Gyomorpanaszok, fáradtság, szédülés – a depressziónak csak az egyik tünete a szomorúság

Talán triviálisnak tűnhet, de a görnyedt testtartás már önmagában sokat elárulhat egy ember mentális és érzelmi állapotáról. Ha depressziósak vagyunk, érezhetjük magunkat nyomottnak, mintha szó szerint terhek nehezednének a vállainkra, és lenyomnának a föld felé, ami megbénít minket az aktivitásban. Ilyenkor ahelyett, hogy „kitárnánk a szívünket”, elveszítjük azt a képességet, hogy nyissunk a világ felé, ami a tartásunkon is megjelenik – a tekintetünk a földet figyeli, a fejünk lehanyatlik, vállainkkal „védjük” magunkat a külső impulzusoktól, és a testünk mintha össze akarna zuhanni.

Szintén a depresszió egyik jele, ha folyton fáradtnak érezzük magunkat, netalán könnyen megszédülünk. Természetesen az életmódunk és táplálkozásunk is okozhatja ezeket (amelyek javításával a depressziós tünetek ugyanúgy enyhülnek), de fontos tudni, hogy a fáradtság és az egyensúlyvesztés mögött érzelmi kimerültség is állhat. Ehhez társul, ha még alvászavarral is küzdünk – éjszaka sokáig forgolódunk, ha nagy nehezen sikerül is elaludnunk, könnyen felébredünk, valamint reggel alig bírunk kikelni az ágyból. Súlyos depresszió esetén ilyenkor értelmetlennek találjuk azt, hogy egy újabb napot végigcsináljunk, miközben este az egész nap folyamán felgyűlt stressz nem enged minket elaludni. Ez egy ördögi kör, hiszen minél silányabb az alvásunk minősége, annál inkább nő a depresszió kialakulásának, illetve elmélyülésének kockázata. Az elalvás előtt tapasztalt nyugtalanság szintén egy árulkodó tünet, amelyet napközben is megfigyelhetünk magunkon – ebben az állapotban hajlamosabbak vagyunk a szorongásra, ami kéz a kézben jár a depresszióval.

Fontos figyelmeztető jel az étvágyunk megváltozása is, illetve a különböző emésztési zavarok. Depressziós embereknél gyakori a hirtelen súlyvesztés vagy a hízás. Utóbbinál stresszevésről is beszélhetünk, mikor hirtelen nagy mennyiségű ételt viszünk be a szervezetünkbe, amit nem tudunk kontrollálni, a súlyvesztés hátterében pedig az állhat, hogy a betegnek még az egyik legalapvetőbb életszükségletünk kielégítéséhez, az evéshez sincs kedve. Ezen kívül gyomorpanaszokkal is járhat a depresszió, görcsök, székrekedés és puffadás képében.

Ha a fentieket tapasztaljuk magunkon, érdemes kivizsgáltatni, hogy a tünetek mögött nem húzódik-e meg valamilyen fizikai megbetegedés, viszont, ha ezek mellett tartósan „rossz kedvünk” van, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy például a mindennapos nehéz alvás hátterében több áll a felborult a bioritmusunknál. Depresszió esetén javasolt felkeresni egy pszichológust, minél többet tartózkodni a természetben, valamilyen testmozgást végezni, illetve megpróbálni nyitni a hozzánk közelállók felé, őszintén beszélni velük a problémáinkról, és ha magányosnak érezzük magunkat, keresni a helyzeteket, ahol hozzánk hasonló emberekkel új barátságokat köthetünk. A legnagyobb gyógyító erővel az emberi kapcsolataink bírnak, még ha ezt olyankor nehéz is belátni, amikor lélegzetet venni is alig van kedve valakinek.

A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.