A Kúria után tegnap a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta: az alanyi adómentes határig – 2007-ben 4 millió, 2008–2012-ben 5 millió forint éves árbevételig – nem számított üzletszerűnek az ingóságok eladása, így az abból származó jövedelem után az ingóértékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályok szerint kell meghatározni az adót. A tegnapi ítélet ennél is tovább ment: megállapította, hogy abban az évben, amikor a perben érintett magánszemély év közben lépte át az alanyi adómentességi határt, csak az afölötti bevételből származó jövedelme után lehet az üzletszerű ingóértékesítésre vonatkozó magasabb adóterhet megállapítani, az alanyi adómentes határig az ingóértékesítésre vonatkozó, kedvezőbb szabályokat kell figyelembe venni. A bíróság új eljárásra kötelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
Az ítélet nyomán nemcsak a perben érintett adózó lélegezhet fel, hanem a korábban megbírságolt és tetemes adóteherrel sújtott magánszemélyek is felügyeleti intézkedést kérhetnek, és visszakaphatják az adóhatóság által jogtalanul beszedett adóforintjaikat. A bíróság döntése valójában azt jelenti, hogy valamennyi ingóértékesítésből származó jövedelem ellenőrzése kapcsán hozott adóhatósági határozat jogsértő – véli Angyal József okleveles adószakértő, aki a mostani perben és több más, ingóértékesítéssel kapcsolatos ügyben is szakértőként vett és vesz részt.
A Pénzcentrum.hu egy neve elhallgatását kérő revizortól úgy értesült, hogy a Kúria tavalyi ítélete után az ellenőrök azt az utasítást kapták a NAV elnökétől, hogy minden változatlan marad, folytatják a korábbi gyakorlatot. Érdekesség, hogy egy folyamatban lévő perben a NAV arra hivatkozva kérte a tárgyalás elhalasztását, hogy anyagtorlódás van, és az ügyintéző nem ér rá az adott üggyel foglalkozni. Az érintett házaspár két tagja 2009-ben fejenként 4-4 millió forintért adott el ingóságokat az interneten, vagyis ők is az alanyi adómentes határon belül voltak.
A bíróság mostani ítéletében kifogásolta ugyanakkor a NAV jövedelemmeghatározási módszerét. Megállapította, hogy a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás és az aukciós oldalnak fizetett jutalék (jellemzően 6 százalék) több, mint a 10 százalékban meghatározott átalányköltség. Az ítélet leszögezte: az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható az szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja szerint. Az utóbbi megállapításnak nagy jelentősége van abban a vitás ügyben, hogy használható-e vagy sem az adóhatóság által a 2012. évre rendszeresített szja-bevallási nyomtatvány.
Korábban a NAV saját szakértője is úgy foglalt állást az adóhatóság szakmai lapjában, az Adóvilágban, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmek meghatározásakor nem lehet alkalmazni a 78 százalékos szabályt. Az adóhatóság azonban nem kívánta módosítani a nyomtatványt. Ehelyett az történt, hogy ugyanaz a főmunkatárs megváltoztatta saját korábbi álláspontját a bevallásban foglaltaknak megfelelően a nem hivatalos tájékoztatónak számító Adó újságban – emlékeztet a Pénzcentrum.hu.