Alaposan felborzolta a kedélyeket a hír, hogy az Európai Unió betiltaná a gázfűtést, illetve a gázkazánok használatát. Az elképzelés lényege, hogy
- 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) legyen,
- 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátásúvá alakuljanak át.
Írtuk, hogy hozzáértők szerint miért lehet megoldhatatlan, illetve mivel járhat a betiltás.
A VGF&HKL szaklap most utánaszámolt, mekkora áramigényt jelentene, ha a meglévő gázkazánokat elektromos, vagy hőszivattyús fűtéssel váltanák le. Brutális számokat kaptak.
Paksnyi áram kellene sem lenne elég
A szaklap szerint a gázfűtés kiváltásának legnépszerűbb módja valamilyen hőszivattyús fűtési mód kiépítése, amihez áramra van szükség, mert a hőszivattyú azzal működik. Magyarország évente körülbelül 10 milliárd köbméternyi, vagy más mértékegységben 100 Terawattóra (TWh) földgázt fogyaszt. Ebből a lakosági fogyasztás 3,5 milliárd köbméter (37 TWh). Ennek jelentős részét a fűtés viszi el. (Az egyszerűség kedvéért úgy vették, hogy az egészet.)
- Ha valamilyen egyszerű elektromos fűtőberendezéssel (például fűtőpanellel, hősugárzóval, fűtőfóliával) akarnánk kiváltani a földgázfogyasztást, az pontosan ugyanennyi, 37 TWh-nyi áramfogyasztással járna.
A hőszivattyúk előnye az előző berendezésekkel szemben, hogy egységnyi villamos energia felhasználásával több egységnyi hőt állítanak elő. Ezt hívják jóságfoknak, másképpen COP-nek. (Ha az egész szezonra vetítjük ezt a mutatót, megkapjuk a szezonális jóságfokot, az SCOP-t. Mivel a kedvezményes, csak hőszivattyúkhoz használható H áramtarifához legalább 3,4-es SCOP-jű hőszivattyú kell, ezzel az értékkel számoltak.) Egyszerű osztással kijött, hogy
- a teljes hőszivattyús átállásnál 37 TWh fűtési igény kielégítéséhez 10,8 TWh áramra van szükség.
Amiről rögtön meg is állapították a szakcikk készítői, hogy A Paksi Atomerőmű négy blokkjának termelése ugyanis egy évben átlagosan 16 TWh. Hat hónaposnak véve a fűtési szezont tehát Vagyis a paksi termelés akkor feleltethető meg a lakossági gázfűtést kiváltó hőszivattyúk fűtésszezonbeli áramfogyasztásának, ha 4,6 SCOP-t sikerül biztosítani. Illetve még akkor sem, a gázfogyasztás szezonális átlaga ugyanis nem azt jelenti, hogy minden egyes nap ugyanannyi energiát használunk fel a fűtésre, így a hidegebb, energiaigényesebb napokon a paksi termelés mellé hozzá kell még tennünk egyéb forrásból származó villamos energiát.
Hozzátették, hogy ebben a számításban még nem is volt benne a nem lakossági fűtés (vagyis a közintézmények, irodák, szállodák, kórházak, iskolák, uszodák stb. átállítása), és a jelentős részben szintén földgázt használó távfűtőművek sem. Valamint nem elég, ha lesz elég áramunk az átálláshoz, az új erőművek mellett hálózati bővítésre is szükség lesz. És persze az épületeket, lakásokat is alkalmassá kell tenni gépészetileg a hőszivattyúk fogadására.
Összegzésük szerint szinte Mert vannak olyan helyek (például a sűrűn beépített történelmi városrészek), ahol hőszivattyús beruházásokat gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani. Más is szóba jöhet persze (pl. távfűtés vagy hidrogéngázra való áttérés), de ezek legalább annyi kérdést vetnek fel, mint a hőszivattyús átállás.
A lap főszerkesztője, Szemán Róbert épületgépész mérnök figyelmeztet, nem lenne szerencsés átesni a ló túlsó oldalára, hiszen egy nem kellően átgondolt, áterőszakolt változás nagyobb károkkal járhat, mint amennyi hasznot hoz. Szilágyi László kiadóvezető biztos benne, hogy a meglévő fűtési rendszereket nem fogja érinteni közvetlenül az átállítás, hanem csak az új építéseknél lehet tilalom. Illetve, hogy a régi építésű háztartásoknál csak akkor merülhet majd fel a váltás kérdése, ha meglévő készülékek cserére szorulnak.