Ezek a valaha készített legfurcsább ételek

A Mátrix programozója, Mouse óta tudni véljük, hogy mindennek sültcsirke íze van, ami ugyan nem egészen igaz, ettől függetlenül azonban egy nyaralás során megéri megkóstolni a helyi specialitásokat. Akár csukott szemmel is, ha máshogy nem megy – higgyék el, nem fognak csalódni.

Balut – a közepesen fejlett kacsaembrió, amelyet Délkelet-Ázsiában előszeretettel fogyasztanak, többnyire egy sör társaságában, reggelire

Vietnamban a 19-21 napos tojásokat, míg a Fülöp-szigeteken inkább a 17 naposokat részesítik előnyben. Előbbi esetben természetesen az étel már kissé ropogósabb, hiszen a költési idő háromnegyedénél már kezd kialakulni a kiskacsa csontozata.

A mongol bódog – fogj egy kecskét, nyúzd meg, használd a bőrét edénynek, dobj bele forró köveket és a húsát, aztán várj, míg átsül

Casu marzu – a Szardínia szigetén fogyasztott sajt báránytejből készül, de rendhagyó módon. Készítői az összeállt sajtot egy sötét, árnyékos helyen hagyják két-három hónapra, majd hagyják, hogy a sajtlegyek lerakják a tojásaikat, az abból kikelő lárvák pedig a sajtból táplálkozzanak. A casu marzu ezzel egy puha, lyukacsos gurigává válik, hiszen a lárvák bontják a sajt zsírjait, járataik pedig behálózzák az egész gurigát.

Az elkészültnek nyilvánított sajtot a tizenöt centiméter magasra is felugró lárvákkal együtt eszik meg, de természetesen akadnak, akik előbb eltávolítják belőle a mozgó vendégeket. Fagyasztva, vagy hűtőben tartva természetesen azok meghalnak, így feleannyira sem zavaróak, és higgyék el, az általuk biztosított édeskés mellékíz mindenképpen szükséges a teljes élvezethez!

Hákarl, Grönland – a grönlandi cápa, vagy bármilyen rokona 6-12 hétre kavicsos homok alá rejtésével, majd néhány hónapon át fellógatva történő szárításával létrejövő, halízű, ammóniás szagú étel. Legtöbbször kockákra vagdalva árulják, szaga miatt pedig kevesen képesek megbirkózni vele. Az első kóstolásnál ajánlott az orr befogása, hiszen szaga sokkal rémisztőbb, mint az íze.

Az étel kialakulásának oka, hogy a grönlandi cápa frissen mérgező, feldolgozása során ezek az anyagok viszont távoznak belőle.

Kiviak – a grönlandiak kedvenc téli étele, melyhez néhány száz alkát (természetesen egészben, tolakkal, lábakkal és csőrrel) tömnek egy frissen kibelezett fókába. A megtöltött állatból az összes levegőt kinyomják, majd összevarrják a rést, és egy nagy követ helyeznek rá, hogy a levegő ne juthasson vissza a testbe. Legalább hat-hét hónapig hagyják érni az apró madarakat, majd azokat puszta kézzel letollazva nyersen fogyasztják.

Nassolni szeretne Kambodzsában? Tessék, itt van néhány sült tarantula!

Az óceániai Palau szigetén megszokott egytálétel a gyümölcsdenevér-leves, amely nevéhez híven egy egész főtt denevért tartalmaz.

A koreai sannakji: egy tányér frissen levágott bébipolipkar, nyakonöntve némi szezámmaggal és szezámolajjal – a fogást annyira frissen tálalják, hogy a karok még mozognak

Fogyasztása enyhén fulladásveszélyes, mivel ha nem sikerül jól összerágni a karokat, a tapadókorongok segítségével azok megtapadhatnak a nyelőcsőben, kellemetlen hatást okozva.

A professzionális sannakji-fogyasztók figyelmébe ajánlott az élő polip, mint vacsora, amely ennél klasszisokkal veszélyesebb vállalkozás:

Az eredetileg a szegények ételeként ismert dán smalahove (skjelte), amely egyszerű füstölt, vagy szárított bárányfejet takar. A finomságot a Feröer-szigeteken (seyðahøvd) és Izlandon (svið) is ismerik.