Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület arra hívta fel a napokban a figyelmet, hogy egy újabb olyan tanév kezdődött el a köznevelési intézményekben, amikor nincs központi szabályozás arra, mit kell tenni az iskolákban, óvodákban, hogy biztonságos környezetben legyen egy anafilaxiás allergiával élő gyermek.
Magyarországon a 3-18 éves korosztályban 2-4 százalék az ételallergia előfordulás gyakorisága, jelentős területi különbségekkel. Ez azt jelenti, hogy a városi iskolákban (ezekre jellemző a magasabb gyakoriság) minden osztályban, a községi, falusi iskolákban minden második osztályban található ételallergiás gyermek. Az ételallergia szigorú elkerülő diétát igényel, melynél egy apró figyelmetlenség is súlyos allergiás reakciót válthat ki.
Az anafilaxia időben történő, szakszerű beavatkozás nélkül életveszélyes, esetenként végzetes lehet. A felmérések szerint a gyermekkori, elsősorban ételallergia miatt bekövetkező anafilaxiás reakciók 15-20 százaléka intézményekben lép fel. A diétahiba lehetősége az ételallergiások számára jelentős aggodalom forrása – hívja fel a figyelmet az egyesület.
A súlyos, akár légzésleállással is járó ételallergiás gyerekek ügye az után került fókuszba, hogy 2022 januárjában egy mogyoróallergiás kisfiú egy újpesti iskolában mogyorót tartalmazó tortából evett, rosszul lett és nem sokkal később meghalt. Az azóta eltelt több, mint két évben sok előrelépés történt, hogy ne ismétlődjön meg a tragédia (például a köznevelési törvényt is módosították), ám szakértők és az egyesület szerint a legfontosabb még mindig hiányzik: hogy minden közoktatási intézményben központi, minden pedagógus és ott dolgozó számára kötelező eljárásrend legyen. Egyelőre odáig sem jutottak el a döntéshozók, hogy minden intézményben kötelező jelleggel legyen az esetleges anafilaxiás reakciót visszafordítani képes autoinjektor, amelynek használatát könnyen és gyorsan el lehet sajátítani. Néhány intézményben van, azokban, ahol úgy döntöttek, saját költségre beszerzik az Epipent, vagy az önkormányzat járul hozzá az eszközök beszerzéséhez.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület a szeptemberi tanévkezdés előtt összeállított egy 20 oldalas segédletet: egy olyan elméleti és gyakorlati vonalvezetőt a pedagógusok számára, amely kifejezetten a megelőzésre koncentrál, vagyis arra, hogyan lehet megteremteni az ételallergiás gyerekek számára azt a biztonságos környezetet, amelyben nem fordul elő az anafilaxiás sokk. Az egyesület elküldte az anyagot az Oktatási Hivatalnak, azt remélve, hogy az OH kiküldi minden tanintézménynek.
A szóvivő szerint ez is nagy segítség nekik, de jobban örültek volna, ha az intézmények az OH-tól kapják meg az anyagot, amelyet kellő komolysággal és súllyal fogadnak. Így, hogy az egyesület küld ki, félő, hogy nem veszik annyira komolyan – mondja Janklovics Natasa.
Az Országos Mentőszolgálat egyébként tart oktatást pedagógusoknak, ám a szóvivő hangsúlyozza, azok arról szólnak, mit kell tenni vészhelyzet esetén, vagyis akkor, ha beütött az anafilaxiás sokk. Bár ennek gyakorlati kezelésének elsajátítása is rendkívül fontos, a megelőzés és a biztonságos környezet kialakításával együtt kellene ezt oktatni.
Janklovics Natasa kitért arra is, hogy a súlyos ételallergiás gyerekeket károsan érintheti az iskolai mobilhasználat tiltása. Eljutott hozzájuk több olyan eset is, hogy a mobilt vagy az okosórát le kellett adniuk az érintett gyerekeknek, miközben számukra vészhelyzet esetén ha nincs közelben pedagógus, életmentő eszköz lehet az okoseszköz, amellyel segítséget tudnak hívni. A törvény azonban kimondja, hogy az igazgató vagy a pedagógus engedélyezheti az iskolai mobil (vagy laptop) használatot, akár az egész tanévre is, ha annak valamilyen egészségügyi indoka vagy pedagógiai célja van, az engedélyt a Kréta rendszerben adhatja meg.
A súlyos ételallergiás gyerekek ügyével már többször foglalkoztunk, legutóbb akkor, amikor egy különleges mogyorópartin forgathattunk:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
