Nyugdíjas munka: mutatjuk, kik nyerhetnek igazán Kósáék ötletével

Kósa Lajos és Harrach Péter törvényjavaslata új foglalkoztatási formát vezetne be: a jogszabály közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását tenné lehetővé. A javaslat több legyet ütne egy csapásra:

az aktív, dolgozni kívánó időseknek biztosítana foglalkoztatási lehetőséget,
hasznosítaná az ő tapasztalatukat,
enyhítené az idősek elszigetelődését,
és orvosolná a munkaerőhiányt.

Szép célok. De vajon miért pont a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával lennének elérhetők? Hiszen a nyugdíjasok nagyobbik része most is dolgozhat nyugdíj mellett.

Megnéztük, mit ígérnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, és ahhoz képest hogyan foglalkoztathatóak jelenleg az idősek.

A VDSZ véleménye:

Elképesztő ötletnek tarja a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke Székely Tamás azt a parlamenti előterjesztést, amely alapján a nyugdíjasok szövetkezeti formában dolgozhatnának a nyugdíj mellett. A szakszervezet nemet mond erre, mondván, a nyugdíjasokat pedig békén kell hagyni, akaratuk ellenére nem dolgoztatni – sokkal inkább élhető nyugdíjat és korszerű egészségügyi ellátást biztosítani számukra!

Az új szövetkezetekről a következőket lehet tudni:

vállalkozásnak számítanak majd, és csak természetes személyek lehetnek a tagjai, minimum 90 százalékban öregségi nyugdíjasok.
Minden tagnak vagyoni hozzájárulást kell fizetnie (hogy mennyit, azt majd az alapszabály határozza meg), személyesen közre kell működnie, és nyilatkoznia kell, hogy igénybe veszi majd a szövetkezet szolgáltatásait.

Az kétségesnek tűnik, hogy a vagyoni hozzájárulás és a kötelező szolgáltatás-igénybevétel nagyon vonzó lesz a nyugdíjasok számára.

A szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képezhet, amelyből havonta egyszer segélyt és támogatást adhat a tagoknak, illetve hozzátartozóiknak, a minimálbér erejéig.
Fordított áfázás alá esnének, ami könnyítés (vagyis a vevőnek kellene megfizetnie az áfát).
Az állam támogathatja őket. Szükséges és arányos mértékben. Hogy ez konkrétan mit jelent, nem derül ki a javaslatból.

Amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, a törvény kihirdetése után 15 nappal már meg is alakulhatnak az első szövetkezetek.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számos szempontból kivételnek számítanak majd:

nem számít majd munkaviszonynak a tagok munkavégzésre irányuló jogviszonya (sem az öregségi nyugdíjasoké, sem a többieké).

Hogy ez miért lenne jó egy nem nyugdíjasnak, elképzelni sem tudjuk: dolgozni valahol úgy, hogy az nem számít munkaviszonynak? Ám lehet, hogy kapóra jöhet a nyugdíjas közszolgáknak – ha jól értelmezzük, ők megtarthatnák a nyugdíjukat, nem úgy mint most, amikor dönteniük kell: dolgoznak vagy nyugdíjat kapnak.

Az Együtt véleménye:

Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja szerint Kósa Lajos és Harrach Péter nyugdíjas szövetkezet létrehozásáról szóló ostoba törvényjavaslata a munkaerőhiány problémájából semmit nem old meg. A Fidesz rossz módszerrel próbál kezelni egy olyan problémát, amit maga okozott. Az Együtt elnökségi tagja arra szóltja fel a kormánypárti politikusokat, hogy vonják vissza a javaslatot, helyette pedig tegyék lehetővé a nyugdíj melletti munkavégzést és tegyék rugalmasabbá a nyugdíjkorhatárt.

Nem számít ellenértéknek az adómentes bevétel a nyugdíjas tagnál, így nem számít keresőtevékenységnek a munkavégzés.
A nyugdíjas tag által megszerzett adómentes jövedelem nem számít jövedelemnek. Adómentes lesz a minimálbér erejéig az élelmiszerjuttatás, az étkezési és a szövetkezet által előállított javak megvásárlására szolgáló utalvány (ez legfeljebb 25 százalékot tehet ki az egészből) a szövetkezet tagja és hozzátartozója részére is. És ugyanez a helyzet akkor is, ha a szövetkezettől ugyanilyen formában és összegben segélyt vagy támogatást kapnak. (Ezek a juttatások egyébként egyes meghatározott juttatásnak számítanak, 43,66 százalékos adóteher mellett korlátlanul adhatóak.)
Szervezett munkavégzés a tagok (nem csak a nyugdíjas tagok) jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködése.
Nem számít adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak az öregségi nyugdíjas jogviszonya, így nem eredményez a szövetkezetnél szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget.
A szövetkezetnek nem kell szakképzési hozzájárulást sem fizetnie.
Nem lesz biztosított az öregségi nyugdíjban részesülő tag, így a keresményéből nem kell nyugdíjjárulékot, sem természetbeni egészségbiztosítási járulékot levonni.

A nyugdíjasnak ez azért nem lehet jó, mert ha jól sejtjük, levont nyugdíjjárulék híján nem járna neki a járulékalap után az évi 0,5 százalékos nyugdíjemelés.

A javaslat alapján tehát a munkavégzés ellenértéke (vagyis a kereset és a juttatások) után a szövetkezetnek nincs közterhe. A nyugdíjastól pedig csak személyi jövedelemadót, és munkaerő-piaci járulékot vonnak. (Legalábbis ezeket nem említik a kivételek között.)

Ezzel szemben mi a helyzet, ha ma egy nyugdíjas dolgozik?

Közalkalmazotti jogviszonyban egyelőre le kell mondani a nyugdíjáról. (Ezen a téren változás lehet, mert a kormány pert vesztett az Emberi Jogok Európai Bíróságán.)
Nők kedvezményes nyugdíja, korhatár előtti nyugdíj, vagy szolgálati járandóság mellett kereseti korlát van, a minimálbér 18-szorosa, azaz évi 2,295 millió forint. Ez alatt meg lehet tartani a nyugdíjat, felette azonban nem.
Saját jogú nyugdíjasoknál (ide tartoznak a nők 40-esek is, de például a korhatár előttiek nem) a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával automatikusan nő a nyugdíj minden évben.
A nyugdíjasok munkavállalásával összefüggésben minden adót és járulékot fizetni kell. Egyedül a szociális hozzájárulási adóra van 50 százalékos kedvezmény (= 22 százalék helyett 11 százalék) az 55 év felettiekre, maximum havi bruttó 100 ezer forintig.

De nézzük, milyen különbségeket eredményezhet a munkaerőpiacon a szövetkezetek fellépése.
Amint táblázatunkból látszik, a szövetkezetek teljes köztehermentességet kapnának szemben a többi nyugdíjast foglalkoztató munkáltatóval, akik csak a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetnek kedvezményt. Ez hatalmas versenyelőnyt jelenthet, hiszen gyakorlatilag adó- és járulékmentesen foglalkoztathatnák a nyugdíjasokat. Sőt, azoknak is megérné a nyugdíjasokat a szövetkezeteken keresztül foglalkoztatni, akik eddig saját maguk tették ezt. Vagyis hatalmas üzlet lehet a szövetkezetek indítása azoknak, akik munkát tudnak szerezni a nyugdíjasoknak. Főleg, ha állami támogatás is jár mellé.A nyugdíjasok már nem kerülnek annyira kedvezményezett helyzetbe, mint a munkáltatók, de kevesebb lehet a tervezet szerint a levonás a bérükből a szövetkezeteknél, mintha máshol dolgoznak. Viszont cserébe elveszíthetik a keresményük után az évi 0,5 százalékos nyugdíjemelést.

Mindenesetre a kormány választhatott volna egyszerűbb megoldást a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása helyett. Például rögzíthette volna, hogy minden nyugdíjas foglalkoztatása – részben vagy egészben – adó- és járulékmentes a munkáltató számára, így az összes potenciális nyugdíjas-foglalkoztató részesülhetne az állami támogatásban, nem csak a kivételezett szövetkezetek, sőt ösztönözve lennének arra, hogy felvegyék az aktív időseket.