További adócsökkentést lehetővé tevő gazdaságfehérítést célzó, valamint az egyéni vállalkozók széles körének helyzetét javító intézkedések kidolgozásában, az egyéni vállalkozók adóbevallásának egyszerűsítésében, a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körének szélesítésében gondolkodik, a kisvállalkozások számára létrehozott adónemek további erősítésére is vállalkozik az a kormány elé kerülő előterjesztés, amely a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját taglalja. A vaskos dokumentumot a gazdaságfejlesztési ügyek elsődleges felelőse, az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette a kormány részére, és a 2030-ig terjedő időszak teendőiről szól (a lapunk birtokába került anyag még a kormányülés előtti verzió).
1. A vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése címszó alatt a fent említetteken kívül:
- folyamatos adminisztrációs tehercsökkentés,
- Doing Business Akcióterv,
- az interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó egyéni- és kisvállalkozások működési környezetét javító intézkedések kidolgozása.
2. A hét pont köré szerveződő stratégia másik témaköre a kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése. Ennek keretében például
- a külföldön dolgozó magyarok ösztönzése, hogy költözzenek haza és kezdjenek vállalkozásba.
- Felhőalapú, a NAV rendszereivel összekötött könyvelőrendszerek bevezetésének ösztönzése.
- Az adózás digitális automatizálásának kiterjesztése.
- Elektronikus számlázás ösztönzése.
- Mobil-alkalmazással egybekötött vállalkozói online felület kialakítása.
- A vállalkozói mobil-alkalmazás továbbfejlesztése.
3. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése címszó alatt:
- Magyar Multi Program,
- Modern Mintaüzem Program,
- hátrányos térségeket célzó támogatások,
- Beszállítói Fejlesztési Program,
- országos virtuális inkubátorprogram,
- az Ipari Parkok és a Technológiai Parkok újraszabályozása,
- Bay Zoltán Nemzeti Kutatóintézet-hálózat kialakítása,
- az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének javítása,
- nyílt innováció támogatása,
- egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése.
4. Kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzése magába foglalja ezeket:
- Magyar Tőkealap Program,
- gazdaságfejlesztési városi alapok felállítása,
- Kishitel Program bevezetésének megvizsgálása,
- Országos Mikrohitel Program megújítása,
- vállalati energiahatékonysági beruházások finanszírozását biztosító konstrukciók bevezetése.
5. A kkv-k nemzetköziesedésének elősegítése ezt takarja például:
- határon túli vállalkozások fejlesztése, és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Tőkealap tevékenységének kiterjesztése.
- Külgazdasági Integrált Együttműködési Platform (KIEP).
- HYPER program.
- HEPA Exportakadémia.
6. A szükséges tudás megszerzésén, a vállalkozói kultúra erősítésén ezeket a teendőket érti a minisztérium:
- felnőttképzés pályakövetési rendszer és munkaerő-piaci előrejelző rendszer,
- a magyar vállalkozói világ valós működését és igényeit vizsgáló elemző, tudományos tevékenységek ösztönzése,
- speciális vállalkozói csoportok vállalkozói képességeinek erősítése,
- a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztése Magyarországon,
- vállalkozói életforma népszerűsítése,
- rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák ösztönzése,
- felsőoktatásban végző fiatalok és a kkv-k összekapcsolása.
7. A generációváltás támogatásának keretében:
- cégátadást segítő pénzügyi konstrukciók fejlesztése és támogatása,
- cégtulajdon átadását segítő szervezeti háttér kialakítása,
- a generációváltáshoz kapcsolódó üzleti szolgáltatások piacának fejlesztése, támogatása,
- tájékoztató, figyelemfelkeltő kampány,
- a vállalkozások generációváltását segítő tanácsadási és mentorálási szolgáltatások fejlesztése.
A generációváltási kényszer csak az egyik oka annak, hogy az ITM szerint miért kell tudatos kormányzati kkv-s fejlesztési stratégia.
Az anyag szerint a 2010 óta Magyarországon a vállalati szférában bekövetkezett termelékenységjavulás minden méretkategórában meghaladta a többi V4 (visegrádi négyek – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia) és az EU-ban mért ütemet, de ez sem volt elég ahhoz, hogy elérjük akár a V4-ek átlagát, az EU átlagáról nem is beszélve. Az EU-átlag csupán 40 százalékát éri el a magyar kkv-k termelékenysége, az itteni nagyvállalatok valamivel jobb mutatót produkálnak, de így is alig haladja meg azok termelékenysége az EU28-ak termelékenységének a felét.