Mi lett az ígéretekből? – így néz ki jelenleg a tavalyi atlétikai vébé helyszíne

Karácsony Gergely főpolgármester előző választási kampányának egyik fő szlogenje a „stadionstop” volt – 2019 szeptemberben azt mondta: „az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincsen minden kerületben CT.” 2019 novemberében Karácsony a stadionépítés megakadályozása helyett inkább alkut kötött a kormánnyal, és Baranyi Krisztinával, Ferencváros újdonsült polgármesterével közösen öt feltételt szabtak a kormány nagy tervének, miszerint Budapesten rendezik meg a 2023-as atlétikai világbajnokságot, méghozzá egy új, a Közvágóhídtól délre megépítendő stadionban.

2019. december 30-án a kabinet meghozta a határozatát, amelyben elfogadta a főváros feltételeit. 2023 júniusában Karácsony Gergely azt mondta, ha a kormány nem tartja be a megállapodásukat, nem megy el a budapesti atlétikai vb megnyitójára. Augusztusban azonban bejelentette, hogy mégis elmegy, mivel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter írásban is megerősítette: a kormány betartja a megállapodást.

Az alábbiakban végigvesszük, mi volt az öt ígéret, és mi teljesült belőlük.

1. 50 milliárd forint egészségügyre – fele részben teljesült

Az első pontban azt határozta meg Karácsony és Baranyi, hogy a kormány öt év alatt 50 milliárd forintot költ a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. Tavaly augusztusig a kormány 20,75 milliárdot adott erre a célra összesen, azóta sem a fennmaradó összeg megérkezéséről, sem annak hiányáról nem adott hírt sem az egyik, sem a másik fél. A 24.hu megkereste a fővárosi önkormányzatot, hogy a fennmaradó mintegy 29 milliárd forint azóta megérkezett-e, kérdésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ugyanakkor május végén interjút adott lapunknak Karácsony Gergely, amelyben azt mondta, hogy az öt évvel ezelőtti megállapodásban szereplő összegnek eddig „valamivel több, mint a fele, 27 milliárd jött meg, és 23 hiányzik.” Ennek részleteiről a közeljövőben külön cikkben számolunk be.

Az alku ferencvárosi része egyébként teljesült, a kormány 5,6 milliárd forintot biztosított egy szakrendelő megépítésére a Mester utcában, amelynek munkálatai 2022 decemberében meg is kezdődtek, májusban el is készült, és várhatóan szeptemberben meg is nyitják.

2. Plázs, csepeli nagyerdő, diákváros – kisebb részben teljesült

Karácsony és Baranyi második feltétele az volt, hogy a stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése a környéken: parkosítsák a stadion környezetét, épüljön ott egy homokos plázs, valósuljon meg a Csepeli Nagyerdő Program, illetve épüljön meg a közelben a diákváros.

2021 tavaszán nyilvánosságra kerültek a kormány tervei arról, hogy a diákvárosnak szánt terület nagy részén a kínai Fudan Egyetem kampuszát építenék fel. A tiltakozások hatására a Fudan Egyetem megvalósításától a kormány egyelőre visszalépett, azt azonban nem lehet tudni, később lesz-e diákváros, vagy lesz-e Fudan Egyetem.

Vitézy Dávid még 2022 februárjában, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójaként mutatta be a Csepel-sziget északi részére vizionált park koncepcióterveit. A park azóta nem haladt tovább a megvalósulás útján.

A második pont ígéretei közül a Ferencvárosi Szabadidőpark áll a legjobban: 2022. április 5-i határozatában a kormány rögzítette a 24,5 milliárd forintosra tervezett park kialakítását.

Igaz, a BFK a létesítmények többsége esetén külön kiemelte, a stadionnal együtt átadásra kerülnek 2023 nyarán, ám ez nem történt meg. Az ígért létesítmények:

• a Duna-parton egy mintegy 2000 négyzetméteres, részben homokborítású terület utcabútorokkal, növényzettel, közvilágítással,
• kétirányú futásra alkalmas rámpa, amely a dunai oldalon kialakítandó sétányt köti össze az atlétikai stadion tetejére épített úgynevezett városi gyűrűvel,
• mintegy 3000 négyzetméter alapterületű játszótér,
• a lebontott Vituki strand pótlására egy téli-nyári használatú, 33 méteres kültéri medence pihenőterülettel és kiszolgálóhelyiségekkel,
• kültéri fitneszberendezések, görparkelemek és mászófal,
• mintegy 2000 négyzetméter alapterületű körbekerített kutyafuttató,
• szabadtéri mozi.

„A vébé után a területet újra lezárták, hogy a mobil lelátókat elbontsák, és az általunk kért beruházásokat elvégezzék” – számolt be Baranyi Krisztina március 10-én a Ferencvárosi Szabadidőpark megvalósulásának állapotáról a Facebook-oldalán. Azt írta, a munkálatoknak augusztus 31-ig kell elkészülniük. Akkor így állt a helyzet:

• a déli, közvetlenül a parton lévő területre homokos plázs került nyugágyakkal, pihenőkövekkel, padokkal,
• nem messze innen kezdődik az a fitneszpark, ahol izomcsoportokra lebontva lehet végigcsinálni egy teljes edzésprogramot,
• az extrém sportok kedvelőinek egy világversenyek megtartására is alkalmas pálya épül,
• készen van már a szoborpark és a szabadtéri mozi infrastruktúrája, a mászófalak helyszíne és a kutyafuttató is,
• nagy kiterjedésű gyepet, az előírtnál nagyobb fákat, rengeteg cserjét és virágot ültetnek,
• a Vituki strandra vonatkozó közbeszerzés a minisztérium közlése szerint folyik.

A 24.hu kereste a Ferencvárosi Szabadidőpark állásával kapcsolatban Vitézy Dávid LMP által támogatott főpolgármester-jelöltet, a Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatóját – amely intézményhez a projekt korábban tartozott. Vitézy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), illetve a ferencvárosi önkormányzathoz irányította lapunkat, de kérdésünkre hozzátette:

Az ÉKM a BFK jogutódja. Nekem két éve nincs rálátásom a beruházás előrehaladására.

A 24.hu kereste a sportlétesítményeket általában üzemeltető  Nemzeti Sportügynökséget is, amely szintén az ÉKM-hez irányított minket.

Kerestük Lázár János tárcáját, a Baranyi Krisztina által vezetett IX. kerületet, illetve a fővárost is, de választ egyik helyről sem kaptunk.

3. A stadion megnyitása a köz számára – folyamatban van

A megállapodás harmadik pontja így szólt: a stadion ne csak az élsportot szolgálja, a tömegsport és a kulturális rendezvények számára is nyitott legyen.

Ugyan a stadion felé járva ma csak az elkordonozott létesítmény és egy munkaterületet látható, ez az ígéret mégis jól halad a megvalósítás útján. A BFK a honlapján azt írja, a stadionépületbe integrálva, a közönségforgalmi szinten 90 férőhelyes, négy csoportszobás óvoda készül a szükséges kiegészítő helyiségekkel, valamint a közelben, a stadion mellett kialakított játszóudvarral. Az óvoda a 2023-as világbajnokság után, a végleges állapot kialakításakor lesz kész.

Ezen felül a BFK azt ígérte, a stadion felső szintjén létrejön egy városi gyűrű, amelyen kültéri fitneszcentrumot, extrémsportparkot és mászófalat is kialakítanak, „ahol pihenni, találkozni, sportolni, beszélgetni lehet, miközben a városi panorámában gyönyörködünk.”

Baranyi márciusi posztja szerint a stadionban

építik már Ferencváros sportóvodáját, 1000 négyzetméteren, egyedülálló környezetben és felszereltséggel. Tartozik hozzá az épület mellett egy óriási játszó- és kalandpark, amely nem csak az óvodásokat, hanem Budapest összes gyermekét várja majd a legmodernebb eszközökkel.

A stadion tetejére tervezett gyűrű is épül Baranyi szerint, „a futó- és görkorcsolya kör nyitott lesz a nagyközönség számára is, be sem kell menni az épületbe, épül egy gyalogos, kerékpáros ökorámpa, amely a Duna-parti sétányról fut fel a körgyűrűre, a fák koronái között.”

4. Átlátható pénzköltés – nem valósult meg

Karácsony és Baranyi negyedik feltétele az volt, hogy minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbb módon költsék el a pénzt.

A feltételek meghatározása idején még „csak” 120 milliárd forintot szánt a kormány az atlétikai stadion megépítésére. A végösszeg több mint a duplája, 250 milliárd forint lett. A kivitelezést a Mészáros Lőrinchez és a NER-hez köthető cégek végezték. A pénzköltésről semmilyen kielégítő átláthatósági jelentés nem készült.

5. Közlekedési beruházások – nem valósultak meg

Az ötödik feltétel az volt, hogy a kormány fenntartja a korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházások támogatásában. Ez egyáltalában nem valósult meg. Korábbi cikkünkben írtunk arról részletesen, hogy a kormány hogyan akadályozta Budapestet egy sor, a közlekedésfejlesztés finanszírozására alkalmas törekvéseiben – például a hitelfelvételben az Európai Beruházási Banktól.

A sokat ígért HÉV-fejlesztéseket (a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-ek felújítása, utóbbi kettő Kálvin térig történő meghosszabbítása, illetve a gödöllői HÉV összekötése az M2-es metróval) európai uniós finanszírozásból szerette volna megvalósítani a kormány, ezen forrásokhoz azonban mostanáig nem fér hozzá Magyarország a Brüsszellel való viták okán.

Lehetőségek

A Közvágóhídtól délre eső félsziget, amelyen az atlétikai stadion felépült, a város egyik legértékesebb területe. A stadion építése előtt elhagyottan állt, itt telepedett meg azonban a Valyo Kikötő szabadtéri szórakozóhely, és itt volt a Vituki strand is, az építkezés miatt azonban ezeknek be kellett zárniuk. A Valyo Kikötő helyett épül a plázs, a Vituki strand pedig az ígéretek szerint újranyit majd – a többi között ezek sorsától függ, hogy valóban jól jártak-e végül a budapestiek a beruházással.

A Duna fürdőzésre elviekben kitűnően alkalmas volt a Vituki-területen – hivatalosan is engedélyezett volt a fürdés folyóban –, és ez a plázs létrejötte után sem lenne másképp, amennyiben a Nemzeti Népegészségügyi Központnak a vízminőségre vonatkozó véleménye ezt továbbra is alátámasztja – közölte 2020-ban a IX. kerületi önkormányzat. Kerestük a ferencvárosi önkormányzatot, hogy a Római-parthoz hasonlóan valóban terveznek-e dunai fürdőhelyet kialakítani a területen kihasználva a hely adottságait, de cikkünk megjelenéséig erre sem kaptunk választ.