Évente 7500–8000 gyermek koraszülöttként jön világra Magyarországon

És minden tíz-tizenegyedik gyermek valamilyen problémával születik.

Évente 7500–8000 gyermek jön túl korán a világra –ezt mondta Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója a közmédia Jónak lenni jó! című műsorában vasárnap az MTI tudósítása szerint.

A közmédia jótékonysági kampánya idén a Semmelweis Egyetem Alapítványon keresztül a koraszülött és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élő gyermekeket segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központ komplex fejlesztésére gyűjti az adományokat.

Szabó Attila tájékoztatása szerint a koraszülötteken kívül több száz gyermek születik ugyan időben, de például oxigénhiányos állapotban vagy valamilyen veleszületett fejlődési rendellenességgel. Így elmondható, hogy minden tíz-tizenegyedik gyermek valamilyen problémával jön a világra.

Rámutatott: a várandóság időtartama 40 hét, akkor számít koraszülöttnek valaki, ha a betöltött 37. hét előtt születik.

A koraszülöttek leggyakoribb szervi problémái a központi idegrendszert, a szemet, a tüdőt és a bélrendszert érintik, de az összes szervük éretlen – fogalmazott. Kezdetben a szervek működését kell segíteni, az újszülöttek sokszor lélegeztetőgépre kerülnek, gyakran táplálásuk is nehézséget okoz, és figyelni kell, hogyan alakul a központi idegrendszerük fejlődése – ismertette munkájukat Szabó Attila.

A Semmelweis Egyetem Alapítványt lehet segíteni a 13600-as telefonszám tárcsázásával és a 04-es azonosító megadásával, vagy SMS-ben a 04-es szám elküldésével ugyanerre a telefonszámra. Minden hívás és sms 500 forintos adományt jelent.

A túl korán vagy a rendellenességgel született gyerekek különösen gondos odafigyelést, komplex támogatást igényelnek, ellátásukban országos szinten a Semmelweis Egyetem szerepe alapvető. A Semmelweis Fejlődéstámogató Központ megújításának célja, hogy megháromszorozódjon az ellátott gyerekek száma, és a jelenlegi 650–700 helyett mintegy 2 ezernek tudjanak ellátást biztosítani évente. A jelenlegi 3–5 éves korhatárt bővítve a jövőben 8 éves korukig szeretnék nyomon követni az egyetem klinikáin kezelt koraszülötteket és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élőket. (MTI)