A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig majdnem 9 százalékos volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart. A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody’s 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány azt várja, hogy a növekedés 4,3 százalékra gyorsul, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak. A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
A beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén – sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré (bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült). Az első három negyedévben 50 százalékkal több (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3 százalékkal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.
A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.
A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési deficit. A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.
Kiemelt kép: Thinstock