Brüsszel szerint az Orbán-kormány felülbecsülte a nemrég bejelentett intézkedéscsomag hatását. A kabinetnek most napokon belül be kell jelentenie, honnan szed be 150-200 milliárd forint plusz pénzt jövőre vagy pontosan min spórol meg ekkora összeget, ha nem akar uniós pénzektől elesni – értesült az [origo] kormányzati forrásoktól.
Felbecsült tételek
Már az úgynevezett „egyenlegjavító” megszorítások bejelentése napján látszott, hogy csak a kormány állítja a csomagról, hogy az 400 milliárddal farag a jövő évi hiányon, mivel több tételt rendesen felülbecsült a kormány – ilyen például a pedagógusi életpályamodell elhalasztásával remélt megtakarítás vagy a pénztárgépek adóhatósággal való összeköttetéséből várt közel 100 milliárdos extrabevétel.
Megmérettetett és kevésnek találtatott
Bár a hivatalos menetrend szerint az Európai Bizottság csak november 7-én mond róla nyilvános véleményt, brüsszeli szakértők és az IMF már átszámolták a kiigazító csomagot. Az [origo] információi szerint a bizottság kevésnek találja a kormány intézkedéstervét. Az még átment, hogy 2,2-ről 2,7 százalékra felemelték a hiánycélt, de úgy látják, a megnövelt deficit sem lesz elérhető. Ezt informálisan meg is üzenték a kormánynak.
Most azt várják a miniszterelnöktől, hogy napokon belül újabb intézkedésekkel egészítse ki a másfél héttel ezelőtt prezentált akciótervet, a lépéseket pedig a kormány hozza is nyilvánosságra. A magyar államháztartási hiány nyolc éve folyamatosan az uniós küszöbértéknek számító, 3 százalék felett van emiatt vonhatnak el uniós fejlesztési forrásokat Magyarországtól. Ha a kormány nem intézkedik gyorsan és kellő mértékben, akkor decembertől befagyasztanak közösségi pénzeket – írja az [origo].
Matolcsy nem tudta bolonddá tenni az elemzőket
Mint arról hírt adtunk, korábban a Financial Times blogrovata is foglalkozott az intézkedéscsomaggal. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója szerint a piacok általánosságban üdvözölték a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési intézkedéseket, különösen azt, hogy a kormány mégsem terjeszti ki az MNB-re a pénzügyi tranzakciós adót. A piaci elemzőket azonban szerinte “nem sikerült bolonddá tenni”.
A Capital Economics londoni gazdaságelemző cég egyik vezető közgazdásza, Neil Shearing szerint a magyar piacokat a nyár eleje óta terjedő globális derűlátás hajtja fel, ám ha helytálló a cég azon várakozása, hogy az euróövezeti válság újból eszkalálódni kezd, akkor ez a folyamat rövid életű lehet. Shearing hozzátette: nem lenne meglepve, ha a forint ismét 300 forint/euró fölé gyengülne.