Az Európai Unió Bírósága az elmúlt hetekben három olyan ügyben is határozatot hozott, amelyek tárgya kapcsolódik a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos gyakorlatához, írja a legfelsőbb bírói fórum közleményében. Két ügyben magyar bíróságok, egyben egy lengyel bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróság előtt.
A Kúria munkatársai előzetesen megvizsgálták, hogy a szóban forgó ítéletekből a magyar joggyakorlatra vonatkozóan milyen következtetések adódnak. A kérdéskört részletesen a Kúria Elnöke által felállított Konzultációs Testület október végi ülésén fogják megvitatni.
- A közlemény szerint a lengyel ügy – a lengyel és a magyar jog eltérései miatt – ítéletének az a része, amely az árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségével foglalkozik, nem irányadó magyar ügyekre.
Megerősítették, a nemzeti jogra tartozó kérdés, hogy a szerződés fennmaradhat-e, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása folytán a szerződés nem teljesíthető. Elutasították ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a bíróság a szerződést ilyen esetben a szerződési jog általános elveiből, a méltányosságból és a szokásos üzleti gyakorlatból kikövetkeztethető kikötéssel egészítse ki. Az ítélet egyértelműen tisztázta továbbá azt, hogy a fogyasztót megillető többletvédelem a hitelfelvevő számára csak lehetőség.
- A Lovasné-ügyben a magyar bíróság a banki nyilvántartások alapulvételét előíró szerződési kikötésekkel kapcsolatos kúriai gyakorlat helyességére kérdezett rá.
Az Európai Bíróság a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy a támadott szerződési kikötés az ott tilalmazott szerződési kikötések körébe esik-e. A Kúria ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség ítélkezési gyakorlata megváltoztatására.
- A Kiss-ügyben egy kezelési költség és a folyósítási jutalék kikötésének tisztességtelensége volt a kérdés.
A Bíróság e körben kimondta, hogy az egyes többlet-fizetési kötelezettség fejében a bank által teljesített szolgáltatásokat nem kell tételesen szerepeltetni a szerződésben, azok jellegének azonban olyan módon ki kell tűnnie a szerződésből, hogy vizsgálhatónak legyen:
- van-e a folyósítási jutalék és a kezelési költség mögött valamilyen szolgáltatás;
- ezek a szolgáltatások (jellegükből adódóan) észszerűen a kölcsön kezelése vagy folyósítása körébe tartozó szolgáltatások közé tartoznak-e (gazdaságilag vagy jogilag indokolható-e az igénybevételük);
- e szolgáltatások fejében megállapított költség vagy jutalék nem aránytalan-e a kölcsönösszeghez képest.
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését.
Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu