- A hitelekre vonatkozó fizetési moratórium miatt nem nő az ügyfelek törlesztőrészlete a moratórium lezárulta után.
- Havi terhük januártól így legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet.
- Az időközben felhalmozódott kamatok futamidő-hosszabbítással fizethetők meg.
A változó kamatozású hitelek kamata viszont módosulhat az idei év hátralévő részében, és 2021. januártól az akkor fennálló kamatnak megfelelő törlesztőrészletet kell fizetni. E változásnak nincs köze a moratóriumhoz, az ügyfél és a bank által megkötött hitelszerződés feltételeivel magyarázható – derül ki az MNB közleményéből.
Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban jelezte, a fizetési moratóriumról szóló jogszabályok megfelelő végrehajtása, az ezzel kapcsolatos egységes gyakorlat kialakítása érdekében támogatást nyújt a hitelnyújtók és az ügyfelek számára.
A jegybank több oldalról is vizsgálta a fizetési moratóriumot választó ügyfelek törlesztési terheinek alakulását a moratóriumot követően. Ennek eredményeként fogalmazta meg, hogy milyen elvek betartását várja el a hitelnyújtóktól. Az MNB pontosított is korábbi álláspontján azért, hogy fogyasztóbarát, a fizetési moratórium miatti törlesztőrészlet-emelkedést teljes mértékben kizáró – s ezzel összefüggően futamidő-hosszabbítással a terhek arányos vállalását még inkább erősítő – gyakorlatot alakítson ki.
Nem lehet a korábbinál magasabb a havi törlesztő
E szerint a fizetési moratóriumot követő törlesztőrészlet és a moratórium alatt felgyülemlett, annak lejárta után megfizetendő kamatrész együttes összege nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti, a fizetési moratóriumot követő első törlesztőrészletet. Tehát
- a 2021. január 1-je utáni első törlesztőrészlet és kamatrész összege nem lehet magasabb annál a törlesztőrészletnél, amelyet a szerződés szerint az adott adósnak akkor kellene megfizetni, ha nem lett volna fizetési moratórium.
- Ennek biztosítása érdekében megnövekedik az adott hitel futamideje.
Az azonban lehetséges, hogy ha az adott ügyfél nem szeretné a futamidő-hosszabbítást, akkor kezdeményezhet a hitelnyújtónál más megoldást, például azt, hogy önkéntesen mégis magasabb havi törlesztést vállal a rövidebb futamidő érdekében.
- Ha viszont – például a változó kamatozású hiteleknél – a hitelszerződés lehetőséget ad a kamat átárazódására, akkor az értelemszerűen az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlet-változást (akár növekedést, akár csökkenést) jelent a moratórium időtartama alatt és utána is.
Így tehát ha a moratórium alatt/azután a hitelkamat a szerződésben foglaltak miatt módosul – pl. a referenciakamat budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) vagy a kamat-, illetve kamatfelár változtatási mutató miatt nő/csökken -, úgy a törlesztőrészlet a változás hatására emelkedhet/mérséklődhet.
E változás azonban nincs összefüggésben a fizetési moratóriummal, az a hitel eredetileg megkötött szerződési feltételeivel magyarázható. Az eredetileg fix kamatozású hitelt felvett, vagy – az MNB 2019 április ajánlása nyomán – eddigi változó kamatozású konstrukciójukat fix kamatozásúra átváltó adósoknak ráadásul nincs ilyen kockázatuk. Az ügyfeleknek természetesen továbbra is lehetőségük van a kamatfixálás kezdeményezésére hitelintézetüknél.
Kiemelt kép: 24.hu / Csanádi Márton