Nemrégiben hírt adtunk róla, hogy az adóhatóság által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla először mondta ki: a felszámolással megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is felelős anyagilag a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.
Az egész adótartozás befolyhat
A konkrét esetben a felszámolás alatt álló építőipari cégből a vezetők tartozásaik kifizetése helyett fiktív kölcsönszerződéssel vontak ki 15 millió forintot a cégből. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján most először nyílik arra lehetőség, hogy a bíróság a vezetőket (egyetemlegesen) kötelezze arra, hogy a felszámolási eljárásban meg nem térülő adótartozásaikat magánvagyonuk terhére is, de megtérítsék.
Az építőipari cégnek egyébként 5-10 millió forintnyi adótartozása volt. A nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) úgy látja, ezt mind be tudják majd hajtani, mivel a cég mindhárom vezetője együttesen felelős a tartozásokért.
A beszállítóknak is jó hír lehet
Az ítélet jó hír lehet a többi hitelezőnek is (például beszállítóknak), mert a csődtörvény szerint a mostani ítélet alapján ők is érvényesíthetik a követelést a vezetőkkel szemben.
Mintegy ötven hasonló pert indított már a NAV, és még lesz folytatás. Mivel a perek évekig is elhúzódhatnak, arra nem tudtak választ adni, mennyi adótartozást fognak tudni ilyen úton behajtani.
De az is kiderült, nem kizárólag a behajtás a céljuk. Hanem többek között az is, hogy egyes cégvezetők a vagyonkimentés, illetve gazdasági bűncselekmények elkövetése helyett inkább a jogszerű működést válasszák. S hogy a csődeljárásban az adóhatósággal történő egyezségkötést részesítsék előnyben. Vagyis hogy a tartozásaik rendezésére legális megoldást keressenek.
Rizikós lehet nevet adni?
A büntetőeljárások és perek az adóhivatal „fehérítési” politikájába illeszkednek bele. Ennek része az is, hogy a jelentős adótartozást felhalmozó, felszámolt vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek nem engedik a cégalapítást – emlékeztetett a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán. Azonban e szabály alól eddig a strómanok beiktatásával ki lehetett bújni.
Ezután ez a kiskapu is lassan bezáródhat. Mert idővel bizonyosan megfogyatkozik azoknak a száma, akik nevüket adnák egy zűrös céghez, ha ennek komoly büntetőjogi és akár anyagi következménye lehet. Na és a stróman mögött álló tulajdonos is büntetőjogilag, illetve akár magányvagyonával is felelősségre vonható.
A strómanok buktathatják le őket?
Más oldalról nézve a dolgot: az adócsalóknak egyéb ok miatt is kockázatos lehet a stróman beiktatása. Ugyanis Kocsis Zoltán figyelmeztet, hogy egy büntetőeljárásban pont az lehet a koronatanú, aki csak a nevét adta az üzlethez.
Na meg, mint elmondta, a strómanok sokszor egy szimpla adóhivatali ellenőrzés során is elkotyogják, hogy csak „névleges ügyvezetők”. Saját magukat is próbálják menteni azzal, hogy elmondják, szívességből vagy egyéb okból vállalták a szerepet, és a tulajdonlást, s nem végeznek valódi tevékenységet a cégben.
Teljes gőzzel üldözik a csalókat
Kocsis megemlítette még, hogy az adóhivatal a bűnügyi vonalon már az előző évben is elkezdett erősíteni, de az idei évben még hangsúlyosabb a bűnügyi felderítés és a büntetőjogi felelősségre vonás. A NAV 2011-es statisztikájából például az derül ki, hogy a korábbinál 41 százalékkal több, összesen 2032 esetben tettek büntetőfeljelentést.
Azt, hogy a hatóság gőzerővel üldözi az adócsalókat, az ügyvédi iroda is meg tudja erősíteni. Ez ugyanis saját praxisában is lecsapódik: a korábbiakhoz képest megtöbbszöröződött azok száma, akik Kocsis Zoltánékat az adózással összefüggő büntetőügy miatt keresték meg. Tapasztalatuk szerint az adóhivatal most leginkább gabonakereskedelmi és vagyonvédelmi cégeknél indított ilyen eljárást.