Arról már beszámoltunk, hogy Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt stábja egy kaptafára készített nyilatkozatokat adott be a Nemzeti Választási Bizottságnak, amelyben arról nyilatkozott több mint kétszáz szavazóköri delegált, hogy rosszul számolták az érvénytelen főpolgármesteri voksokat. Ez alapján indult a maratoni újraszámlálási sorozat, amely végül nem fordította meg a választás eredményét, Karácsony Gergely győzött jogerősen is. Azt is megírta már az Átlátszó, hogy a nyilatkozatok legalább a felében valótlanul nyilatkoztak az érintettek, hogy tévesen minősítettek érvénytelennek a visszalépő és így kihúzott fideszes jelölt, Szentkirályi Alexandrára és Vitézyre vagy bármely más jelöltre adott szavazatot, mert a felülvizsgálat során nem találtak az adott szavazókörben tévesen érvénytelennek minősített szavazatokat.
Most pedig újabb részlet derült ki a jogorvoslati folyamat elindításáról: a Vitézyék által beadott nyilatkozatokat a Fidesz-irodák menedzselték. Az Átlátszó ugyanis felhívott szúrópróbaszerűen olyan nyilatkozatot adó szavazóbiztosokat, akik nem jelölték meg, hogy melyik párt delegáltjaként vett részt a szavazókör munkájában. Szinte valamennyiük arról beszélt, hogy a Fidesztől keresték meg két nappal a választás után és íratták alá velük azt a sablonszöveget, amit Vitézyék felhasználtak a fellebbezésükhöz.
Telefonáltak a Fidesz-irodából, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok minősítése nem volt egyértelmű, és megváltoztatták. Azt mondták, hogy van egy nyilatkozat, és ha gondoljuk, be kell menni és aláírni
– mesélte el az egyikük a lapnak. De találkoztak olyan szavazóbiztossal is aki, azt állította, hogy nem írt alá semmit, mégis szerepelt a nyilatkozata a leadott dokumentumok között.
Az Átlátszó idézi Vitézy korábbi reakcióját, ami a hamis nyilatkozatok után tett. Vitézy azt írta, hogy „csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban”. A politikus a közleményben azt állította, hogy amikor a választás után, az érvénytelen szavazatok értelmezésével kapcsolatos probléma előjött „sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. […] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak”.
Az Átlátszó állítása szerint a birtokukba került nyilatkozatok nem támasztják alá a volt főpolgármester-jelölt állítását: kerületenként változó sablonszövegekről, űrlapokról van szó, amelyre a személyes adatokat egy kipontozott helyre írták be. Tehát volt “nyilatkozatminta”, ezt azonban kerületenként készítették, és néhány kézzel írt nyilatkozatot leszámítva egyáltalán nem módosították, szó szerint azonos tartalommal adták be több százan, amit az NVB rekordgyorsasággal elfogadott.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal Vitézy Dávid reagált az Átlátszó írására.
Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása bizonyította, hogy a hibás szavazatszámlálás valószínűsítése alapos volt, az összes érvénytelen szavazatok 2,3 százaléka, azaz minden ötvenedik volt tévesen érvénytelenné nyilvánítva, miközben valójában érvényesek voltak – volt köztük Karácsony-, Grundtner- és Vitézy-szavazat is, mint azóta tudjuk. Tehát végeredményben pontosan az történt, amit és ahogy a törvény előír: ahogy a visszaemlékezések alapján rekonstruálni lehetett, hogy egyes szavazókörökben hibás elszámolás, jogsértés történt, ez kellő valószínűséggel támasztotta alá az NVB előtt az újraszámlálást, mely végül az elvégzését követően indokoltnak is bizonyult
– írta Vitézy, aki szerint a valódi problémát a jelenlegi rendszerben épp az jelenti, hogy ennyire szoros eredménynél nem automatikus az újraszámolás, hanem ilyen alátámasztásra, nyilatkozatok begyűjtésére van szükség.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
