A tervezettnél jóval kevesebb pénzt hív le a kormány az uniós helyreállítási alapból a 300 legszegényebb falu megsegítésére. Áprilisban még úgy volt, 220 milliárd forintot költenek a Felzárkózó települések programra, ez végül 77,5 milliárdra olvadt – írta meg a 444.hu.
A csökkenés oka, hogy a kormány úgy döntött, mégsem kéri a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatást. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem akarnak jobban eladósodni, de a lap szerint valójában fontos szerepe lehetett annak, hogy Brüsszelben vitatták a magyar törekvések egy részét. Értelemszerűen a csomag többi elemét is megvágták, a legnagyobb részt, 857 milliárd forintot most egészségügyre szánják.
A Felzárkózó települések program két éve fut, a keret szűkítése miatt ki kellett húzni a tervek nagy részét, az öt reformból egyet hagytak meg. Az egyetlen reformról, amit a helyreállítási alapból finanszíroznának, azt írják: „Célja foglalkoztató műhelyek létrehozásával a helyi, főként tartós munkanélküli, valamint női lakosság aktivizálása, készségeinek, a helyi munkaerőpiaci igényekhez és adottságokhoz illeszkedő képzettségi szinjének növelése, adott esetben helyi termékelőállítással.” 2026-ig tízezer embert érnének el „munkaszocializációs fejlesztésekkel”, ami 300 településsel számolva átlagosan 33 embert jelent falvanként.
A költségeknél mégis nulla forintot írtak ehhez a részhez, a 77,5 milliárd forintot teljes egészében beruházásokra szánják: 66 milliárdot szociális lakások felújítására és építésére, 11,5 milliárdot közösségi megújulóenergia-fejlesztésekre, szintén 2026-os határidővel.
Az új „szociális naperőművek” kapacitását pedig 35 ezer helyett 26500 KWp-ben jelölték meg.