Gránitkeménységűnek tűnő felvetéssel nyitja a Világgazdaság a ma publikált, Varga Mihállyal készült interjúját, mégpedig azzal, hogy: „A Pénzügyminisztérium József nádori téri székházában pénzügyminiszterként válaszol a Világgazdaság kérdéseire. Ezek szerint nem mond le.”
Varga válasza:
Nincs ilyen szándékom.
Aztán rögtön kiderül, hogy nem újságírói impertinencia, hanem blikkfang szülte a provokatív kezdést, merthogy a következőképpen folytatja a kérdező: „Pedig Karácsony Gergely néhány hete felszólította erre. A főpolgármester úgy vélte, a kormány egyszerűen ellopja Budapest pénzét, amikor az ön irányítása alatt működő államkincstár inkasszóval leemeli a főváros számlájáról a szolidaritási hozzájárulásnak azt a részét, amit az önkormányzat nem hajlandó az államkasszába befizetni.”
Amire Varga vázolhatja, hogy az ő lemondása „sem mentesítené a főpolgármestert a törvények betartásának kötelezettsége”, vagyis a kormány által a városra rótt úgynevezett szolidaritási adó teljesítése alól.
Varga példátlannak tartja, hogy:
Miközben a főváros polgárai és vállalkozásai eleget tesznek az adózási előírásoknak, addig a főpolgármester fittyet hány rájuk, majd politikai üldözést emleget, amikor valaki ezt számon kéri rajta. (…) Főpolgármesterként Karácsony Gergely vezeti Magyarország leggazdagabb városát. Az adószabály úgy rendelkezik, hogy a fővárossal együtt – különböző összegekben – 724 város fizet hozzájárulást, ami teljes egészében azt a nagyjából 1800 települést segíti, amelynek adóereje szerényebb. A kormány tehát nem magára költi ezt, a pénz kistelepülésekhez kerül, amelyek – legalább részben – az alapvető közszolgáltatásaik kiadásait fedezik ebből. Az elv, hogy a gazdagabbak támogassák a szegényeket, találkozik a társadalom igazságérzetével, Karácsony Gergelyével viszont, úgy látszik, nem.
A felvetésre, miszerint Karácsony Gergely sérelmezi, hogy az állam inkasszálja a főváros számláját, Varga Mihály közölte: „A Kúria, vagyis a magyar igazságszolgáltatás legfelső fórumának határozata szerint a főváros részben sem mentesülhet az adófizetés alól.”
A Világgazdaság kérdezője eltekint attól, hogy Karácsony Gergely érdemi érveivel szembesítse Varga Mihályt – mi itt annyit tudunk segíteni, hogy mutatjuk vonatkozó cikkeink linkjeit: itt, és itt.
Egyetlen idézet az utóbbi dolgozatunkból: „Karácsony szerint a legfontosabb megszorítás, hogy Tarlós István utolsó évében ötmilliárd forint szolidaritási adót fizetett a kormánynak, most viszont több mint ötvenmilliárd forintot kell fizetnie. Karácsonyék vitatják a szolidaritási adó törvényességét, ami az idén 58 milliárd forint terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak a Pénzügyminisztériummal szemben az összeg csökkentése érdekében. Az adónemnek azt a részét, amit törvényesnek gondolnak, 33 milliárd forintot, befizetik, az általuk vitatott részről, további 25 milliárdról viszont azt mondta, nem tudják és nem is akarják befizetni, azt törvénytelen elvonásnak tartják.”
Na de vissza a mai Varga-interjúra, melyben a további témaköröket érintette még a miniszter:
- kijelentette, hogy a kormány egy eurócent uniós forrást sem hagy veszni
- elmondta, hogy január 17-éig 520 milliárd forint érkezett meg az eddig visszatartott forrásokból; tavaly 2200 milliárd forint uniós forrás jött, idén legalább 2000 milliárdra számítanak
- kitért arra, hogy dominánssá vált a magyar családok vagyonában az állampapír, s ennek köszönhetően míg 2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, ma ez az arány 21 százalék; emellett az adósság további bő 50 százalékát hazai intézményi befektetők tartják a kezükben; a tisztán külföldi résztvevők aránya 30 százalék alá szorult
- a pénzromlással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „harcba bocsátkoztunk az inflációval, és nem is eredménytelenül”, amit azzal igyekezett alátámasztani, hogy 2023 januárjában 25 százalék fölött járt a mutató, ám decemberre 5,5 százalékra esett (arra nem tért ki, hogy a magyar adat hosszú időn át 10 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot, és a mediánnál jelenleg is lényegesen magasabb)
- úgy becsüli, 2024-ben 5,2 százalék lehet az éves infláció
- Varga Mihály szerint a gazdaságpolitikának három szempontot kell szem előtt tartania: figyelni az egyensúlyra, féken tartani az inflációt, valamint fenntartható gazdasági növekedésre kell törekedni
- számottevő reálbér-emelkedést, a kamatok mérséklődését s a kiskereskedelmi forgalom felpörgését várja
- az idei GDP-növekedést 3,6 százalékra saccolja, amiből az is következne, hogy novemberben hatodszor fizethet nyugdíjprémiumot a kormány
- eredményeket sorolt lényegében kontextus nélkül: a kormány megvédte a nyugdíjakat, a béremelkedés egy évtizede dinamikus, lényegében nincs munkanélküliség, az államadósságot a 2010-es 82 százalékról 65-re csökkentették, az inflációt egy év alatt leszorították, a gazdasági teljesítmény folyamatosan a legjobbak között van az unióban, eközben a családtámogatásokat fenntartották, újraszabták a csokot, az átlagfogyasztásig mindenkinek garantálják a rezsicsökkentést
- az interjú végére jut egy dobozolásos hír is: a Pénzügyminisztérium 76 év után a József nádor térről felköltözik a Várba, ahol korábban már működött egészen a második világháború végéig.