Magyar Péter: Már tudom, hogy nincs Orbán nélküli Fidesz

Ha egy percben vagy három mondatban kell összefoglalnia: kicsoda Magyar Péter?

Háromgyerekes édesapa. A hazájára büszke, középkorú magyar állampolgár, aki imádja a Kárpát-medencét, imád utazni, élt külföldön, és ezért tudja, hogy mennyi szuper dolog van a hazájában, de azt is, hogy mennyivel élhetőbb lehetne – külföldi tapasztalatok, jó példák alapján –, és milyen sok ziccer maradt ki a rendszerváltás óta. És egy olyan csávó, aki valamiért belekerült ebbe a helyzetbe, maga sem tudja, hogy pontosan miért, és belátta, hogy ez egy egyirányú utca, ahonnan nem tud visszafordulni – de már nem is akar.

Bár bizonyára egy hosszabb folyamat volt, a csalódottsága az ország sorsát illetően mikor alakult ki?

Nincs bennem csalódottság, az az érzésem, hogy lehetne sokkal jobban csinálni. Eddig is tudtam, hogy nem minden fenékig tejfel, nem minden olyan szép, mint ahogy sokan állítják. Sok vidéki rokonom van, ezért sokat jártam vidéken, és tudtam, hogy vannak problémák. De most, hogy hat és fél hete tart az országjárás, és ez alatt Esztergom a 181. település, ahol megfordulok, rengeteg olyan gonddal találkozom, amiről eddig nem tudtam, vagy nem érzékeltem, hogy mennyire mély. Például, hogy hány kettéosztott család van, ahol a nagyszülők nem látják a külföldön élő unokákat, vagy, hogy a szép szavak ellenére a vidék haldoklik, és ürülnek ki a falvak.

Sokáig azt hittem, hogy vannak hibák meg korrupt politikusok, de legalább a jó szándék megvan a kormányban. Ez a hit eltűnt.

Kiszakadt a buborék?

Így is lehet mondani. Napról napra azt tapasztalom, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy gondoltam, amikor belevágtam, és azok, akik az országot vezetik, sokkal rosszabb emberek annál, mint amit el tudtam róluk képzelni. Ez a saját példámon is látszik, hogy mit művel ez a már nem is észak-koreai típusú, hanem goebbelsi propaganda, mert el sem tudták képzelni, hogy egyszer át kell adniuk a hatalmat. Szokták mondani, hogy volt már ilyen, Vona Gábor is kapta a támadásokat, de ami most történik, össze sem lehet hasonlítani azzal – sem a módszereiben, sem az elköltött pénz mennyiségében.

Kétségtelen, hogy kijut önnek az alpári támadásokból, de Vonáról azt híresztelték, hogy Terry Black társaságában homoszexuális orgiákra járt, Juhász Péterről pedig, hogy verte a feleségét. Mindez hat éve történt. Felteszem, kevésbé zavarta ez a beszédmód akkoriban, mint amikor ön a célpontja.

Megmondom őszintén, nem nagyon követtem akkoriban ezeket a lejáratásokat. Szeretem a politikát, de tudom, hogy a hatalmi játszmák így működnek, és szerintem ezeket a támadásokat is ki lehet védeni. Vona Gábornak is – akivel az országjárásom miatt még nem jött össze a vitánk, amiért elnézést kérek – lett volna esélye, hogy visszaverje ezeket, ha keményebben beleáll. Talán az különböztet meg a többiektől, hogy én próbálom felvenni a kesztyűt, és akár humorral visszafordítani a propaganda fegyverét, amit megkönnyít, hogy ismerem az embereket, akik támadnak. Persze nehéz lelkileg, és nyilván Vonának is az volt, de például Kocsis Mátéról is terjesztettek hasonlót. Ez sajnos benne van a mostani politikában. Mi arra fogunk törekedni, hogy a jövőben ne mások lejáratásáról, hanem az emberek és az ország problémáinak megoldásáról szóljon a politika.

A politikában van benne ez vagy a Fidesz politikájában?

Is-is. Biztos, hogy az ilyen szintű aljasság Európában nem jellemző, de Amerikában is durva dolgokat vágnak egymás fejéhez a politikusok. Természetesen láttam belülről, hogy vannak hazugságok…

Sőt, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójaként írhatott is alá olyan szerződéseket, amelyek haszna végső soron a propagandagépezetet működtette.

Szerintem az a pénz inkább magánzsebekbe mehetett. Nem véletlenül mondtam le.

Nem jó hír ez sem.

De ahogy már beszéltem róla: ezeknél a szerződéseknél nem volt más opció. És nem véletlen, hogy tudtommal nem indítottak hűtlen kezelés miatt nyomozást, mert akkor az összes állami cégnél ezt kellene tenni, és ezt kell tenni a másik szerződő fél, a Lounge (Balásy Gyula cége – a szerk.) ellen is.

Valamiért belekerült ebbe a helyzetbe – mondta az első válaszában. Ha Novák Katalin nem ad kegyelmet K. Endrének, és nincs a pedofilbotrány…

Akkor az európai parlamenti választásig – amíg a volt feleségem vezeti a Fidesz kampányát – nem léptem volna ki.

És utána?

Utána valószínűleg igen, de aligha érek el ilyen hatást. De akkor is beszéltem volna. Ezt Gulyás Gergőnek elmondtam már egy évvel korábban. Kiröhögött, és azt mondta, csináljam csak, úgysem fog senkit érdekelni.

Beszéltek azóta?

December 21-én beszéltünk utoljára, Lázár János karácsonyi partiján.

Az első, februári Partizán-interjúban még azt mondta, reméli, hogy nem szakad meg minden addigi kapcsolata.

Nem is szakadt, de többen félve vagy áttételesen tartják velem a kapcsolatot. Gulyás Gergővel fél éve nem beszéltem, nem is akarok már, olyan mélyre süllyedt. Én még most is figyelek arra, hogy senkinek a magánéletére ne tegyek megjegyzést, ne nevezzek senkit pszichopatának, gyilkosnak. Ők erre nem figyelnek, és ezzel leírták magukat, mert ez a viselkedés minden, csak nem polgári és nem konzervatív. Természetesen nem hittem, hogy Gulyás Gergő támogatni fog, de jó barátom volt sokáig, a középső fiam keresztapja, ezért azt gondoltam, hogy van az a szint, ami alá nem megy le. Tévedtem, ő is beleállt ebbe.

Miért állt bele?

Bizonyára, mert úgy érzi, hogy olyan mélyen benne van a rendszerben, hogy ezt kell tennie. Van, amikor az ember a saját propagandája hatása alá kerül.

Önnel is megesett? Hogy úgy érezte, olyan mélyen van ebben a rendszerben, hogy nem lehet nemet mondani?

Azért hagytam ott a Diákhitel Központot, hogy ne legyen ilyen. Nehezen engedtek el, sőt, amikor először azt mondtam, hogy elmegyek a magánszektorba, akkor a vagyonminiszter nem engedett el, aztán Rogán Antalnak kellett szólnom, hogy márpedig el fogok menni, ő beszélt a miniszterelnökkel. Nem akartak a választás előtt elengedni, mert rossz az optikája, ha egy miniszter férje kilép, mintha menekülni kellene a süllyedő hajóról, pedig nem erről volt szó, csak váltani akartam, mert elegem lett az állami szférából. Úgyhogy szerintem nem volt ilyen, aki ismer, tudja, hogy mindig kritikus voltam. Még a szilveszteri bulijaink is arról szóltak, hogy számon kértem dolgokat, mert hittem abban, hogy lehetne ezt másképp csinálni, és akkor is hatalomban maradhatna a Fidesz, csak egy jobb országban élnénk.

Mondana példát, hogy kin és mit kért számon?

A média kapcsán volt például Orbán Balázzsal egy szilveszteri veszekedésem. Azzal az Orbán Balázzsal, aki nyugodtan lehetne az LMP-ben vagy a Momentumban is, hiszen korábban semmi köze nem volt a Fideszhez. A Fidesz egyébként is ott csúszott félre, amikor olyan emberekkel lett tele, főleg középvezetői szinten, akiknek semmilyen ideológiai töltete nincsen. Őket nem az határozta meg, mint minket: a Gyurcsány-korszak, hogy mire képes az utódpárt. Csak érdekből vannak ott, a vagyonuk gyarapítása, a hatalmi vágyaik kiélése érdekében. A miniszterelnök szerintem régóta elhibázott személyzeti politikát folytat. A Fidesz-frakcióban régen voltak viták, lehetett ütköztetni az érveket, ma ez nincs így, kinyilatkoztatások vannak és mindenre bólogató szavazógépek. A fiatal titánok pedig – akik már nem annyira fiatalok, meghíztak és meggazdagodtak – csak a saját érdekeiket nézik.

Ma már azt mondom: a jóisten mentsen meg az Orbán utáni Fidesztől, mert az még rosszabb lesz, mint ez. Természetesen Orbán Viktor vezeti a kormányt, ő a felelős mindenért, és az ő családja gazdagodik elsősorban, de ő legalább nyomokban tartalmazott – legalábbis fiatalabb korában – elveket. Aztán Kádár János 21. századi reinkarnációjává vált.

A márciusi Partizán-interjúban viszont még az Orbán nélküli Fidesz lehetőségéről beszélt, és arról, hogy azzal együtt lehetne működni.

Ebben tévedtem. Naiv gondolat volt, hogyha valaki elkezd kibeszélni, akkor talán mások is belátják, hogy változtatni kell. Már tudom, hogy nincs Orbán nélküli Fidesz, mert szétesik, az emberei egymásnak mennek, megölik egymást, kiszedik egymás kezéből még a poharat is.

Úgy értsük, Orbánnál csak rosszabbak jönnének?

Jobbak nem.

Van Orbán-nosztalgiája?

Nincs. Már elmúlt.

Pedig nemrég arról beszélt a Telexnek, hogy akár európai politikusként is el tudja képzelni, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács vezetőjeként, mert van víziója.

Ezt kicsit gúnyosan mondtam. Akik ebbe belekötnek, nem értik, hogy ez jó deal lenne az országnak: ha Orbán unja a belpolitikát, és nagyobb pályán szeretne focizni, Putyinnal, Trumppal és Erdogannal, vagy Brüsszelben élné ki a hatalmi vágyát, akkor hadd menjen. Azt viszont nem viccből mondtam, hogy van víziója, európai szinten is. Lehet, hogy rossz a vízió, nekem is vannak fenntartásaim vele, de akármennyire is nem szeretik sokan Magyarországon, Európában Orbán Viktor sokfelé népszerű, és az emberek körében sokkal népszerűbb, mint a politikusok között, mert vízióval rendelkező politikusokból – amilyen Helmut Kohl vagy Francois Mitterand volt – hiány van. Szeretem azt a mondást, és igaznak is tartom, hogy a rossz idők erős vezetőket szülnek, az erős vezetők jó időket szülnek, a jó idők gyenge vezetőket szülnek, a gyenge vezetők pedig rossz időket szülnek, aztán kezdődik elölről. Most rossz idők vannak, úgyhogy bízom benne, hogy lassan kitermelik az erős vezetőket. Jó volna, ha mondjuk Németországnak olyan kancellárja lenne, aki tudja, hogy mit akar. Az ellenzékből is ez hiányzik a leginkább a kitartáson és az erőn kívül. Nem olyan lózungokra gondolok, mint a DK-féle Európai Egyesült Államok, hanem arra, hogy hová akarod eljuttatni az országot öt vagy tíz éven belül.

Még mindig az első válaszba kapaszkodva: nem is próbálták visszafordítani ebből az egyirányú utcából, ami az ellenzéki politizálás?

A legelején kaptam üzeneteket, hogy nem kéne és nem így kéne ezt csinálni. De nem volt ellenajánlat, ha erre gondol.

Erre.

Most már valószínűleg bánják, de nem történt ilyen.

Ön nem bánja?

Olyan ajánlatot, hogy fogjam be a számat, biztosan nem fogadtam volna el. Persze nehéz, amikor három hétig nem látom a gyerekeimet, és úgy érzem, hogy sosem lesz már olyan átlagos életünk, mint amikor minden délután elvihettem őket edzésre, vagy a hétvégén elutaztunk a meccseikre – ezt bánom, de mivel értük is csinálom, úgy vagyok vele, hogy túlélik, mert erős gyerekek.

Számított arra, hogy miután kiszáll, lesznek követői a NER-en belülről?

Nem. Ismerem a Fideszt, a két kezemen meg tudom számolni azokat, akik önálló létre képesek, és magas szinten el tudnának helyezkedni a privát szektorban.

Nevezzük meg őket!

Ezt nem támogatólag mondtam. Én az utolsó pillanatban kiugrottam a fazékból, de a legtöbbjüket már megfőzték, mint a békát. Gulyás Gergőt is. Ő nem ilyen ember volt, nagyon okos, igaz, mindig konformistább volt, mint én, szerette építeni a karrierjét, fontos volt neki, hogy elismerjék, de mára túlzottan benne van a rendszerben, neki már nincs kiút. Én viszont sem választott, sem kinevezett politikus nem voltam, egy baráti körben voltam benne, melyben mindenki politizált. A 2002-es vereség után léptem be a Fideszbe, és elég aktív voltam a Medgyessy-korszakban meg a 2006-os események kapcsán. Kevés ilyen ember van már a Fideszben, akinek van még ideológiai töltöttsége, a többiek pedig azért nem fognak kilépni, mert nem egy ügyért vannak ott, hanem ebből élnek – és talán már el is hiszik, amiket mondanak. Ezzel együtt vannak, akik támogatnak, miközben közel álltak és ma is közel állnak a miniszterelnökhöz, de látják a problémákat, és tudják, hogy

nem ezért szórólapoztunk, nem ezért képviseltük az áldozatokat 2006-ban, nem ezért segítettünk minden fronton a Fidesznek.

Mit jelent a támogatás?

Hogyha találkozunk az utcán, körbenéznek, hogy van-e kamera, majd a nyakamba borulnak, és azt mondják, hogy hajrá, csináld, értünk is küzdesz.

Mi a véleménye Mészáros Lőrincről? Tudható, hogy tárgyalt az érdekeltségébe tartozó céggel egy állásról, és februárig bent ült a hozzá kötődő bank felügyelőbizottságában. Viszont az imént, itt Esztergomban is arról beszélt, hogy le kell bontani az Orbán-Mészáros-Tiborcz részvénytársaságot.

Így van. Benne voltam egy rendszerben, ott dolgoztam, és nem tudtam kilépni.

Ezt nehéz kívülről elképzelnünk. Mi történt volna, ha beadja a felmondását?

Azt mondják, hogy nem, mert itt van a feleséged, aki miniszter, ezért te a rendszer része vagy. Része vagy a családnak. Egyébként érdekelt is ez a munka, ritkán fordul elő, hogy összeolvasztanak három bankot. Ahogy a Volánba sem azért mentem, mert kerestem vele nagyjából havi 300 ezer forintot, amit Lázár János aztán jócskán fölemelt, de nem sokkal később el is kellett jönnöm, mert ellene szavaztam egy csomó vállalhatatlan dolognak. Ami az MBH Bankban is előfordult.

Mégis rövid idő alatt nagy a távolság a felügyelőbizottságból eljutni a Mészáros-Tiborcz részvénytársaság lebontásáig.

Eleinte nem is beszéltem Mészáros Lőrincről.

Ez nekünk is feltűnt.

Bennem volt, hogy talán igaztalan lenne, hiszen ott ültem az MBH Bankban. De megjegyzem, hogy Mészáros Lőrinccel összesen kétszer találkoztunk, köszöntünk egymásnak, nem beszéltünk semmiről, nem volt semmilyen viszonyunk. Nem is vele van a fő bajom, persze haszonélvezője a rendszernek, de senki sem gondolhatja, hogy övé a nevén lévő 1000 milliárd forintnyi vagyon, legfeljebb annak egy kisebb része.

Kié?

A családé, ez egyértelmű. Tiborcznak sem 100 milliárdja van, hanem legalább 500, bár a 2022-es választás után felbátorodott, és elkezdett egyre több mindent a nevére íratni. Addig sok minden Jellinek Dániel nevén meg különböző tőkealapokban volt. Most már úgy érzi, hogy bármit lehet.

Visszatérve: 2002-ben lépett be a Fideszbe. Miért nem lett korábban politikus?

Akkoriban olyan munkahelyeken dolgoztam – bíróságon, aztán ügyvédi irodában –, ahol nem nézték volna jó szemmel. De volt pillanat, amikor elgondolkodtam rajta, és lehettem is volna politikus. Lehet, hogy Gulyás Gergőnek köszönhetően nem lettem az.

Hogyhogy?

Nem segített ebben, sőt. Talán volt benne egy felsőbbrendűségi tudat, amiért ő kívülről tudja az amerikai meg a német alkotmányt. Szerintem egy politikusnak nem erre a tudásra van szüksége. De ez egy rövid időszak volt, aztán kimentünk Brüsszelbe, és utána már nem vetődött ez fel.

Több olyan emberrel beszéltem, aki emlékszik a brüsszeli időkre, amikor az EU melletti állandó képviseleten dolgozott. Mind azt mondták, hogy nagyon keményen képviselte az Orbán-kormány érdekeit. Mik azok a pontok, amelyekkel ma is egyetért a 2010-es évek orbáni uniós politikájából?

A magyar érdekeket képviseltem. Az Európai Uniónak sok hibája van, de egy klub tagjai vagyunk. Viszont ma is azt gondolom, hogy nincs szükség föderális Európára, különösen nem úgy, hogy valakik ezt kitalálják, az erőszakos globalizmust nem szeretem, hiszek abban, hogy erős tagállamokra van szükség, és abban is, hogy a kormányt Magyarországon kell megdönteni, demokratikus választáson, és nem Brüsszeltől meg Washingtontól várni a megoldást.

És ami a konkrét ügyeket illeti? Részt vett például a Sargentini-jelentés elleni kormányzati fellépésben. (A jelentés elfogadásával 2018-ban az Európai Parlament azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával – a szerk.)

A Sargentini-jelentés sok mindenben igaztalan volt. Nem lehet egy jogállamisági eljárásban úgy számon kérni egy kormányt, hogy az Európai Parlament a saját szabályait és az uniós alapszerződést sem tartja be. Azt, hogy az Európai Bíróság ezt később nem mondta ki a kormány keresetére – aminek az előkészítéséhez én is hozzájárultam –, és nem semmisítette meg a jelentést, az azt jelenti, hogy a bíróság politikai ítéletet hozott. Ráadásul az eljárási kérdéseken túl ez egy fals jelentés volt: a huszonvalahány pontból húsz hülyeség volt, vagy nem volt benne hatásköre az uniónak, vagy teljes tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot, vagy nyilvánvalóan a magyar ellenzék diktálta a szöveget. Mindez hiteltelenítette azt a néhány pontot, ami fontos volt: a média ügyét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót.

Végképp nem értem, hogy nem veszik észre Brüsszelben, és hogy nem veszi észre az ellenzék sem, hogy csak segítenek Orbánnak az állandó jogállamisági vitákkal, mert ezeket ő belpolitikai célokra használja, és be tudja mutatni velük, hogy a kormány állandó támadás alatt áll.

Ön szerint mit kellene tennie az uniónak a jogállamisági normák kikényszerítéséért?

Nem erről a leckéztetésről szól az Európai Unió. Az alapszerződés második cikkelyében fel vannak sorolva az unió alapértékei, mint a demokrácia, a jogállamiság, de az unió nem olvasztótégely, a tagállamok különböznek, különböző a történelmük, a politikai és alkotmányos kultúrájuk. Nevetséges, hogyha egy ország, amelyiknek nincs alkotmánybírósága, vagy ahol nincs népszavazás, kritizálja egy másik ország alkotmánybírósági és népszavazási szabályait. Ilyenkor mindig az volt a mondás, hogy rendben, de Magyarországon rossz az összkép. A volt feleségem mondta erre azt, hogy így működött régen a kommunizmus is: nem azt mondták, hogy konkrétan elkövettél valamit, hanem azt, hogy összességében te egy megbízhatatlan reakciós elem vagy.

Ugyanaz a kérdés: mit lehet tenni, ha egy tagállam nem tartja be az említett jogállami alapelveket?

Ki dönti ezt el? Öt uniós bürokrata vagy tíz szocialista kormány? Ki mondhat ítéletet egy kormány vagy egy szuverén ország fölött?

Éppen ön említette, hogy a kormánypropaganda Észak-Koreát vagy a náci időket idézi…

Ezért fogjuk itthon megdönteni ezt a rendszert. Brüsszel sosem fogja megdönteni.

Nem a rendszer megdöntéséről beszélünk továbbra sem, hanem arról, hogy az uniónak nincs dolga a jogállamisági kérdésekkel? Véleménye se legyen? Nézzen tétlenül?

Nekem hiteltelennek tűnik, hogy Belgium – ahol én is éltem – kritizálja a magyar médiatörvényt és alkotmányosságot, miközben a volt belga gyarmaton, Kongóban a mai napig belga trösztök és bankok bitorolják a kongói vagyon és bányák jelentős részét, és miközben Belgium a világ egyik leggazdagabb országa, Kongó az egyik legszegényebb. Sok gond van Magyarországon, de ne ők oktassanak ki minket.

Ön miként definiálja a hazai politikai rendszert? Milyen állapotban van a magyar jogállamiság?

Nagyon rossz állapotban. Lehet hibrid rezsimnek hívni, hibrid demokráciának, ahol megvannak a formális jogi keretek, de közben erősen lejt a pálya a kormány felé a választási rendszerrel, a pártfinanszírozással, a közmédiával és a propagandával, a kétharmaddal kinevezett tisztségviselőkkel. De azért is nehéz ez a jogállamisági vita, mert

jogi értelemben a kétharmadot nehéz kontrollálni, ha akarnák, holnap bevezethetnék a királyságot, az is törvényes lenne.

Utólag, az eredmény ismeretében kissé kabaréba illik, de éppen ez volt a 2022-es választás előtt az ellenzéken belül a legfőbb vita: hogy mit lehet kezdeni győzelem esetén a közjogi rendszerrel, az élethosszig vagy több ciklusra szóló kinevezésekkel? Le lehet-e bontani a rendszert kétharmad nélkül? Másfél órával ezelőtt a beszédében azt mondta: a kormányváltás utáni első nap megkérik Polt Pétert, hogy mondjon le. A gond az, hogy nagyon mást nem is lehet tenni, mint megkérni.

Sok mindent lehet tenni.

Tény, hogy 2000-ben Áder János is elérte valahogy – azóta sem tudjuk, hogyan – Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondását. De azért kíváncsi volnék az ön tervére. Főleg, hogy nem csak a legfőbb ügyészről van szó: alkotmánybírókról, jegybankelnökről, számvevőszéki elnökről és így tovább.

Sok mindent meg lehet tenni jogszerűen. Lengyelország jó példa ebből a szempontból. Ahogy Varsóban leváltották a közmédia vezetőit, úgy meg lehet tenni Magyarországon is.

A közmédia, a rendőrség, az adóhatóság vezetőit talán igen. De a kétharmados kinevezések attól még érvényben maradnak.

A Fideszt a propaganda tartja életben. Ahogy megszűnik a közmédiának álcázott propaganda, zuhanni kezd majd  a népszerűségük, ha a köztévé valódi híreket ad, ha közpénz híján megszűnik a propagandamédia, a Megafon, akkor két hónap alatt 20 százalékot csökken a népszerűségük, és nem lesz olyan népszerű fideszes kinevezettnek lenni.

Gondolja, hogy a TV2 is átáll majd?

Ha a TV2 nem kap állami reklámokat, akkor nem lesz nyereséges. Senki ne higgye, hogy Mészáros Lőrinc majd a saját pénzét égeti el ott.

Már ha a sajátja, ugye, amivel kapcsolatban a kétségeit fejezte ki.

A családét sem égetik el erre.

Arra, hogy megpróbálják továbbra is uralni a nyilvánosság egy jó nagy szeletét? Nem tűnik rossz befektetésnek, főleg egy ezermilliárdos vagyonból.

Jó, akkor a TV2 megmarad, de az önmagában kevés. A falvakban a közmédia még mindig a legfontosabb hírforrás – bár úgy lenne, ahogy Bruti mondta az EP-listavezetői vitán, hogy 18 állandó nézője van csak, sajnos sokkal több van. De nem félek attól, hogyha akár csak egy szavazattal is nyer a Tisza Párt, és megszerzi a többséget, akkor ne tudnánk kormányozni, és ne tudnánk nagyon sok mindent átalakítani. Ha elindulnak olyan rendőrségi nyomozások, amik eddig nem indultak el, és nem lehet őket megállítani, mint ahogy nagyon sok ügyész is alig várja a változást, hogy rendesen végezhesse a munkáját. Ha ez elindul, akkor a dominók dőlni kezdenek.

Beszélt Brüsszelről, kritikusan…

Nem csak kritikusan. Látom az európai projekt előnyeit, csak jelenleg nem úgy működik, hogy a saját érdekeit tudja érvényesíteni.

Praktikus kérdésünk lett volna még: listavezetőként nem megy ki az EP-be?

Nem.

Ugyanez igaz a fővárosi közgyűlésre?

Azt még nem tudom, lássuk meg, hogy milyen eredményt érünk el.

Mi szól ebben az összevetésben a főváros mellett? Értjük, hogy Brüsszel messze van, és pártot akar építeni, de van uniós tapasztalata.

Az egyik legszebb állás az európai parlamenti képviselőség. Sok mindent el lehet érni, bár ehhez néha be is kell menni szavazni. Én szívesen kimennék Brüsszelbe!

Csak a pártépítés most fontosabb?

Igen. Tudnám a brüsszeli munka mellett is építeni a pártot, de a velem szembeni elvárás az, hogy maradjak itthon, és szervezzem a közösségünket. De erről a párttagság dönt majd.

Szavazás lesz?

Igen.

Ki szavaz majd? A jelenleg tizenfős párttagság?

A választás után nagyon sok párttagunk lesz, sok ezer. Annyira sok, amennyit csak át tudunk világítani ilyen rövid idő alatt. De az biztos, hogy tőlem az itthoni munkát várják el az emberek.

Az Európai Néppárttal volt már kapcsolatfelvételük?

Igen, informálisan beszéltem Manfred Weberrel.

Az esetleges csatlakozásról?

Igen.

Mire jutottak?

Szívesen várnak minket.

Ezek szerint a KDNP-vel ülhetnek egy frakcióban.

Nem beszéltünk az ő képviselőjükkel, Hölvényi Györggyel. De nem pontosan értem, hogyha háborúpárti a Néppárt, ahogyan a Fidesz állítja, akkor Hölvényi György miért ül ott. Persze nem háborúpárti a Néppárt, ezt is csak a fideszes propaganda hazudja.

Említette a párttagok átvilágítását. Hogy megy majd ez?

Le kell ülnünk mindenkivel személyesen beszélni. Minden pártnál úgy szokott lenni, hogy két párttag ajánlja a jelentkezőt. Engem szegény Gulyás Gergő ajánlott a Fideszbe, mostanában biztos sokan a fejére olvassák.

A megyei listák állítása hol csúszott félre?

Ez tanulság. Rossz döntés volt, hogy bele akartam állni, utólag már bánom. Nagyon sokan dolgoztak rajta, mindenhol összegyűjtöttük a szükséges mennyiségű aláírást, volt, ahol kétszer annyit is, mint amennyit kellett. De az utolsó két napban kaptunk jelzéseket különböző emberekről, hogy őt ez küldte, őt az küldte, az meg bűnöző, akit azért küldtek, hogy lejárassanak minket. És akkor meghoztuk ezt a nehéz döntést, hogy egyik megyében sem állítunk listát.

Tud konkrét példát mondani?

Nem tudok, de legalább tíz megyében voltak ilyen esetek. Nem mindenhol, és szuper jelöltek is voltak, ezért is sajnáltuk, hogy így kellett döntenünk. Akkor már elkezdtük az országjárást, azt hittem, lesz időm napközben végigvenni a kollégákkal a neveket, megnézzük a pró és kontra érveket. De főként az elején annyira elvitt az országjárás, hogy erre nem volt lehetőség. És az utolsó napokban azzal szembesültünk, hogy nem érünk végig a több száz néven.

Lehetőséget kereső szerencselovagok vagy bolondok próbálkoztak, vagy valóban voltak bizonyítékok arra, hogy mások akarják a saját embereiket beépíteni a Tisza Pártba?

Kaptunk megbízhatónak tűnő információkat arról, hogy küldött emberek voltak a jelöltek között.

Ki küldte őket? A Fidesz vagy az ellenzék?

Is-is. De több volt a fideszes. Innen is üzenem Rogán Antalnak, tudom a fedőnevét az akciónak, aminek az a célja, hogy minél magasabb szinten építsenek be embereket a Tisza Pártba. Azt is tudom, hogy jól megfizetnék azt, aki sikerrel jár.

Elméletileg egyáltalán lehetséges így pártot építeni? Azt mondja, több ezer embert kellene beengedniük a választás után hirtelen, ám a közösségépítés, -szervezés nem ilyen logikán szokott működni, hogy egyszerre több ezer, különféle hátterű embert beterelnek egy szervezetbe.

Volt erre sikeres nemzetközi példa: Emmanuel Macron így hozta létre a saját pártját. Csak ő befogadott régi politikusokat is, nem volt olyan finnyás, mint én.

Beszéljünk az ellenzékről!

Nagyon megviselte őket a megjelenésem. Nincs víziójuk, megunták őket. Már 2022-ben látszott, hogy csak orrbefogva szavaznak rájuk.

A DK-t kék Fidesznek nevezi. Miért?

Ugyanaz a hatalmi logika. Egymást tartja fönn ez a két párt: ez sok helyen látszik, helyi cégekben tapasztalható összefonódásokban és az elszámoltatás hiányán. Mindenki tudja, hogyha akarták volna, meg lehetett volna fogni Gyurcsányékat gazdasági visszaélésekkel vagy akár a 2006-os ügyekkel. Gyurcsány nem buta ember, tudja, hogy neki ebben az országban többé nem osztanak lapot. Egy valamivel tudná a hazáját szolgálni: ha tényleg azt szeretné, hogy Orbán Viktor rendszere megbukjon, akkor kivonul a politikából. Onnantól, hogy ezt nem teszi meg, számomra ő a Fidesz embere. Dobrev Klára is azért jött át a mi tömegünkön az MTVA-vita előtt, azért küldték oda a DK-zászlós embereket, mert össze akartak minket gyurcsányozni. Vágóképeket akartak, hogy a propaganda használhassa, mondván, összetartozik a DK és a Tisza. Ez kizárólag a Fidesz érdeke.

A politikai folklór más okból hívta kék Fidesznek a DK-t: egyrészt a vezérelvűség, a one man show, másrészt pedig a szektajelleg miatt. Ezek épp olyan dolgok, amelyek ennyi erővel a Tisza Pártnak is bőven felróhatók. Ez is egyemberes projekt, ilyen szempontból ön a Tisza Párt Gyurcsánya…

Én is szeretem önöket. De visszautasítom, nálunk nincs szektajelleg.

Nem látja, mit művelnek a legádázabb kedvelői kommentekben, nyilvános fórumokon?

Az a baj, hogy szelfiket csinálnak velem?

A legkevésbé sem. Viszont, aki nem úgy gondolkodik, mint ők, sok esetben azonnal megkapja, hogy kollaboráns, Rogán fizeti és így tovább.

Nem tapasztalok ilyet, a Tisza pártiak békés emberek. Nyilván, amikor úgy látom, hogy egy médium DK-s megrendelést teljesít, oda szoktam kommentelni, és arra érkezhetnek ilyen válaszok. De szerintem inkább arról van szó, hogy az emberek elkezdtek átlátni a szitán a függetlennek mondott sajtóval kapcsolatban.

Nincs valóban független sajtó, mindenki valamilyen érdeket szolgál.

Milyen érdeket?

Mindenkinek van tulajdonosa, a 24.hu-nak is. Lehet, hogy ő pont nem szól bele a szerkesztőség munkájába…

Egész biztos.

De a legtöbb helyen ez nem így van. Egy csomó, magát függetlennek mondó sajtótermék valójában nem független.

Ez mit jelent?

Hogy párthoz vagy üzleti körökhöz köthető. Ha valaki ír a százfős tüntetésünkről, de nem ír a sok ezresről, ha olyanokat ad a számba, amiket nem mondtam, akkor tudom, hogy valamilyen érdeket szolgál. Hogy az éppen Orbáné vagy Gyurcsányé, tökmindegy.

Nem lehet, hogy az újságírók, amikor cikkeket írnak, a hazánk érdekét tartják a szemük előtt?

A hazugság nem a hazánk érdeke.

Nem a hazugságokról beszélünk, hanem az eredeti kérdésről: ha mindenki mögött van érdek, az nem lehet a hazánké?

Mondjuk akkor azt, hogy nagyon ritka, ha egy szerkesztőségben szabadság van. És lehet, hogy az van, de akkor is mindenkinek van politikai álláspontja. Önöknek is. Még a bíróknál is sokszor felmerül, hogy tudnak-e függetlenül ítélkezni. Élek a gyanúperrel, hogy talán az újságírók sem tudnak, mert mindenkinek van egy narratívája, egy története, világlátása. Nem mondom, hogy ez baj, csak nem szoktak hozzá sem az újságírók, sem a politikusok, hogy valaki kimondja, bekommenteli, amit gondol. Lehet, hogy ez nem udvarias vagy PC, de szerintem beszélhetünk normálisan, felnőtt emberek vagyunk.

Nem szeretnénk médiaelméleti vitába belemenni, de abban, amit mond, keveredik az újságírók értékrendje és a szerkesztőségek egyéb, politikai, gazdasági érdekektől való függetlensége.

Miért erről beszélünk, és miért nem akarnak a lényegről beszélni?

Számunkra ez sem lényegtelen, de ön szerint mi a lényeg?

Az, hogy mi lesz az országunkkal.

Aki ma belép a Tiszába, milyen pártba lép be?

Egy modern, európai…

Ez öndefiníciója szerint eddig még a DK is lehet…

Tehát egy olyan pártba, amelyik azért dolgozik, hogy jöjjenek Magyarországra az uniós pénzek, és azokat optimálisan használjuk fel, úgy, mint Lengyelország, amely szegény országból középhatalom lett, hogy a fiatalok hazajöjjenek, és ne elmeneküljenek. Hiszünk a szakmaiságban, amit nem bolsevista trükknek tartok, mint Csurka István. Teljesen másfajta politikai kultúrát honosítunk meg. Én ezt képviselem mindaddig, amíg én leszek a párt vezetője, és le nem váltanak.

Ha pedig a párt nem ilyen lesz, ahogy most elmondtam, akkor nem veszek majd benne részt, nem akarok második Fideszt vagy harmadik DK-t csinálni.

És lesznek, akik a Tisza Pártot megjelenítik önön kívül?

Nagyon remélem, mert rengetegen jelentkeztek, csak nincs időnk, nem volt lehetőségünk, hogy leüljünk velük. Nagyon impresszív önéletrajzokat, megkereséseket kaptunk. Mindenki meg fog lepődni, mert végre normális emberek lesznek a magyar politikában.

Az EP-listán szereplők életrajzai valóban impresszívek. Hány olyan van köztük, akivel volt korábban valamilyen kapcsolata, akivel együtt dolgozott?

Egy. Lakos Eszter kollégám volt az állandó képviseleten. Ezért gondoltam is, hogy nem szerencsés a beválogatása, de a kollégák beszavazták.

A fővárosi jelölteknél nagyon más a helyzet. Miért?

Miért más?

Tulajdonképpen egyikükről sem tudunk semmit, egy pársoros bemutatkozáson kívül. Nemhogy a programjukról, de még egy fotó sincs róluk.

Ezt cáfolom. Már ott fals, amit mondanak, hogy az EP-jelöltek is ott vannak a fővárosi listán, és én vezetem azt, rólam pedig többet tudnak, mint bárkiről.

Ordas Eszter a második. Róla annyit tudunk, amennyit Karácsony Gergely elmondott, hogy egy hajózási társaságot képvisel jogászként, szerinte a főváros érdekeivel szemben.

Karácsony óriásit hazudott, de ezt elmondtam már.

Vagy mit tudhatunk Porcher Áron Somerville-ről? Neki csak egy Linkedin-profilját lehet fellelni.

Az máris több, mint amit egy csomó fideszes jelöltről találni.

Hogyan került a fővárosi lista harmadik helyére?

Úgy, hogy elkezdtünk közösen dolgozni a Tisza Pártban, nagyon jó szervező, sokat tud Budapestről, fiatal, agilis, szuper iskolákat végzett, sok nyelven beszélő ember, aki egy alapkezelőnél dolgozott vezetőként. Miután megtámadták őt, másnap kilépett a munkahelyéről, csak ezt nem vertük nagydobra.

Mit képvisel majd ez a frakció a fővárosi közgyűlésben?

A budapestieket. Ha megkérdezzük a budapestieket, mit tudnak felsorolni a közgyűlés eredményei közül? Semmit. Úgyhogy örülünk, ha a Tisza Párton kérik számon a jelöltjeit: mind többdiplomás, sok nyelven beszélő ember, van gazdasági, van urbanisztikai szakember, van kulturális menedzser. Mindegyikük többet ér, mint tíz azok közül, akik most bent ülnek a közgyűlésben. Már csak azért is, mert ők nem lopnak majd, és van víziójuk. Bevezetik majd az éjszakai főpolgármester intézményét, megpróbálunk elfogadtatni egy, a belső kerületeken átívelő rendészeti, kulturális, éjszakai életet érintő, közlekedési, köztisztasági, zöldfelület-fenntartási koncepciót, amiből most semmi nincs. A világ egyik legjobb városában élünk, egy olyan városban, ahol Bárczy István volt a főpolgármester. Anno harminc év alatt építették föl azt a Budapestet, amiben ma élünk. Ami a rendszerváltás óta történt, az nulla. Demszky Gábor húsz évig semmit nem csinált, csak szétlopták alatta a várost. Utána jött Tarlós István, aki SZDSZ-esből lett fideszes, egy megafonba üvöltözött, nevetségessé tette magát, majd jött Karácsony Gergely, aki nem csinált semmit, és a DK foglya. Mutyi mutyi hátán.

Ez elég sommás. Demszkyt például négyszer választották meg a budapestiek.

És mit ért el Budapesten? Hogy húsz év alatt felépült a négyes metró sokszor annyiért, mint tervezték? Más városokban pár év alatt megépül egy metróvonal, és nézzük meg, hova jutott Varsó, Krakkó, Prága!

Volt egyáltalán olyan politikus a rendszerváltás óta, akivel elégedett?

Orbán Viktor legalább tehetséges politikus, és régebben volt víziója is. Rajta kívül? Gyurcsány is tehetséges, vele más bajok vannak.

Ha már az eredményeket említette Budapest kapcsán: mikor lehet önöket az eredményekről kérdezni? Vegyük az egyszerűbb példát: sokszor bírálja a jelenlegi EP-képviselőket, mondván, semmit sem csinálnak. Ön mit vár el a leendő tiszás képviselőktől?

Azt mondtam mindenkinek, hogy szeretnék eredményeket látni. Azt, hogy legyen arca a magyar Európa-politikának. Azt szeretném látni, hogy kőkeményen lobbiznak: először azért, hogy jó helyekre kerüljenek, utána hogy jelentéstevők, befolyásos európai politikusok legyenek, akik eredményesen dolgoznak a magyar emberek, vállalkozások érdekében.

És a fővárosban?

Ott várjuk meg, hogy mi lesz. Sok múlik azon, mi leszünk-e a mérleg nyelve, leszünk-e olyan pozícióban, hogy kontrolláljuk a főpolgármestert, illetve a közgyűlési többséget.

Ha igen, akkor pozíciót is vállalnának? Például főpolgármester-helyettesit.

Nem kell pozíció. Ügyek mentén szeretnénk dolgozni.

Tehát nem lesznek a városvezetés részei.

Nem gondolkodunk ilyesmiben. A főpolgármester beterjeszt majd javaslatokat, és ha úgy látjuk, hogy lopást szolgál, vagy nem elég radikális, nem hoz előrelépést, vagy nincs benne vízió, akkor módosító javaslatokat terjesztünk be, és akkor szavazzuk meg, ha a végleges változat a budapestiek érdekeit szolgálja. Akkor van esélyünk jó eredményt elérni az országgyűlési választáson, ha leteszünk valamit az asztalra, ha azt csináljuk, amit most mondunk. Azon dolgozunk majd, hogy legyenek olyan ügyek, amelyekről azt tudják mondani, hogy a Tisza Párt ezt megcsinálta.

Vagyis az eredménytől függ, hogy ön beül-e a közgyűlésbe?

Igen.

Még a háborúról beszéljünk kicsit zárásképp. Sokszor mondja, itt Esztergomban a színpadról is azt üzente, hogy mindenki békepárti Magyarországon. Mit jelent önnek a béke? A Fidesznek például első körben azt, hogy ebben a pillanatban – úgy, ahogyan vagyunk – legyen azonnali tűzszünet.

Én is azt mondom, hogy tűzszünet kell, de az nem azt jelenti, hogy a mostani frontvonalaknál legyenek a végleges határok. A területvédő háború jogos az ukránok részéről, senki nem várhatja el, hogy feladják a területeiket. Ugyanakkor a realitás az, hogy egy év alatt húsz kilométert mozgott a front, nincs érdemi elmozdulás. Ezt el lehet húzni sokáig, meghalhatnak még sok ezren és tízezren, ellőhetnek még sok lőszert, de mi történik utána? De nem szeretek erről beszélni, mert

nem hiszem, hogy a magyar álláspont bármilyen szempontból meghatározza a folyamatokat.

Szóval mindegy, hogy mit mond a magyar kormány?

Azt mondom, hogy a magyar embereknek nem ezen múlik az élete. És közben azért van egy ukrán kormány, amelynek még mindig fontos a magyar kisebbség jogkorlátozása, miközben minden humanitárius segítséget megkapott Magyarországtól.

Mit tartana helyesnek a háború kimenetelét illetően?

Azt, hogy Ukrajna őrizze meg a területi integritását, amelyet több nemzetközi egyezmény garantál. Senki nem mondhatja azt, hogy az ukránok ne akarják megtartani vagy visszafoglalni az országukat. A nemzetközi jog, a hatályos nemzetközi egyezmények megsértését azért sem szabad elfogadni, mert akkor az oroszok azt gondolhatják, hogy bármit megtehetnek.

Tehát az oroszok vonuljanak ki Ukrajnából, az ukránok pedig adjanak jogegyenlőséget a magyaroknak.

Jó lenne, ha már előtte is adnának, a két ügy nem függ össze, még ha az orosz kisebbséget akarták is sújtani a kisebbségellenes politikával.

Mi lesz június 10-én?

Ha az eredmények a reményeink szerint alakulnak, akkor – bár nem országgyűlési választást rendeznek – egy másik országban ébredünk majd fel. Mert sokan hiszik majd el, olyanok is, akik nem ránk szavaztak, hogy le lehet bontani ezt a rendszert. És akkor talán nem is kell két évet várni erre.