Szeptemberben az ipari termelés volumene 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten – jelentette a KSH. (Az első becslésükben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 27, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,0 százalékkal esett vissza.
- Az ipar belföldi értékesítése 7,0, a feldolgozóiparé 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 3,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,0 százalékkal nőtt.
A visszaesést a KSH szerint nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták.
- A közúti gépjármű gyártásának volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4 százalékkal. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból mintegy 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,4, a második legjelentősebb italgyártás pedig 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 5,9, a növényi, állati olaj gyártása 1,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként. A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártásában is. A termelés volumene 13,3 százalékkal nagyobb volt a 2020. szeptemberinél, és szinte mindegyik szakágazatban bővülést mértünk.
A vegyi anyag, termék gyártásában megállt a hónapok óta tartó növekedés. Szeptemberben a kibocsátás 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (17,6%), Észak-Magyarországon (8,6%) és Közép-Dunántúlon (8,2%) csökkent. A többi régióban 1,0 és 14,1% közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,8 százalékkal volt kisebb a 2020. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 5,5, míg az új exportrendelések 7,0 százalékkal estek vissza. Az összes rendelésállomány szeptember végén 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2021. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 12,8 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 13,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 12,6 százalékkal emelkedett. Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 6,4 százalékkal Dél-Alföldön.