Iskola a (lét)határon – PSZ-alelnök a kormány terveiről

Gosztonyi Gábor szerint sárba tiporták a tanári pálya presztízsét.

Nagy a felháborodás a státusztörvény végrehajtási rendeletének  tervezete miatt a pedagógusok körében. Ezt mondta a Napi.hu-nak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki szerint most már bárki, bármilyen végzettséggel, bármit taníthat az iskolákban.

Gosztonyi Gábor úgy vélte, a kormány sárba tiporta a tanári pálya presztízsét, hiszen a pedagógusnak jelentkezők száma úgy lett rekordmagas, hogy a képzésekre 400 pont alatt is be lehetett jutni,  nem volt feltétel emelt szintű érettségi, és már a diplomához sem kell nyelvvizsga.

A PSZ alelnöke szerint tanár valójában csak az akar lenni, aki ezt elsőként jelöli be. A Felvi.hu adatai szerint ezt idén 1595-en, tavaly 1622-en tették meg, azaz Rétvári Bence államtitkár derűlátása a „rekordmagas” pedagógusfelvételi adatokról alaptalan, hiába nyertek ugyanis 10 514-en felvételt (9674-en állami ösztöndíjjal), a valóság az, hogy tanulmányaik végére csak ötödük marad a pályán, közben öt éven belül 22 ezren mennek nyugdíjba.

Gosztonyi Gábor szerint a tanárhiány akkor enyhülhetne, ha egy-két éven belül 15-20 ezer pedagógus megjelenne, ám csak nyáron  kétezren mondtak fel a megalázó feltételek miatt. Szerinte Rétvári államtitkár érvelése azért is sántít a magas felvételi adatokkal, mert  a diákok februárban jelentkeztek, a sátusz- avagy bosszútörvény tervezete pedig márciusban jelent meg.

A szakszervezeti vezető érthetetlennek nevezte, miért csak az lehet pedagógus 2024. május 31-e után, aki esküt tesz, ám nem tudni, kire/mire kell felesküdni, visszamenőleges-e a kötelezettség, miközben a tervezet egyébként jóval megengedőbb feltételeket szab a munkakörök betöltésénél.

Gosztonyi Gábor a munkaerőhiánnyal magyarázta, hogy szinte bárki, bármilyen végzettséggel bármit taníthat, sok esetben még pedagógusi végzettség nélkül is. Azt is furcsállja, hogy a tervezet hatásvizsgálati lapja szerint a rendelet semmilyen hatással nem lesz a versenyképességre, miközben arra a legnagyobb hatást éppen az oktatási rendszer átalakítása gyakorolja

Frissítünk!

CKP az oktatási rend(eletek)ről

A nyár közepén a Belügyminisztérium négy köznevelési rendelet tervezetét bocsátotta társadalmi vitára: a tanév rendjét, a státusztörvény végrehajtási utasítását, két saláta jogszabályt, bennük többek között a tankönyvellátás új szabályozásával. Egyik esetében sem volt előzetes egyeztetés sem a szakszervezetekkel, sem a szakmai szervezetekkel, írta a.Civil Közoktatási Platform.

A CKP úgy véli, az Orbán-kormány csak formálisan teljesíti az Európai Uniónak tett ígéretét, valódi véleménynyilvánításra nem ad lehetőséget, miközben a tanév rendjéről szóló rendeletet is későn tette közzé. Abban  kifogásolják a tanév indokolatlan meghosszabbítását, az iskolák ellenőrzésének önkényes módját, illetve azt, hogy az elsősök iskolai követelményekhez való alkalmazkodásának problémáját az iskolaérettségi rendszer megváltoztatása helyett valamifajta vizsgálattal próbálják megoldani.