Az ötszáz devizahitelest érintő, lakóhely szerint reprezentatív felmérés alapján ugyan már érezhető javulás tapasztalható, ami az egyre növekvő érdeklődésben is tükröződik, ám még mindig sok a tájékozatlanságból fakadó – sok esetben alaptalan – aggodalom.
“Felmérésünk tapasztalatai szerint a válaszadók 35 százaléka gondolja úgy – tévesen -, hogy az árfolyamgát a devizahitel forintosítását jelenti. Többségük emiatt nem is számol azzal, hogy a törlesztő részletük csökken a rögzítés időszaka alatt” – ismerteti a felmérés eredményeit Csernok Miklós, a Lakásfókusz blog szakértője a közleményben. A megkérdezettek tizede egyáltalán nem tudta megmondani, hogy mi az árfolyamgát lényege, további 23 százalék pedig pontatlan leírást adott a konstrukcióról.
Csernok Miklós szerint jó hír ugyanakkor, hogy 32 százalék helyesen tudta felidézni az árfolyamgát működését, miszerint a rendszerbe csatlakozók havi terheiket csökkenthetik azáltal, hogy az előre rögzített árfolyam feletti, a rögzítés időszaka alatt összegyűlt tartozásukat csak később kell törleszteniük. Ez mintegy 10 százalékpontos javulás a Lakásfókusz nyár végi méréséhez képest.
Csernok Miklós szerint azok között, akik ismerik az árfolyamgát működési mechanizmusát, jóval magasabb a csatlakozási szándék, így a tájékozottság javulásával érezhetően nőhet a rendszerbe jelentkezők száma.
Példaként említette, hogy a felmérés szerint mind többen vannak tisztában azzal, hogy a csatlakozók több százezer forint kamat megfizetése alól mentesülhetnek, illetve, hogy az árfolyamgát mechanizmusa megvéd attól is, hogy a rögzítési időszak után túl nagy teher háruljon az adósokra. Az is mind inkább köztudott szerinte, hogy drasztikus árfolyammozgás esetében bizonyos szint felett az állam és a bankok állják az árfolyam-különbözetet. “Ezeknek a tényezőknek a megismerése a tapasztalataink szerint sokak számára egy csapásra vonzóvá teszi a rendszert” – mondja a szakértő.
A devizahitelesek december végéig jelentkezhetnek az árfolyamgát rendszerébe. A PSZÁF adatai szerint október 31-ig az érintettek több mint 20 százaléka lépett be. A csatlakozók a felügyelet számításai szerint átlagosan 450-550 ezer forintnyi hitelkamat megfizetésétől mentesülhetnek oly módon, hogy az állam és a pénzintézetek átvállalják az adóstól a gyűjtőszámlára kerülő árfolyam-különbözet kamatrészét.
Az árfolyamgát a felügyelet és a pénzintézetek ajánlása szerint nemcsak azok számára lehet előnyös, akik fizetési nehézségekkel küzdenek, hanem gyakorlatilag minden devizahiteles számára, hiszen a törlesztő részlet csökkenésével felszabaduló összeg befektetésével tovább mérsékelhetik a terheiket – hívja fel a figyelmet a Lakásfókusz.