A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke farizeusnak nevezte a közmunkaprogramot. Pataky Péter (a képen) szerint a kormány azzal oldaná meg a foglalkoztatást, de a költségvetésben erre szánt pénzt lecsökkentette.
2010 januárjában 53 ezer közfoglalkoztatott volt, egy évvel később csak 12 ezer. A propaganda mögött ez a tényleges helyzet – jegyezte meg az érdekvédő, aki szerint a Széll Kálmán-tervben “kifejezetten megszorítások vannak”, a terheket pedig a nehéz helyzetben lévők fogják viselni.
A szakszervezetek a munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati intézkedések ellen felemelik a szavukat, s ennek nagyon fontos állomása lesz az április 9-i demonstráció, amelyre Európa szinte valamennyi országából érkeznek majd demonstrálók – mondta az MSZOSZ elnöke.
Új alkotmány: a PSZ társadalmi párbeszédet sürget, az Autonómok a jogokat féltik
Nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz az új alkotmány miatt a Pedagógusok Szakszervezete. Az érdekvédelmi tömörülés szerint a parlamenti képviselők egymás közötti vitája nem pótolja a társadalmi párbeszédet.
A szakszervezet szerint “a listás szavazáson kapott 2 706 292 támogató szavazat nem ad felhatalmazást a Magyar Köztársaság elnevezésének megváltoztatására, az ország alkotmányos berendezkedésének, választási rendszerének gyökeres átalakítására”.
A Pedagógusok Szakszervezete felszólítja a képviselőket, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat az országgyűlési biztosi rendszer helyreállításáért, az Alkotmánybírósághoz való fordulás biztosításáért, tegyék lehetővé a népszavazást az ország nevének megváltoztatásával, az ország alkotmányos berendezkedésének, választási rendszerének gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdésekben.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint veszélybe kerülhetnek a munkavállalói jogok az új alkotmánnyal. Az alaptörvény tervezetének munkavállalókat érintő részei jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok az érdekvédelmi szövetség számára.
A jogszabálytervezet támadja a munkavállalói jogokat, a kollektív szerződéseket, és a szociális biztonságot feltételekhez próbálja kötni – mondta az érdekképviselet elnöke. Borsik János hangsúlyozta: az Alkotmány elfogadása után egy sor, a munka világát érintő törvényt – például a munka törvénykönyvét – kell majd módosítani, és ezzel még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók.