve alapvető jogaikkal.
- Kiemelték, hogy a gyorsan változó világban elengedhetetlen a munkaerő megtartása, melynek érdekében átképzéseket kell biztosítani, illetve meg kell reformálni a közoktatást, hogy minél kevesebb olyan munkavállaló legyen, akinél hiányoznak az alapvető képességek, illetve készségek.