Így fogná munkára a kormány a nyugdíjasokat

Kedden néhány módosítással elfogadta a parlament a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényt, amely július elsején lép hatályba, azaz innentől meg is alakulhatnak az első szervezetek.

Az eredeti elképzelés maradt, de pontosították, több pillérre helyezték a nyugdíjas szövetkezet célját.

• Elsődlegesen az öregségi nyugdíjban részesülő tagok foglalkoztatásának megkönnyítését tűzték ki célul, vagyis hogy reaktivizálásukra a gyakorlatban is lehetőség legyen, emellett pedig az idősek gazdasági és szociális helyzetének javítását szeretnék előmozdítani.

Az eddigiek mellé jött pluszkedvezmény a szövetkezeteknek, valamint néhány olyan biztosítékot is rögzítettek, amelyek az idősek számára garanciákat jelenthetnek majd. A lényeget foglaltuk össze.

Így működhetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet vállalkozás, és csak természetes személyek lehetnek a tagjai, minimum 90 százalékban öregségi nyugdíjasok.

• Újdonság: belépéskor nyilatkozni kell arról, hogy ki nyugdíjas.

Minden tagnak vagyoni hozzájárulást kell fizetnie (hogy mennyit, azt majd az alapszabály határozza meg), személyesen közre kell működnie, és nyilatkoznia kell, hogy igénybe veszi majd a szövetkezet szolgáltatásait. A szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képezhet, amelyből havonta egyszer segélyt és támogatást adhat a tagoknak, illetve hozzátartozóiknak, a minimálbér erejéig.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek fordított áfázás alá esnének, ami könnyítés (vagyis a vevőnek kellene megfizetnie az áfát).

• Újdonság: mivel a fordított áfázáshoz EU-s jóváhagyásra van szükség, az átfutás idő miatt a szabály hatályba lépését kitolták 2018. január elsejére.

Az állam szükséges és arányos mértékben támogathatja a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt nem pontosították.

Heringes Anita MSZP-s képviselő módosítóját nem fogadták el, ami megtiltotta volna, hogy a jelenlegi iskolaszövetkezeteket működtető vagy birtokló személyi kör bármilyen formában részt vegyen a nyugdíjas szövetkezetek életében. Szóval nekik is szabad a pálya.

Adózás

Nem számít majd munkaviszonynak a tagok munkavégzésre irányuló jogviszonya, de szervezett munkavégzésnek számít a tagok jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködése.

Adómentes lesz a minimálbér erejéig az élelmiszerjuttatás, az étkezési és a szövetkezet által előállított javak megvásárlására szolgáló utalvány (ez legfeljebb 25 százalékot tehet ki az egészből) a szövetkezet tagja és hozzátartozója részére is. És ugyanez a helyzet akkor is, ha a szövetkezettől ugyanilyen formában és összegben segélyt vagy támogatást kapnak. (Ezek a juttatások egyébként egyes meghatározott juttatásnak számítanak, 43,66 százalékos adóteher mellett korlátlanul adhatóak.)

Nem számít adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak az öregségi nyugdíjas jogviszonya, így nem kell a szövetkezetnek sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetnie.

Összefoglalva az adózási szabályokat: a nyugdíjas szövetkezetnek semmilyen közterhet nem kell fizetnie a kifizetett bérre, és (a feltételek megléte esetén) a juttatásokra.

• Újdonság az adózásban: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet mentesül a társasági- és osztalékadónál a minimumadó megfizetése alól (ami egyébként az árbevétel 2 százaléka). Azaz ha csak minimális jövedelemre tesznek szert, vagy veszteségesek, nem „büntetik” őket.

Ezek az adózási szabályok kiemelkedő versenyelőnyt biztosítanak a többi nyugdíjas foglalkoztatóval szemben a szövetkezeteknek.

Nem lesz biztosított az öregségi nyugdíjban részesülő tag, így a keresményéből nem kell nyugdíjjárulékot, sem természetbeni egészségbiztosítási járulékot levonni. Azaz csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják a fizetéséből.

A nyugdíjasok is jobban járhatnak tehát, hiszen többet kapnak kézhez a szövetkezetnél, mint egy „mezei” cégnél. Viszont a szövetkezetben ledolgozott éveik után nem fogják kapni a 0,5 százalékos nyugdíjemelést.

Pontosítások és biztosítékok

A nyugdíjas szövetkezet harmadik személy részére szolgáltat (külső szolgáltatás). Vagyis „kiárusítják” a nyugdíjasokat. A személyes közreműködés részleteiről (mit, kinek, mikor, hol, meddig, milyen ellentételezésért) megállapodást kell kötni, alkalmazva a Ptk. és a Munka Törvénykönyve szabályait. És aki igénybe veszi a külső szolgáltatást, az közvetlenül utasíthatja a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, különösen a feladatteljesítés módjáról, idejéről és ütemezéséről.

Az ellentételezés arányos kell hogy legyen a közreműködés mértékével, és nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve bérminimum. Azt is rögzítették, hogy nemcsak juttatásra, hanem pénzügyi ellentételezésre (fizetségre) is jogosultak a nyugdíjasok. Ha az idős ember 6 óránál többet dolgozik, napi 20 perc szünet jár neki, ha pedig 9 óránál is többet nyom le, további 25 percet pihenhet. És ha egymás után két nap dolgozik, akkor a befejezés és a kezdés között minimum 11 órányi pihenőidőt kell adni.

Rögzítették, ki a felelős az esetleges károkozásért, és azért, ha megsértik a nyugdíjas személyiségi jogait. Akinél dolgoznak a nyugdíjasok, köteles tájékoztatást adni a nyugdíjas szövetkezetnek, és képviselőit pedig be kell engednie a munkaterületre.

Ezek a biztosítékok gyakorlatilag megegyeznek az iskolaszövetkezetek diákjaira vonatkozó foglalkoztatási garanciákkal.

Szabadság?

Egy dologra nem találtunk utalást: a szabadságra. De ez úgy tűnik, nem véletlen.

A diákszövetkezetek diákmunkásainak (nappali jogviszony) elvileg januártól járt volna szabadság a munkájuk után, azonban ezt a szabályt visszavonták. Így most csak azoknak jár, akik nincsenek nappali jogviszonyban. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényben egyáltalán nem említik a szabadságot. Azt viszont írják, hogy személyes közreműködéséről van szó, és nem munkaviszonyról, ami szervezett munkavégzésnek számít.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak a Munka Törvénykönyve szerint a „munkában töltött idő” után jár a szabadság. Ezek alapján nem tudtuk eldönteni, mi a helyzet a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek öregségi nyugdíjas dolgozóival, ezért Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

Ő is azt mondta, maga a szövetkezeti törvény nem tartalmaz utalást a szabadságra, és úgy véli, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknél legfeljebb az alapszabályban lehet ezt a kérdést tisztázni. Véleménye szerint azonban szabadságról rendelkezni nincs értelme, mert a személyes közreműködést amúgy is a tag irányítja: ha úgy dönt, hogy nem akar bemenni dolgozni, akkor nem megy be. A szövetkezetek dolga pedig pont az lenne (akkor működnének jól szerinte), ha ilyenkor biztosítanának másik nyugdíjas dolgozót. Aztán amennyi a tagok tényleges személyes közreműködése volt, annak arányában illeti meg őket a díjazás, meg a közös alapból a részesedés is.