A török származású Kadir Nurman 1960-ban, Anatóliából vándorolt ki Nyugat-Németországba, ahol az első években a Daimlernél dolgozott Stuttgartban. Később Nyugat-Berlinbe költözött, ahol a város központjában falatozót nyitott.
Néhány évvel később, 1972-ben rájött, hogy a helyi életritmushoz jobban passzol, ha a hazájában tányéron szervírozott fogást – a hagymával és friss zöldségekkel tálalt nyárson sült húst – lepénykenyérbe töltve árulja, mert így a vendégek elvihetik az ételt és menet közben is fogyaszthatják.
Így készül:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="360" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ez a döner kebabként ismert fejlesztést később nagyobb karriert futott be, mint a másik berlini klasszikus gyorsétel, a currywurst. Azt hihetetnék, hogy Nurman alaposan meggazdagodott fejlesztéséből, de ez nem így van. A férfi nem szabadalmaztatta a dönert, így pénzt sem kapott utána.
Ennek ellenére a németországi török közösségben nagy tisztelet övezte, hiszen találmányával a közösség számtalan tagjának teremtett munkalehetőséget.
Nurman első dönerei óta Németországban nagyjából 15 ezer büfében árulnak zöldfűszeres, fokhagymás vagy csípős szósszal ízesített szendvicset, és a dönerrel foglalkozó európai cégek összesített éves árbevétele meghaladja a 3 milliárd eurót.
Kadir Nurmant november elején temetik.