Tavasszal beperelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) Zoltán Ágoston és családja, mert a halmozottan sérült, hangzó beszéddel nem kommunikáló 20 éves férfi nem kapott tb-támogatást alternatív kommunikációs eszközre.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) – amely az ügyben a családot képviselte – erről szóló szerdai közleményében azt írja: „a bíróság szerint alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző, hogy a beszédfogyatékos emberek segédeszközeit nem támogatja a társadalombiztosítás”.
A 444 írt korábban arról, hogy pert indított egy család, amiért a társadalombiztosítótól nem kaptak támogatást beszédet pótló eszközre (tabletre, tablettartóra, gombokra, szoftverre), amivel Farkas Krisztina 20 éves fia, Zoltán Ágoston a külvilággal kommunikálni tudna. A NEAK elutasította a fogyatékossággal élő fiút gondozó család egyedi méltányossági kérelmét, hogy tb-alapon jusson hozzá a szükséges eszközökhöz.
Ágostonnak ugyan van egy tabletje, rajta egy különleges programmal, amely segítségével valamennyire tud kommunikálni, ám az eszköz régi és cserére szorul.
A 444 azt írja, NEAK gyógyászati segédeszközöket támogató listáján egy olyan eszköz sincs, amely a fogyatékossággal élők kommunikációját segítené, miközben egy halmozottan sérült, nem beszélő embernél ez a mozgásszervi kiegészítőknél is sokkal fontosabb. Mivel tehát nincs a támogatott listán alternatív kommunikációs eszköz, ezért csak egyedi méltányossági kérelemmel van esély támogatást szerezni. Farkas Krisztináék azonban hiába nyújtottak be ilyet, a NEAK elutasította őket.
A MEOSZ szerdai közleményében azt írja, hozzájuk hasonlóan a bíróság is úgy ítélte meg, a helyzet orvoslásra szorul, azonban ezt a jelenlegi szabályozás alapján kizárólag az Alkotmánybíróság teheti meg, tehát az ügy megy tovább a testület elé.
A bíróság álláspontja szerint a hatályos szabályozás az alaptörvényen kívül nemzetközi szerződésbe is ütközik, mert többek között sérti a beszédfogyatékossággal élő emberek diszkriminációmentes bánásmódhoz, egyenlő esélyű hozzáféréshez, habilitációhoz és rehabilitációhoz, valamint szólás és véleményszabadsághoz való, egyezményben biztosított jogát.