Megállapodás még nem született szerdán a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) a minimálbérről, illetve a bérminimumról, de haladtak a tárgyalások. Kompromisszum körvonalazódott a munkáltatók 3 százalékos, és a munkavállalók 5 százalékos emelési javaslata között.
Azaz februártól
- a minimálbér 4 százalékkal emelkedhet, havi bruttó 161 ezer forintról 167 400 forintra.
- A bérminimum pedig szintén 4 százalékkal nőhet, havi 210 600 forintról 219 000 forintra.
Az emelés tehát nem lesz visszamenőleges hatályú, így a januári emelést elveszítették a minimálbéres, illetve bérminimumos dolgozók.
A bérajánlásra, vagyis a többi fizetési kategóriában a béremelésre nincs konkrét szám, azt szövegesen fogalmaznák majd meg – mondta érdeklődésünkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc, és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László. A megbeszélés alapján a kormány a szociális partnerekkel közreműködve legkésőbb csütörtökre elkészíti a bérmegállapodás tervezetét, aztán az egyeztetésen résztvevő mind a hat szervezet bemutatja a saját testületeinek, felhatalmazást kérve a megállapodás alíárására. Hétfőn ismét összeül a VKF, és jó esetben alá is írhatják a béremelésről szóló dokumentumot.
Az előzetes nyilatkozatok alapján a munkáltatói érdekképviseletek és a Munkástanácsok számára elfogadható lehet a kompromisszumos javaslat. A MASZSZ, a Liga Szakszervezetek nem mondott igent, a kormány pedig nem foglalt állást, mondván, amiben a munkáltatók és a munkavállalók megegyeznek, az lesz – tudtuk meg Kordás Lászlótól.
A MASZSZ továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az ő 5 százalékos emelési javaslatuk mindenkinek jobb lenne.
- Kutatások szerint a bérnövekedés serkentőleg hat a termelékenységre és hatékonyságra. Márpedig Magyarország ezen a téren fejlődni szeretne.
- Elsődleges cél a legkisebb bérek reálértékének megőrzése. Az alacsonyabb bérkategóriákban nagyobb az élelmiszerkiadás. Az élelmiszerek ára pedig jóval átlag felett nőtt tavaly, a KSH jelentése szerint 7,2 százalékkal.
- Ha a minimálbér inflációs kosárra vetített reálértéke csökken, akkor veszélybe kerül az a vívmány is, hogy nettóban elérje a minimálbér a létminimumot.
- A minimálbérek emelése fehéríti a jövedelmeket.
- Mivel a 4 százalékos emelés csak februártól járhat, így éves szinten már csak 3,67 százalékos emelés valósulhat meg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte, hogy a megállapodás tervezetében ne csak a minimálbér és bérminimum összege szerepeljen, hanem
- a szociális partnerek bérajánlással kapcsolatos elvárásai is. Továbbá garanciát kértek arra, hogy
- a szociális hozzájárulási adó júliustól várt újabb 2 százalékos csökkentésével automatikusan nőjenek a legkisebb bérek is 2 százalékkal. Valamint, hogy
- a minimálbértől függő szociális juttatásoknál a megemelt minimálbért/bérminimumot vegyék figyelembe, illetve kompenzálják azok juttatását visszamenőleg, akiknek még januárban állapították meg a járandóságát, a 2020-as legkisebb bérek alapján.
Ezt a három feltételt a munkáltatók és a kormány is támogatták.